Sokkal többen panaszkodnak az adatvédelmi jogsértésekre

Mind az adatvédelmi, mind az információszabadságot érintő ügyek száma nőtt tavaly, 7594 iktatott ügy volt, két és félszer több, mint 2014-ben – közölte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a szervezet tavalyi tevékenységét bemutató keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Péterfalvi Attila elmondta, rendkívüli mértékben nőtt az adatvédelmi nyilvántartást érintő ügyek száma, több mint hatszor annyi érkezett – 3680 – mint amennyi 2014-ben.

A NAIH-hoz érkezett ügyek 67 százaléka (2349) az adatvédelmi területet érintette, 17 százaléka (607) az információszabadságot, 3 százalék (111) pedig mindkettőt. A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való alapjogot tehát valamilyen formában a vizsgált ügyek ötöde érintette – tette hozzá.

Jelezte, nőtt a megállapított jogsértések száma. Az adatvédelmi ügyekben csekély mértékben emelkedett – 239-ről 288-ra -, az információszabadság témájában azonban megduplázódott azon ügyek száma, amelyekben a hatóság jogsértést állapított meg.

Az adatvédelmi ügyekről szólva elmondta: 1902 vizsgálati típusú adatvédelmi ügy volt, ebből 302 valamilyen formában a kamerahasználattal – főként munkahelyi és közterületi – függött össze.

Péterfalvi Attila közölte, tavaly 32 hatósági eljárás indult, ez a szám nagyságrendileg megegyezik a tavalyelőttivel. A hatóság 19 esetben 94 millió forint bírságot szabott ki összesen, a bírság összege 2014-ben 78 millió forint volt, 2013-ban 27 millió forint. A NAIH határozatai közül 2012 óta 133-at támadtak meg bíróságon, ebből 5 ügy zárult a hatóság pervesztességével.

Hozzátette: az adatvédelmi ügyek esetében jelentős – 50 százalékot meghaladó – a konzultációs beadványok száma, ami azért nagyon fontos, mert egy sikeres konzultációval meg lehet előzni a jogellenes adatkezelést.

A NAIH elnöke jelezte, az igazságügyi miniszter egyetértett a hatósággal abban, hogy szabályozni kell azt a kérdést, mi történjen halál után az érintett digitális adataival, ezért a témában egyeztetést fognak tartani.

Az információszabadságot érintő kérdésekről elmondta: tavaly számos beadvány érkezett a Magyar Nemzeti Kereskedőház és a Magyar Nemzeti Bank által alapított cégek információszabadsággal kapcsolatos gyakorlata miatt. Jelezte: indokolt annak végiggondolása, lehet-e különbséget tenni, és ha igen, milyen szempontok szerint a közhatalmi döntések átláthatósága és a közpénzzel gazdálkodás átláthatósága között. A közvagyonnal gazdálkodásnál az átláthatóság követelményét összhangba kell hozni azzal, hogy a vállalkozásokat bizonyos adatok vonatkozásában megilleti a nyilvánosság korlátozása, hiszen az alapjog gyakorlása a piaci körülmények között folytatott gazdálkodásban hátrányt okozhat a gazdálkodónak – mondta Péterfalvi Attila.

Közölte azt is, tavaly továbbra is élénk érdeklődés mutatkozott a közfeladatot ellátó szervek által megrendelt, közpénzből fizetett tanulmányok iránt. Régen várt változásként említette, hogy az adatigénylés teljesítésekor a költséget áfamentesen kell megállapítani.

A hatóság 360 jogszabály-véleményezést készített tavaly, ami jelentős emelkedés az előző évi 219-hez képest. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: nem minden jogszabálytervezetet küldenek meg a hatóságnak, az egyéni képviselői indítványoknál ez például nem kötelező. De – fűzte hozzá – az is előfordult, hogy a jogszabály készítője “elfelejtette” megküldeni a tervezetet.

Mint mondta, a migrációs hullám következménye volt tavaly a jelenleg is vizsgált terrorellenes intézkedéscsomag, valamint a különleges jogrend bevezetésének vizsgálata, különös tekintettel arra, hogyan valósul meg az új szabályozásban a magánszféra védelme. Elmondta: a hatóságnak szerdáig kell véleményeznie a tervezetet. Jelezte, a többi között azt vizsgálják, bizonyos megfigyeléseknél megvan-e a szükséges külső kontroll, illetve az adatkezelések nem írják-e át a törvényi garanciákat. Nem lehet kidobni az adatvédelmi garanciákat, elveket – szögezte le.

Péterfalvi Attila megjegyezte: nagy kihívás a hatóság számára az uniós adatvédelmi rendelet, amelyet várhatóan 2018 júliusától kell kötelezően alkalmazni, és kiváltja a jelenleg hatályos, az információszabadságról szóló törvényt.

A NAIH elnöke arra a kérdésre, hogyan fordulhatott elő, hogy Nyakó István, az MSZP politikusa tíz nap alatt kapta meg az adatvédelmi nyilvántartásba vételéről szóló határozatot népszavazási kezdeményezéséhez, míg Erdősi Lászlóné egy nap alatt, azt mondta: nem a nyilvántartásba bejelentkezés alapozza meg a jogot, és nincs relevanciája annak, hogy eltérések vannak az időpontok között, mert az nem okozott senkinek hátrányt vagy előnyt.

Szerző: MTI


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »