Súlyosan bírálták Magyarországot

Súlyosan bírálják a magyarországi jogállamiság helyzetét az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő különjelentés tervezetében, amelyet csütörtök reggel ismertettek a testület brüsszeli ülésén.

A Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő által bemutatott tervezet szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása. A képviselő egyebek mellett kitért arra, hogy Magyarországon korlátozták az Alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, valamint romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen.

Sargentini azon vádakra reagálva, amelyek szerint a dokumentum mostani nyilvánosságra hozatala “bosszú” lenne a magyar választás eredménye miatt, elmondta, hogy közel egy éve tanulmányozza a helyzetet, és eredetileg márciusban akart előállni a tervezettel, de meggondolta magát, mert nem akarta befolyásolni a választásokat.

Roberta Metsola néppárti árnyékelőadó hangsúlyozta: nem Magyarországot akarják támadni, és nem lenne szabad, hogy ebből bárki politikai tőkét akarjon kovácsolni, ugyanakkor több olyan pont is van a dokumentumban, amely nem a jogállamiság kérdésével függ össze, ezeket nem kellene belekeverni ebbe az ügybe.

Az ugyancsak néppárti Frank Engel rámutatott: a tervezet “elveszik a részletekben”, pedig szerinte inkább az általános helyzetre, az összképre kell figyelni. Az elmúlt években Magyarországon komoly változások mentek végbe, meggyengítették az ellenzéket, aminek érdekében bármilyen eszköz elfogadhatónak tűnt – közölte. Aláhúzta továbbá, hogy ő személy szerint egyetlen menedékkérőt sem helyezne át az országba, ugyanis veszélyben lennének a gyűlöletkeltő kormánypropaganda következtében.

Kiemelte, nem a menedékkérőkről van szó, hanem arról, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, s ezt látva az Európai Uniónak kötelessége cselekedni. „A figyelmeztetések ideje lejárt” – fogalmazott.

Ana Gomes: A magyar helyzet sokat romlott az elmúlt években

A szociáldemokrata Ana Gomes úgy vélekedett, hogy átfogó és világos a jelentés, amelyből jól látszik, hogy a magyar helyzet aggasztó és sokat romlott az elmúlt években, az országban súlyosan sérülnek az emberi jogok, a jogállamiságot pedig rendszerszintű veszély fenyegeti. A képviselő érintette többek között a kisebbségi jogokat, a gyülekezési jogot, az egyetemi szabadságot, a korrupciót és a menedékkérők jogait.

Ezzel szemben Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójának politikusa szerint alaptalan vádak érik a magyar kormányt. Mint közölte, minden országnak joga van, hogy védje szuverenitását, Magyarországot pedig csak a kulturális különbségek miatt támadják.

Erre reagálva Sophia in ’t Veld liberális képviselő kijelentette, hogy a kulturális különbségeket valóban tiszteletben kell tartani, ugyanakkor az EU-ban vannak bizonyos általános alapelvek, amelyeket ugyancsak. Aláhúzta, hogy a magyar kormány „undorító gyűlöletkampányt” folytat, Orbán Viktor miniszterelnök az unió integritását veszélyezteti, az országot pedig ma fel sem vennék az unióba.

Gál Kinga: Ki kell vizsgálni az eljárás jogi kérdéseket

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője és a LIBE alelnöke a jelentésre reagálva kiemelte, hogy 2004 óta a bizottság tagja, 2007 óta pedig az alelnöke, ilyen eljárásjogi módon még sosem hoztak elő jelentést. Olyan jelentésről még sosem folyt vita a bizottságban, amelyet az ülés kezdetének pillanatában kapnak meg a tagok.

Senki más nem láthatta eddig Sargentini asszony szerint ezt a jelentést – érdekes módon a tartalom nagy részét a Népszava már kiszivárogtatta, holott a képviselő azt hangoztatta, hogy a választások előtt nem jön majd ki ilyen jelentés. Annak ellenére, hogy kevés ideje volt alaposan átnézni a jelentést, a képviselő szerint ki kell vizsgálni ezeket az eljárásjogi kérdéseket.

Az állandóan emlegetett jogállamiság alapja a demokratikus választások eredményeinek elfogadása. Véleménye szerint az ellenérdekelt sajtó, az NGO-k, az otthon bukott ellenzék itteni segédletével a demokratikus választások eredményének a teljes semmibevételének lehetünk tanúi. A magyarokat nem kell akaratuk ellenére megvédeni, kiváltképp nem önmaguk ellen.

A demokráciát mi sem jellemzi jobban, minthogy a szavazópolgárok 70 százalékos részvétel mellett megerősítették a kormányt az eddig járt úton – még ha az nem is olyan színezetű, ahogy azt a migránsok kötelező betelepítése ellen továbbra is kiálló Magyarországot egy szubjektív életérzésből kiindulva szapuló Brüsszelben elképzelik.

A magyar közvéleményt ez a gyűlölködő és megalapozatlan magyar kormány fóbia irritálja a legjobban. „Magyarországon nem bántalmaz a rendőrség tüntetőket, nem tartóztat le ellenzéki politikusokat, nem gyilkolnak meg újságírókat, mégis csak nálunk látnak újra és újra rendszerszintű, mondvacsinált problémákat” – fogalmazott Gál Kinga.

Járóka Lívia: Az Orbán-kormány káll a romák mellett

Járóka Lívia, a Fidesz–KDNP roma származású EP-képviselője, az EP alelnöke szintén felszólalt a LIBE jelentését ismertető európai parlamenti vitában.

Felszólalásában felháborítónak tartotta, hogy a romákat próbálják felhasználni ahhoz, hogy üssenek a magyar kormányon, hiszen Orbán Viktor és kormánya volt, aki véget vetett a romákat megfélemlítő Magyar Gárda felvonulásainak, valamint a romagyilkosságoknak, nem pedig a szocialista kormányok. Ezenfelül az ő szociálpolitikája volt az, ami lehetőséget adott a romáknak ahhoz, hogy cigánytelepekről emberi körülmények közé költözzenek, és a közmunka révén munkát is adott tömegeiknek.

És Orbán Viktor és kormánya volt az, amelyik először küldött roma képviselőt az EU parlamentjébe személyemben – foglalta össze, miért tartja hazugságnak a romákkal való példálózást a jelentésben. Azt is megemlítette, hogyha a romák olyan fontosak lennének ennek a szervezetnek, akkor nem „rúgták volna ki” viharos gyorsasággal az ET főtitkárának egyébként szintén roma származású romaügyi jelentéstevőjét csak azért, mert a baloldal ellen szólalt fel.

Morvai Krisztina EP-képviselő az ülésen úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak folyamatosan nekimegy az Európai Unió, „mert kiállunk a nemzeti szuverenitásunk és függetlenségünk mellett, nem hagyjuk hogy bevándorlóországot csináljanak belőlünk”.

Reményét fejezte ki, hogy ezzel példát mutatunk más tagállamoknak is. Majd emlékeztetett, hogy 70 százalékos részvétel mellett kétharmados többséget szerzet a hazai választáson a tömeges bevándorlást ellenző kormány, amelynek sikerült ellenállnia a hatalmas túlerővel és a „Soros-csapatokkal” szemben. Nyilván ezt nehéz feldolgozni – tette hozzá.

Szíjjártó: Növekszik a Soros-birodalom nyomása

A magyar külgazdasági és külügyminiszter még a jelentés ismertetése előtt, Magyarországon tartott sajtótájékoztatót, ahol egyebek mellett kitért a Sargentini által készített jelentésre is. Úgy fogalmazott, hogy a LIBE „súlyosan antidemokratikus” eljárást folytat az országgal szemben, hiszen nem számít nekik a magyar emberek véleménye, akarata – közölte. Hozzáfűzte: márpedig Magyarországot a magyar emberek döntése alapján a kormány képviseli.

Megjegyezte: a jelentés egy célt szolgál, a Soros-birodalmat, ugyanis „azok, akik beavatkoztak a magyar választási folyamatba”, most rendkívül csalódottak, mert minden kísérletük ellenére a magyar emberek nemet mondtak a bevándorláspárti politikára és azokra a pártokra, amelyek ilyen álláspontot foglaltak el a kampányban.

Politikai manifesztáció a LIBE-jelentés a szakértő szerint

Tóth Norbert, az Alapjogokért Központ vezetője szerint politikai nyilatkozatnak tekinthető és kevésbé jogi elemek domináltak a csütörtökön ismertetett LIBE-jelentésben, amelyben a magyar jogállamiság helyzetét bírálták.

A jelentést készítő holland baloldali politikus szerint Magyarország aggasztón viszonyul a menekültekhez, csökkenti a bíróságok jogköreit és korlátozná a civilek munkáját. A képviselő külön kiemelte a Stop, Soros! törvénycsomagot, amelyet a magyar parlament még nem is tárgyalt. Tóth Norbert furcsának találta, hogy miközben átláthatóságról beszélnek, az EP-képviselők nem kapták meg előre a jelentés szövegét.

A dokumentum semmi újdonságot nem tartalmaz, amely inkább egyfajta politikai nyilatkozat, amely kevés jogi elemet tartalmaz – mondta az Alapjogokért Központ vezetője. A gyülekezési jog, a lex-NGO,  amely korlátozza a civil szervezetek szabad mozgását ismételten a civil társadalom jogait csorbítaná – ismertette a jelentést Judith Sargentini.

A jelentés számos olyan elemet is tartalmazott, mint például a főrabbi lemondása, amelynek semmi köze a választáshoz,  a magyar jogállamisághoz, csupán azt a látszatot akarták láttatni, hogy antiszemitizmus van. Ez is egy címke, mint ahogy az is, amikor rezsimként hivatkoztak a magyar kormányra. Az európai baloldali pártok előszeretettel címkéznek, hogy sarokba szorítsák ellenfelüket – mondta az Alapjogokért Központ igazgatója.

Tóth Norbert arra számít, hogy a most soron következő ciklusban az ellenzék kampányüzenete az lesz, hogy megpróbálja  megkérdőjelezni a választás eredményét. Nem törvényszerű, hogy egy országban legyen baloldali párt, de Írországban, Lengyelországban is hasonlót látunk, és lehet, hogy Magyarországon is így lesz – fogalmazott.

Sorosék lobbilistáján a LIBE tagjai

A LIBE bizottság tagjai között legalább 30 olyan képviselő található, akik a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány lobbilistáján is szerepelnek. A Sargentini-jelentés eredményeképp akár megindulhat Magyarországgal szemben a végső esetben szavazatmegvonással járó hetes cikkely szerinti eljárás is.

Judith Sargentini egyébiránt az Európai Parlamentben a bevándorlás egyik legelszántabb szószólójának számít. Egy korábbi Twitter-bejegyzésében arról is vallott: tíz éve működik együtt Soros György alapítványaival – mint írta – eredményesen.

Judith Sargentini, az Európai Parlament zöld párti frakciójának holland képviselője (MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel)

A Fidesz frakcióvezetője szerint „bosszúra” készülnek Brüsszelben

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője az M1-nek azt nyilatkozta: Brüsszel bosszúhadjáratot indít Magyarország ellen. Véleménye szerint a Sargentini-jelentés elkészítésének két oka van: „Az egyik a magyar migrációs politika, amely következetesen elutasítja a bevándorlást, a másik pedig a választópolgárokkal szembeni bosszú, akik egyértelműen és világosan kiálltak a jelenlegi polgári kormány mellett a választáson” – fogalmazott Gulyás Gergely.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »