„Sokkos állapotba” került a brit gazdaság

Feladta a brit kormány az államháztartási többlet elérésére 2020-ra kitűzött határidőt a brit EU-tagságról tartott népszavazás eredménye utáni gazdasági sokk miatt. Francois Hollande közölte: a kilépésre vonatkozó döntése nem halasztható el és nem semmisíthető meg.

George Osborne pénzügyminiszter üzleti vezetők előtt Manchesterben tartott pénteki előadásában kijelentette: egyértelmű jelei vannak már most, hogy a brit gazdaság „sokkos állapotba” került a népszavazási eredmény hatására, és emiatt – jóllehet a költségvetési politika hitelességét meg kell őrizni – „reálisan kell megítélni” annak az esélyét, hogy elérhető-e az államháztartási többlet az évtized végéig.

Theresa May belügyminiszter, aki az őszig távozó David Cameron miniszterelnök egyik esélyes utódjelöltje kormányzó Konzervatív Párt és a kormány élén, a héten tartott programadó beszédében ugyancsak kijelentette, hogy véleménye szerint a jelenlegi helyzetben nem kell törekedni az államháztartási többlet elérésére az évtized végéig.

A 2010-ben hatalomra került konzervatív párti brit kormány a hazai össztermék (GDP) 11,1 százalékának megfelelő – békeidőben példátlan – államháztartási hiányt vett át munkáspárti elődjétől, a 2008–2009-es pénzügyi válság idején végrehajtott hatalmas bankmentő költségvetési tőkeinjekciók örökségeként.

Azóta radikális költségvetési konszolidáció zajlott le, és az idei pénzügyi évre szóló költségvetés már 3 százalék alatti deficitcélt tűzött ki, a 2019–2020-as pénzügyi évre pedig az eddig érvényben volt további konszolidációs program 0,5 százalékos GDP-arányos többlettel számolt. A brit kormány meghirdetett célja volt az is, hogy utána minden évben többlettel zárjon a brit államháztartás.

Osborne pénzügyminiszter azonban e költségvetési célokat pénteken gyakorlatilag törölte, hangsúlyozva, hogy a költségvetési szabályok súlyos gazdasági sokkhelyzet esetére ezt lehetővé teszik.

A monetáris politika „valamelyes enyhítése”

A héten a Bank of England – a brit jegybank – kormányzója, Mark Carney is a brit gazdaság sokkos állapotáról beszélt. Rendkívüli sajtótájékoztatóján, amelyen egyértelmű utalást tett a monetáris politika további enyhítésének lehetőségére, és úgy fogalmazott, hogy a brit gazdaságban poszttraumás stressz tünetegyüttes jelei mutatkoznak a népszavazási eredmény miatt.

Carney üzleti vezetők előtt tartott helyzetértékelésében kijelentette: véleménye szerint ebben a helyzetben valószínűleg a monetáris politika „valamelyes enyhítésére” lesz szükség még a nyár folyamán.

A Bank of England több mint hét éve, 2009 márciusa óta 0,50 százalékos történelmi mélyponton tartja alapkamatát, és a globális pénzügyi válság után – több mint három évszázados fennállása óta először – hatalmas mértékű mennyiségi enyhítési programot is végrehajtott. A gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció eddig kihelyezett összege 375 milliárd font (145 ezer milliárd forint), az éves brit hazai össztermék (GDP) több mint 20 százaléka.

A recesszió lehetősége

Londoni pénzügyi elemzők már a népszavazás után megjósolták, hogy a referendum eredménye okozta gazdasági sokk hatására a Bank of England további monetáris enyhítésbe kezd.

Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics várakozása az, hogy a brit jegybank augusztusban zéróra, vagyis egy lépésben 0,50 százalékponttal csökkenti irányadó kamatát.

A TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének elemzői is azzal számolnak, hogy a Bank of England augusztusban zéróra csökkenti alapkamatát, és legalább 100 milliárd, de nagyobb valószínűséggel 200 milliárd fonttal megtoldja a korábbi mennyiségi enyhítési ciklus során kihelyezett 375 milliárd fontos eszközvásárlási keretet.

A ház londoni elemzői 60 százalékos esélyt adnak arra, hogy a brit gazdaság tizenkét hónapon belül recesszióba kerül.

A népszavazás előtti nyilatkozataiban Mark Carney jegybanki kormányzó sem zárta ki a recesszió lehetőségét a kilépést pártolók győzelme esetére.

„A döntés megszületett, nem lehet elhalasztani”

Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntése nem halasztható el és nem semmisíthető meg – mondta pénteken Francois Hollande, miután megbeszélést folytatott David Cameron brit miniszterelnökkel az észak-franciaoszági Thiepvalban, az első világháborús somme-i csata századik évfordulóján rendezett megemlékezést követően. A francia államfő szerint a legjobb, ha minél gyorsabb a brexit.

„Az Európai Unióhoz való tartozásnak vannak előnyei. És azt hiszem, ezt kezdik a britek megérteni, és azok, akiket pedig megkísérthetett a brexit, most elgondolkodnak ezen” – fogalmazott újságírónak a francia elnök. „De a döntés megszületett, nem lehet elhalasztani, sem eltörölni, most le kell vonni a következtetéseket” – tette hozzá.

Francois Hollande megerősítette, hogy „nem fog két évnél tovább tartani” a tárgyalássorozat az Egyesült Királyság uniós kilépéséről azt követően, hogy a következő brit miniszterelnök hivatalba lép. A francia elnök a BBC-nek hozzátette, hogy „a legjobb, ha minél gyorsabban” lezajlik a folyamat.

„Az Egyesült Királyságnak lesz egy olyan státusza, amely alapján nem lesz többé bent az Európai Unióban, de amellyel, bizonyos feltételek mellett, amelyeket majd tisztázni kell, a közös piachoz, az európai piachoz kötődhet” – hangsúlyozta a francia elnök. „Ez az Egyesült Királyság érdeke, de ennek természetesen lesznek következményei. Nem rendelkezhet (London) ugyanazon előnyökkel, amikor az unión kívül lesz, mint amikor bent volt” – mondta Francois Hollande.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »