Sörforradalom kakukkfűvel, gyömbérrel és citrommal

Licsi-, lime- és gesztenyeízesítésű, narancsos-mézes, gyömbéres, hajdinás-kakukkfüves, whiskymalátás, tropikus. A felsoroltak nem koktélok, hanem – ízesített – különleges sörök, amelyeket ráadásul meg is lehet kóstolni a vasárnap estig tartó budavári sörfesztiválon. A gazdag kínálat is jelzi: „sörforradalom” tanúi lehetünk, ahol a nagyüzemi főzdék mellé felzárkóztak a kis manufaktúrák is. Utóbbiak kínálatának egyre bővülő és értő köre alakult ki, így a mennyiségi sörfogyasztásról a minőségi felé tolódott a hangsúly az elmúlt években. Mi több, ma már a bor- után szabadon sörvacsorákat is rendeznek.

Utolsó, de mégsem – a budai sörfesztivál valószínűleg csak budaiként utolsó a sorban, a szervezők tájékoztatása szerint önkormányzatok, fesztiválhelyszínek már keresték őket a folytatás reményében. Ettől függetlenül aki szereti az (olykor már nem is annyira) kesernyés italokat, annak érdemes felzarándokolnia a budai Várba, ahol vasárnap estig várják magyar és külföldi, kis- és nagyüzemi főzdék a sörök kedvelőit. A jegyár változatlan, a bérletek még olcsóbbak is, mint korábban, emellett nem kötelező üvegkorsót sem vásárolni.

– A kisüzemek úgy kétszázfajta sörrel jelennek meg – tudtuk meg Kecskés Istvántól, aki a kisüzemi főzdéket képviseli. Szerinte van keresnivalójuk a „nagyok” mellett, az eseményt pedig inkább marketingszempontból értékelte fontosnak, hiszen ilyenkor a cégek direktben találkozhatnak fogyasztóikkal, akik visszajelzéseikkel végső soron fejlesztik a főzdék repertoárját. Ma már keresik a kisüzemek termékeit, sokan a főzőmestereket is ismerik, akárcsak a legjobb borászokat – tette hozzá.

Csatlakozott hozzá Csorba József, a Ludas Sörfőzde üzletvezetője is, aki elmondta: korábban csak a világos és esetleg a barna söröket fogyasztották a sörivók, ám pár éve a fiatalok elkezdték inni a többi fajtát, így a főzdék is gyorsan váltva követték a közízlés változását. Ma már a whiskymalátás szűretlen vagy az ír vörös söreik is ugyanolyan jól fogynak, akárcsak a gyümölcsös ízesítésűek.

– Sörforradalom tanúi vagyunk – vélekedett Gyenge Zsófia, a Fóti Kézműves Sörfőzde ügyvezetője, amely szerinte jó tíz éve az erősen komlózott, hatszázalékos alkoholtartalmú Keserű Mézzel kezdődött. Sokan indultak el ezen az úton, folytatta, és a fogyasztók is a minőségi fogyasztása helyezték a hangsúlyt. Mára ugyan nagyobb a kis főzdék kapacitása, ám még így is csak négy százaléka a nagyüzemi főzdék teljesítményének.

Nem céljuk az olcsó sör előállítása, a minőséget a mennyiség elé helyezik; előfordult, hogy 2000 liter sört öntöttek ki, mert nem voltak megelégedve a kvalitásával. A fogyasztók és a főzdék közti kölcsönhatás tapintható, ezért próbálnak olyan sört előállítani, amit kedvelnek az emberek, de a szerinte több esetben kétes minőségű „gyümölcsös” sörök előállításába nem szálltak be, mert sokan valódi gyümölcs helyett szirupok hozzáöntésével tudják le az italok ízesítését. Ehelyett Fóton inkább Németországból szereznek be malátát, és igyekeznek a legjobb minőségű komlót használni.

Szegedi János az 1992 óta működő kerekegyházi Domján Sörfőzde képviseletében ugyancsak azt emeli ki, hogy mindinkább kezd a kisüzemi sörök kultusza kibontakozni. Mind többen kezdik megismerni és megkedvelni a kisebb főzdék termékeit is. – S hogy miért? Nincs az italokban tartósítószer, sokan nem is pasztőrözik a söreiket, amelyek így ugyan gyorsabban romlanak, ám ízük teljesen más a nagyüzemi főzdék kínálatával összehasonlítva – véli Szegedi úr. Megtudjuk: azt tapasztalták, hogy a vásárlók sokáig féltek a kisüzemi söröktől, amelyeknek jellegzetes íze van.

Hozzátette: a trendet a kereslet és a kínálat is alakítja, így ma már olyan söröket főznek, amelyekben akár négyfajta maláta, háromféle komló is alkotóelem; malátából, komlóból ugyanis hatalmas választék áll a főzőmesterek rendelkezésére, ami sok lehetőséget ad a számukra kreativitásuk kiélésére, kísérletezésre, ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy újra feléledt a sokáig tetszhalott állapotban lévő piac.

Amelynek egyre több szereplője képviseli a gyengébbik nemet. Salamon Zsófia, a Magyar Sörgyártók Szövetségének titkára szerint a hölgyek kezében is kecsesen mutat egy söröspohár, amit a fesztiválon a Nők és a sör fotókiállítással igyekeznek illusztrálni. Sör mi több nevű kezdeményezésük keretében a sörfesztiválra látogatók 15 és 19 óra között portrét készíttethetnek magukról. Elmondta, egy közelmúltban végzett kutatás rámutatott, hogy a nők háromnegyede fogyaszt sört rendszeresen; számukra elsősorban az ízvilág a döntő, kedvelik a gyümölcsös aromákat, az idősebbek választják a markánsabb italokat. José Matthijsse, a Heineken Hungária vezérigazgatója kifejtette: ő az egyik nő, aki szereti a sört, és úgy véli, remek, hogy a fesztivál alkalmat ad arra, hogy a hölgyek is beszélhessenek a sörről, nem csak a férfiak.

A hölgyeknek kedvezve a fóti sörfőzde is hamarosan valami újdonsággal áll elő: jázminnal és valódi zöld teával ízesített világos sörrel lépnek a piacra. Gyenge Zsófia szintén úgy látja, egyre több hölgy fogyaszt sört, s míg régen cikinek számított, ha egy nő kezében söröskriglit láttak, ma már nem szokatlan látvány, ha minőségi sört fogyaszt egy hölgy szép pohárból.

A sör mára egyértelműen a gasztronómia részévé vált, amire bizonyság, hogy a borvacsorákhoz hasonlóan egyre több sörvacsorát rendeznek, amikor a habzó italok aromájához kombinálják a séfek a fogásokat. Vuleta Zsolt, a Borsodi Sörgyár ügyvezetője ugyancsak az esemény gasztrokalandjait emelte ki, a gyár söreit különböző fogásokkal párosítva is megkóstolhatják a fesztiválozók, mi több, a helyszínen cseh kolbászt is füstölnek majd a Staropramen sörök mellé.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 04.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »