A skandináv országokban csúcson az üzemanyagok ára: Svédország, Norvégia, Finnország, és Izland, ahol 800 forint felett a dízel literenkénti ára, de Svájc és Németország sincs messze az brutálisan drága dízelártól.
A Holtankoljak.hu hétfőn közölte a friss nemzetközi árakat. Egyre jobban látható, mekkora segítséget is jelent a magyar autósoknak és a gazdaságnak az üzemanyagárstop – írja a Hirado.
Míg Magyarországon az üzemanyagárstopnak köszönhetően a benzin és a gázolaj literenkénti ára nem lehet magasabb 480 forintnál,
több nyugat-európai EU-s országban ez a benzin estében akár 800, illetve a gázolaj esetében akár a 879 forintnak megfelelő literenkénti árat is elérheti.
Hasonlóképp magasak az árak Hollandiában, Görögországban, Dániában, Finnországban és Norvégiában is.
Jól látható, hogy az uniós tagállamok között a 95-ös benzin ára hazánkban a legalacsonyabb, míg a gázolaj csak Máltán olcsóbb, mint Magyarországon.
Lehet ez még durvább is
Szakértők szerint kifejezetten óvatos és optimista a korábbi, 700–800 forintos üzemanyagárra vonatkozó becslés, ha életbe lépne az Európai Bizottság javaslata az orosz olaj embargójára. Az előzetes számítások ugyanis csak azt veszik alapul, hogy amennyiben Oroszország helyett máshonnan vennénk az olajat, akkor az milyen benzinárat okozna. Ha azonban Európa bevezeti az embargót, akkor a Brent típusú kőolaj ára az egekbe szökik. Ennek következtében könnyen előfordulhat, hogy Európában négy számjegyű lesz az üzemanyagok ára.
Brüsszel eddig nem tudta átnyomni tervezetét
A hét végén egyelőre nem sikerült megállapodni a hatodik brüsszeli szankciós csomagról. Ez tartalmazná a brüsszeli tervek szerint a többi között az olajembargót is, amelyet jelenlegi formájában például Magyarország is elutasít. Az egyeztetések a héten folytatódnak.
Itthon november óta legfeljebb 480 forintba kerül egy liter 95-ös benzin vagy gázolaj. És júliusig ennél nem is lesz drágább a tankolás. Ha azonban nem lenne ársapka, akkor már jelentősen elszálltak volna az árak. Ahogyan, például ez a szomszédos Ausztriában is történt.
Felmérések szerint ott emelkedett a leginkább a benzin ára, jelenleg nagyjából 660 forint egy liter 95-ös, míg a háború előtt nagyjából 100 forinttal volt kevesebb. De szerte Európában kilőttek az üzemanyagárak. A dízel Németországban drágult a legjobban, ahol most 800 forintra jön ki egy liter.
Gazdasági visszaesést okozna Brüsszel javaslata
Ha azonban életbe lépne az Európai Bizottság javaslata az orosz olaj embargójára, az üzemanyagárak még tovább emelkednének, ami a gazdaság minden területén óriási károkat okozna.
„Akár ennél a 700-800 forintos üzemanyagárnál is magasabb üzemanyagárakkal szembesülne Európa” – mutatott rá korábban a Századvég vezető közgazdásza az M1-en. Szakáli István Loránd emlékeztett arra, hogy az orosz kőolajat érintő brüsszeli szankciótervezet már az idei évben nagy változások elé állítaná Európát.
A szakértő kiemelte: Ezek a szankciók más mértékben érintenék az egyes tagállamokat, de miután Magyarország hosszú évtizedek óta az orosz kőolaj feldolgozására rendezkedett be, legalább öt évbe és súlyos milliárdokba kerülne az átállás, beláthatatlan gazdasági következményeket eredményezve.
A szakértő hozzátette: a bizottság javaslata számos európai gazdaság visszaeséséhez vezetne.
Jobban fájna nekünk, mint az oroszoknak
„Semmilyen garancia nincs arra, hogy egy európai embargót követően, amikor a nyugati országok új olajforrásokért küzdenek az eleve szűkös kínálatú világpiacon, Magyarország képes lenne megfelelő mennyiségű nyersolajat beszerezni” – fogalmazott korábban, a Századvég szakértője, aki ezt a hirado.hu-nak adott interjúban is kifejtette.
Hortay Olivér kiemelte: Az intézkedés úgy okozna rendkívül magas költségeket az Európai Unióban, hogy Oroszországnak azzal párhuzamosan még növekednének is a bevételei, az embargó miatt jelentősen felvert világpiaci árak mellett ugyanis jóval drágábban tudná eladni a nyersolajat például Kínának vagy Indiának.
Szijjártó: Vörös vonal Magyarország energiaellátási biztonságának garantálása
Magyarország nem szavazza meg az Európai Bizottság kezdeményezését az Oroszország elleni szankciókról, mert az az országnak problémát jelent és a megoldásra nem tartalmaz javaslatot – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az Országházban.
„Az energiaellátás az nem filozófiai és nem is politikai kérdés, hanem kőkemény fizikai valóság kérdése.
Szükség van földgáz- és kőolajforrásokra és szükség van vezetékekre, amelyek idehozzák a földgázt és a kőolajat” – fogalmazott a külügyminiszter. A földrajzi helyzetünk és az évtizedek alatt kiépült ellátási hálózat meghatározza hazánk energiaellátását.
Minden tagállamnak más és más energiaellátási szerkezete van, épp ezért az uniós tagállamok vezetői is korábban megállapodtak arról Versailles-ban, hogy a szankcióknál figyelembe veszik az egyes országok eltérő helyzetét.
„Ezt a nehezen létrejött európai egységet rúgta fel az Európai Bizottság javaslata az olajembargóra vonatkozóan” – mondta Szijjártó Péter. Ez a brüsszeli javaslat felér egy Magyarország gazdaságára ledobott atombombával.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
