Soros György: Hogyan mentsük meg Európát

Soros György: Hogyan mentsük meg Európát

Az Európai Unió léte veszélybe került. Az elmúlt évtizedben minden rosszul sült el. Hogyan jutott idáig az a politikai projekt, amelynek a kontinens békéje és virágzása köszönhető?

Ifjúkoromban néhány látnok, Jean Monnet vezetésével, megcsinálta az Európai Szén- és Acélközösségből előbb a Közös Piacot, majd az uniót. Generációm többsége lelkesen támogatta ezt a folyamatot. Én személy szerint az EU-t a nyílt társadalom megtestesülésének láttam. Egyenlő államok önkéntes társulása, amelyek a közjóért szövetkeznek és adják fel szuverenitásuk egy részét.

Ám a 2008-as gazdasági válság óta úgy tűnik, az EU utat vesztett. A megszorítás programját választotta, amely elvezetett az euróválsághoz, és az eurózónát hitelezőkre és adósokra osztotta fel. Előbbiek feltételeket támasztottak, amelyeket az utóbbiak nem tudtak teljesíteni. Ez már sem önkéntes, sem egyenlő társulás nem volt – pont az ellenkezője annak, amire az EU épült.

Ennek eredményeként ma sok fiatal számára az EU ellenség, amely megfosztotta őket a munkájuktól és a biztos jövőtől. Az ellenérzésekre rárepültek a populista politikusok, és EU-ellenes pártokat és mozgalmakat alapítottak rájuk.

Ezután jött 2015 menekülthulláma. Elsőre a legtöbben együttérzően fogadták az elnyomás vagy polgárháború elől menekülőket. De attól tartottak, hogy mindennapi életüket megzavarja az ellátórendszerek túlterhelése. Hamarosan pedig elvesztették bizalmukat, amikor azt látták, hogy a hatóságok nem képesek a válság kezelésére.

(…)

Az EU három súlyos bajjal néz szembe: a menekültválsággal, a gazdasági fejlődést akadályozó megszorításokkal és a dezintegrációval, amelynek első példája a Brexit. Mindenekelőtt a menekültválságot kell kezelni.

Mindig az volt az álláspontom, hogy a menekültek szétosztásának teljesen önkéntes alapon kell történnie. Sem a tagállamokat nem szabad befogadásra kényszeríteni, sem a menekülteket olyan országokba irányítani, ahová ők nem akarnak menni. Sürgősen felül kell vizsgálni vagy megszüntetni a dublini szabályozást, amely felelős az Olaszországra és más déli államokra nehezedő igazságtalan terhelésért; és a katasztrofális politikai következményekért.

(…)

Egy ilyen „afrikai Marshall-segély” eredményeképp nemcsak az ellenőrizetlen menekülthullám apadna el, de lehetővé válna a rendezett bevándorlás megszervezése is. Így a migráció a bevándorlók és a fogadó országok részéről is önkéntes lehet.

Ma messze vagyunk ettől az ideális helyzettől. Az uniónak még mindig nincs egységes migrációs politikája. Minden tagállam a maga útját járja, gyakran egymás érdekeit keresztezve. Európa országai nem az afrikai demokratikus fejlődést tartják szem előtt, hanem csak meg akarják állítani a migrációt. Ezért a rendelkezésre álló összeg nagy része diktátorokkal kötött piszkos üzletekre megy el: megvesztegetik őket, hogy erőszakkal állják útját a népmozgásnak, és elnyomással akadályozzák meg saját állampolgáraik utazását.

Hírdetés

A pénz amúgy is kevés. Ahhoz, hogy egy afrikai Marshall-terv sikeres legyen, legalább 30 milliárd euróra lenne szükség évente. A tagállamok ennek csak kisebb részét tudnák fedezni.

(…)

Olyan új pénzügyi eljárást szorgalmazok, amellyel az EU anélkül veheti igénybe a pénzpiac segítségét, hogy közvetlen kötelezettséget vállalna akár uniós, akár tagállami szinten. A módszer hasonló az amerikai önkormányzati kötvények működéséhez, illetve a járványok elleni védekezésekhez rendezett sprint-gyűjtésekhez.

A lényeg, hogy Európának radikálisan kell cselekednie a túlélésért. Újra fel kell találnia magát.

Ennek pedig igazi, alulról jövő kezdeményezésként kell működnie.

(…)

Közös erőfeszítésre van szükség; az uniós szervek irányítása és a civil mozgalmak kombinálására.

A harmadik feladvány a területi dezintegráció kezelése. A Brexit elképesztő károkkal jár, mindkét fél számára. A válás hosszú folyamat lesz, akár öt évnél is hosszabb. Ez a politikában egy örökkévalóság, ilyen forrongó időkben különösen. Végső soron a britek döntik el, mit akarnak, de jobb, ha mielőbb dűlőre jutnak. Ez a célja a Best for Britain kezdeményezésnek, amelyet támogatok. Sikerült elérni egy parlamenti határozatot, amelyben benne van a lehetőség, hogy Nagy-Britannia az unió tagja marad.

(…)

Az eurózónát elavult szerződések alapján irányítják. Ezek például feltételezik, hogy minden ország bevezeti az eurót, ha a követelményeknek megfelel. Így olyan államok – Csehország, Lengyelország vagy Svédország –, amelyek világossá tették, hogy nem akarnak eurót, ma is „pre-in” státusban vannak.

(…)

A többsebességes Európa helyett többsávos Európát építeni, amelyben a  tagállamoknak több választási lehetőségük van. Ma a kooperáció nem népszerű, de ez megváltozhat, ha az emberek azt látják, hogy megéri.

A rideg valóság rákényszerítheti a tagállamokat, hogy nemzeti érdekeiket félretéve az unió fennmaradását helyezzék előtérbe. Ezt sürgette Emmanuel Macron francia elnök aacheni beszédében, és csatlakozott hozzá Angela Merkel német kancellár is. Ha sikerrel járnak, Monnet és társai nyomába léphetnek. Ám ehhez maguk mögé kell állítaniuk Európa tömegeit. Én és a Nyílt Társadalom Alapítványok mindent megteszünk, hogy segítsünk.

Soros György magyarul a HVG.HU-n megjelent cikke.

Nyitókép: erdely.ma


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »