Szabad nagypéntek: mint a kommunizmus előtt

Szabad nagypéntek: mint a kommunizmus előtt

Orbán Viktor a Magyarországi Református Egyház Zsinatának emlékülésén bejelentette, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítják nagypénteket. A miniszterelnök szerint ma ismét bátorság kell annak kimondásához, hogy a modern európai kultúra, a mai polgári berendezkedés a kereszténységnek köszönheti létét. Ez a bátorság azonban sok európai országban régóta létező valóság.

Az ötletet 2011-ben vetette fel először a Kereszténydemokrata Néppárt. Varga László az Országgyűlésnek benyújtott indítványát akkor azzal indokolta, hogy nagypéntek ünnepe az Európa önazonosságát jelentő keresztény kultúra egyik kiemelkedő napja, amit minden magát keresztény, illetve keresztyén egyháznak valló közösség a legnagyobb ünnepei között tart számon.

“Ezen a napon emlékezik a világ kereszténysége Isten szeretetének legnagyobb bizonyságára, a golgotai keresztre, Jézus Krisztus megváltó halálára” – áll az indoklásban, amely, bár öt éve íródott, ma, az újkori keresztény mártíromság idején aktuálisabban cseng, mint valaha.

Az év tizenegyedik szabadnapjának azonban nem mindenki örül egyformán. A munkaadók érdekei például mást diktálnak.

– Véleményem szerint a magyar munkavállalók nem munkaszüneti nap-érdekeltek, hanem bérérdekeltek – mondja Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, akit derült égből villámcsapásként ért Orbán Viktor bejelentése. – Egy ilyen döntést, amelyhez a Munka Törvénykönyvét is módosítani kell, az Antall-kormány idején az érintettekkel folytatott alapos egyeztetés után tudtak csak meghozni. Ezúttal sem a munkaadók, sem a munkavállalók, sem a szakszervezetek véleményét nem kérték ki – állítja a VOSZ főtitkára, aki szerint többek között azért szerencsétlen ez a döntés, mert így három munkaszüneti nap (nagypéntek, húsvét vasárnap és húsvét hétfő) közé beékelődik egy pihenőnap, amely a kiskereskedelemben dolgozók számára munkanap szokott lenni.

– Sokkal szerencsésebb lett volna a szakszervezetek által régóta kért december 24-éből munkaszüneti napot csinálni – fogalmaz Dávid Ferenc.

Tény, hogy a karácsonyi munkanapért régóta hiába harcolnak a szakszervezetek, Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke azonban pozitívan értékeli a nagypénteki munkaszüneti napról szóló döntést.

– A nagypéntek a mi ideológiai alapjainkkal, európai értékrendünkkel összefüggő ünnepnap, és azt gondolom, hogy a magyar gazdaság megengedheti magának, hogy – ahogy a kommunizmus előtt – ismét munkaszüneti nappá váljon.

A napon, amelyen a kereszténység történetének legdrámaibb pillanatára, Jézus kereszthalálára emlékeznek a hívő emberek, más európai országokban – így például Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban, Svájcban, Svédországban, Cipruson, Finnországban, Horvátországban, Lettországban, Máltán, Szlovákiában, Norvégiában, Portugáliában, Írországban és az Egyesült Királyságban – már régóta munkaszünet van érvényben. Nem véletlenül, hiszen, ahogy Varga László az öt évvel ezelőtti kezdeményezése margójára írta: az ünnep az Európa önazonosságát jelentő keresztény kultúra egyik kiemelkedő napja.

Az ünnep talán Európa déli országaiban a leglátványosabb. Spanyolországban, csakúgy, mint Mexikóban az emberek nagy része az egész nagyhetet szabadságon tölti, a munka csak félgőzzel folyik, semmilyen fontos munkahelyi eseményt nem időzítenek erre az időre. Nagypénteken a hagyomány szerint keresztfákat hordoznak végig az utcákon a Jézus kínszenvedésére emlékező hívek. Ez a nap a legtöbb dél-amerikai országban, így Argentínában, de Kanadában, Új-Zélandon, valamint a Dél-afrikai Köztársaságban is munkaszünettel jár.

 

 


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »