Sokba kerülhet nekünk is a brexit

A norvég, svájci és török megállapodáshoz hasonlító egyezményben kellene az EU-nak és Nagy-Britanniának szabályozni a brexit – a szigetország távozása az EU-ból – megvalósulása esetén a gazdasági együttműködést. Minderre két évük lenne a feleknek, ha a kilépéspártiak győznének a jövő csütörtöki népszavazáson.

Ha a britek egy hét múlva a kilépésre szavaznak, kétéves folyamat veszi kezdetét, amely nem rövidíthető le, vagyis az Európai Uniónak és Nagy-Britanniának ennyi ideje lesz egy újfajta együttműködés kialakítására. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője éppen ezért kissé túlzónak tartja a népszavazás körül kialakult hangulatkeltést. – Több lehetséges kimenetele lehet a tárgyalásoknak, ezek közül politikailag a norvég típusú szerződés a legvalószínűtlenebb – mondta. Az esetleges kilépésnek a magyar gazdaságra gyakorolt hatását így szinte lehetetlen megjósolni, ezért is különös, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium már kiszámolta, hogy Nagy-Britannia kilépése 0,3-0,4 százalékkal fogná vissza a magyar gazdasági növekedést.

Nem sok minden változna

Virovácz szerint a briteknek lényegében ugyanakkora, kilenc százalékkal alacsonyabb összeget kell az EU-s közös kasszába fizetni, mint eddig, viszont az uniós kötelezettségvállalások, jogszabályok kétharmadához kell tartani magukat. – Ebben az esetben a munkaerő és a tőke szabad áramlása is adott maradna, vagyis érdemben alig érintené ez a forgatókönyv a magyar gazdaságot – tette hozzá. Ha a svájci típusú szerződés mellett tennék le a britek a voksukat, akkor nagyjából a felére csökkenne a befizetési kötelezettség, ugyanakkor rengeteg kétoldalú megállapodást kellene tető alá hozni. – Az alpesi országnak például 120 szerződése van az EU-val, a tőke és a munkaerő szabad áramlása korlátozott. Ennek a verziónak már lenne hatása a magyar gazdaságra – hangsúlyozta az elemző.

Virovácz Péter szerint a harmadik típusú szerződés a Törökország–EU-megállapodáshoz hasonló lehet, amely lényegében vámuniót jelent. A hazai gazdaság ezt már komolyan megérezné, éves szinten 0,3–0,5 százalékkal csökkenthetné a bruttó hazai terméket (GDP). – A britek vélhetően leginkább egy szabad kereskedelmi egyezményben rendeznék gazdasági viszonyukat az EU-val. Két év alatt azonban szinte lehetetlen minden egyes részletkérdésben megállapodni, elég csak az EU és az Egyesült Államok között évek óta folyó tárgyalást példaként említeni, amely alig halad – tette hozzá. Az elemző szerint ez utóbbi lenne a legrosszabb verzió, amely már komoly zavart okozna a hazai gazdaságban is, hiszen Nagy-Britannia teljesen kívülálló országként lenne jelen az európai üzleti életben.

Kevesebb támogatás jönne?

A szakember szerint nagyon nehéz megjósolni, számszerűsíteni a brexit esetleges hatásait. A Nemzetgazdasági Minisztérium azzal számol, hogy Nagy-Britannia kilépése 0,3–0,4 százalékkal fogná vissza a magyar gazdasági növekedést. Varga Mihály tárcavezető szerint az elemzés elsősorban a külkereskedelmi forgalom nagyságát, a brit gazdaság európaira gyakorolt hatását mérlegelte. – Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy Nagy-Britannia az unió nettó befizetői között van, kilépése érintheti azt a támogatási politikát is, amely Magyarország számára most rendkívül kedvező, nettó támogatotti pozíciót jelent – tette hozzá Varga Mihály. Nagy-Britannia Magyarország tíz legfontosabb külkereskedelmi partnere között van, az itteni brit befektetések aránya is jelentős. – A magyar forint- és állampapírpiac ellenálló az esetleges brexit okozta piaci zavarokkal szemben – mondta a Reutersnek tegnap az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója. Barcza György szerint a forint árfolyamának e heti egyszázalékos csökkenése „nem jelentős”, és a belső piaci kilengések nem voltak nagyobbak, mint másutt Közép-Európában. A biztonság kedvéért az ÁKK forintban denominált kibocsátások révén az idén a GDP nagyjából egy százalékának megfelelő, mintegy 300 milliárd forintos pénzügyi alapot hozott létre.

A britek szempontjából már súlyosabb lehet a helyzet. – Jelentős, akár 30 milliárd fontos lyukat ütne a költségvetésen, ha a brit EU-tagságról jövő csütörtökre kiírt népszavazáson a választók többsége a kilépésre szavazna. Emiatt adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket tartalmazó pótköltségvetést kell beterjeszteni – idézte a The Guardian George Osborne brit pénzügyminisztert. Sőt, vannak olyan számítások is, amelyek szerint a kilépés akár 500 ezer nagy-britanniai munkahely megszűnését is eredményezheti.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 16.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »