Soros György a rendszerváltás után azon gondolkodott, Pozsonyban alapít egyetemet

A Közép-európai Egyetemről azt beszélték, hogy a mai parlament épületében kapott volna helyet – a bársonyos forradalom utáni Szlovákia azonban eljátszotta a lehetőséget. 

 

Nem sokkal 1989 novembere után Szlovákiába érkezett Soros György azzal, hogy hajlandó milliókat adományozni a Közép-európai Egyetem megalapításához. A pénzügyi guru és a befogadó migránspolitika egyik meghatározó alakja azonban egy pozsonyi nacionalista tüntetést látva, ahol antiszemita jelszavakat is skandáltak, inkáb fogta magát, és az egyetem ötletét átvitte Budapestre ahol meg is valósult – írta a DennikN.sk.

 

A Közép-európai Egyetem története jól mutatja a rendszerváltást közvetlenül követő hetek döntéseit és kudarcait: a nagy terveket és a megvalósításukat kisérő tehetetlenséget, az eufóriát és a hisztériát, az európai nyitást és a politikai provincializmust.

 

Mindent megígértek, amit csak tudtak

 

„1990-ben kerestük a kapcsolatot Amerikával, Kanadával, Nyugat-Európával, hogy láttassuk magunkat. Soros egyike volt azoknak, akik az elsők között jelentkeztek, és pénze is volt”

 

Emlékezett vissza az említett időszakra Rudolf Schuster, a szlovák parlament akkori elnöke. Szigeti László, a Kalligram Könyvkiadó tulajdonos-igazgatója, aki Budapesten találkozott Sorossal, a következőképp írta le a történet kezdetét.

 

„Úgy kezdődött, hogy Soros értesített a Közép-európai Egyetem tervéről. Akkor erről még semmit sem tudtam. (…) Megkérdezte tőlem, hogy nem tudnék-e leszervezni egy találkozót a szlovák kormányfővel”

 

A találkozó végül megtörtént, és a Schusterrel illetve Milan Čič kormányfővel folytatott egyeztetésen Soros kijelentette, 25 millió dollárral hajlandó támogatni az egyetem létrejöttét.

 

„Remek találkozó volt. A fiúk megígértek mindent, amit csak tudtak. Ez tipikus politikusainkra, akik mindig mindent megígérnek. Meghökkentek az összeg nagysága hallatán, de végül semmit sem valósítottak meg [a tervekből]”

 

Idézi Szigeti visszaemlékezését a DennikN.

 

Ján Pišút, a rendszerváltás utáni első iskolaügyi miniszter szerint nem Soros feltétele volt, hogy a parlament épületébe kerüljön az egyetem.

 

„Valaki javasolta Sorosnak, és neki tetszett az ötlet.”.

 

Az épületet 1986-ban kezdték el építeni, Soros megjelenésekor épp azon gondolkoztak, mi legyen a sorsa. Schuster a közvélemény álláspontjára volt kíváncsi. A szlovák nemzeti érzületű polgárok részéről gyorsan érkezett a választ. 1990 elején a szlovákiai sajtóban többször is megjelent a Štúr Társaság felhívása:

 

„Örömmel fogadjuk egy ilyen egyetem megalapításának ötletét, nagy szükség van rá, de hogy azt az eredetileg a SZNT (Szlovák Nemzeti Tanács – szerk. megj.) számára tervezett épületbe helyezzék, szó sem lehet. Teljességgel elfogadhatatlan, hogy mindez egy amerikai magyar vállalkozó, Soros György alapítványán keresztül történjen. Ezt különösebben ki sem kell fejtenünk”

 

November után a Štúr Társaság, az SNS és a Matica slovenská megmozdulások szervezésébe kezdtek az önálló Szlovákia megalakulása érdekében.

 

Két különböző elképzelés

 

Az egyetem megalapítása először 1989-ben egy nemzetközi szemináriumon merült fel, amit a horvátorszgi Dubrovnikban tartottak. Több jeles cseh és szlovák személyiség is részt vett a találkozón.
Az egyetem több középeurópai intézet hálózataként indult volna, amelyben magyarországi, csehszlovák, lengyel, osztrák és több más ország inézményei kapcsolódott volna be. A vasfüggöny leomlása lehetőséget adott egy valódi, kampusszal rendelkező egyetem létrejöttére. Ekkor került a képbe Pozsony.

 

 

Sorosnak elsősorban a Pozsony-Bécs-Budapest háromszög miatt tetszett a pozsonyi helyszín. És volt még egy oka: nem akarta, hogy magyar intézményként emlegessék, ezért sem esett először Budapestre a választás.

 

Szigeti Pozsony hátrányairól is beszélt Sorosnak:

 

„Elmagyaráztam neki, hogy a régió fővárosai közül a leggyengébb láncszem Pozsony. Budapest és Prága erős történelmi háttérrel bírnak. Meg kellene erősíteni a szlovák társadalom liberális és polgári identitását”

 

Szigeti szerint Sorosra jellemző volt, hogy a „gyengébbet” támogatta.

 

Az egyetem ötletével azonosulók bíztak abban, hogy az intézmény a Bécs-Pozsony-Budapest háromszögön belül megerősíti Pozsony tudományos és művelődési szerepét.

 

A tudományos élet néhány szlovák képviselőjének azonban más ötlete volt. Közép-európai Egyetem helyett inkább egy Szlovák Európai Egyetemet szerettek volna létrehozni, ahol a szlovák emigránsok gyermekei szlovák nyelven tanulhatnak, az érdeklődők pedig megismerkedhettek volna a szlovák néprajzzal, történelemmel és irodalommal.

 

 

Középpontban a politikaformálás

 

Sorosnak végül Jozef Markuš segített a későbbi parlament épülete helyett egy másikat találni – érdekes módon a Matica slovenská későbbi elnöke segített a magyar származású milliárdosnak. De nem nagyon törte magát és jelentős mértékben visszafogta a munka menetét.

 

1990 tavaszán olyan hírek terjedtek, hogy Pozsonyligetfalun jön létre a Közép-európai Egyetem, mégpedig a szlovák, a magyar és az osztrák hármashatár találkozásánál.

 

Bár a szlovák kormányfő és a házelnök el voltak ragadtatva Soros ajánlatától, ők maguk semmit sem tettek az ügyben, elsősorban a közelgő (első demokratikus) választások miatt. Hatáskör hiányában ráadásul nem volt senki, aki hivatalosan is eljárhatott volna az ügyben.

 

1990 májusában a kormány elé került a Közép-európai Egyetem megalapításának  terve. Pozsony ekkor már csak az intézmény ökológiai központjának adott volna otthont, Soros már Prágában és Budapesten is nézelődött.

 

A milliárdost nem érdekelték a természettudományok. Elsősorban a politikai, gazdasági képzésre és a társadalmi tudományokra helyezte a hangsúlyt.

 

Politikai akarat hiányában

 

1990 októberében az iskolaügyi minisztériumban kidolgoztak egy tanulmányt a Közép-európai Egyetem előkészítésér. Szerepe gyakorlatilag a Academia Istripolitana és a Soros-féle egyetem összekapcsolása lett volna.

 

1991 március 14-én az egyetem létrejöttének esélye végérvényesen elillant. Az Academia Istropolitana igazgatója, Kamil Sarka hivatalos levelet kapott arról, hogy Pozsony kimarad a Közép-európai Egyetem projektjéből.

 

Az Academia nem ért el különösen kiemelkedő eredményeket, sokat ártott neki Mečiar kormánya, leginkább, amikor Eva Slavková (SNS) akkori iskolaügyi miniszter leváltotta az egész vezetőséget, helyükre pedig saját embereit ültette.

 

A projekt végül a politikai akarat hiánya miatt bukott el. A politikusi akarat még ahhoz is kevésnek bizonyult, hogy egy elfogadható épületet ajánljanak fel a kezdeményező amerikai milliárdosnak. Ellenben Prága készséggel ajánlotta fel ilyenirányú segítségét.

 

Prágában Klaus megtorpedózta
A Közép-európai Egyetem prágai központja 1991-ben kezdte meg működését. A szociológiai és gazdaságtani kar bármiféle akkreditáció nélkül indult, vagyis akik elvégezték, nem kaptak hivatalosan is elismert diplomát.

 

Az egyetem kezdeti támogatottsága az 1992-es választások után megszűnt, a cseh kormányfő, Václav Klaus nem kívánta támogatni tovább Soros egyetemét a többi egyetem rovására. Ráadásul végig csak alapítványként működött, soha nem ismerték el főiskolaként.

 

A fenti okok miatt Soros végül Budapest mellett döntött, és a szociológiai tanulmányokon kívül Magyarországra költöztette a Közép-európai Egyetem egészét. Azóta is ott működik, Soros pedig évi 20 millió dollárral támogatja. 2001-ben kirívónan magas összeggel, 250 millió euróval támogatta az intézményt.

 

DennikN.sk, Körkép.sk

Niytókép: szeretlekmagyarország.hu


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »