Sokba kerül a sáskajárás: tavaly 84 milliárd forintunk bánta, idén a százat is átlépheti

Sokba kerül a sáskajárás: tavaly 84 milliárd forintunk bánta, idén a százat is átlépheti

Csak tavaly 84 milliárd forintba került az országnak a „migránshelyzet finanszírozása”, így az idei kiadásokkal együtt a teljes összeg várhatóan meghaladja majd a 100 milliárdot – tudta meg a Magyar Nemzet. A biztonsági határzár építésének anyagköltségei miatt ugyanakkor az ügyészség szerint nem kell nyomozni, pedig az ellenzék túlárazásokat gyanít. A jelenlegi magyar–szerb határon közben növekszik a migrációs nyomás, és egyre többen át is jutnak a kerítésen.

Közel 84 milliárd forintba került a migránsválság kezelése tavaly – derült ki a Miniszterelnökség a napilap közérdekűadat-igénylésére adott válaszából. A kormány először 6,5 milliárdot ítélt meg a Belügyminisztériumnak (BM) a rendkívüli kormányzati intézkedésekre (rki) szolgáló alapból a „határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár fizikai létrehozása érdekében” 2015. június 24-én. Ebből a BM a kerítésépítéshez szükséges alapanyagokat szerezte be, továbbá az egyes kerítéselemeket gyártatta le fogvatartotti foglalkoztatás keretében.

Ezt követően július 29-én ítéltek meg újabb összeget, 22,2 milliárdot a „rendkívüli bevándorlási és migrációs nyomás kezeléséhez” az rki-ból. Ebből részesült a BM, a Miniszterelnökség, a Honvédelmi Minisztérium (HM) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is. Augusztus 24-én több mint egymilliárd forintnyi átcsoportosítást kapott az akkor még a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal. Szeptember 15-én – a jogi határzár életbelépésének napján, azaz a "magyar–szerb" zöldhatár lezárásakor – a kormány a karitatív szervezetek támogatása érdekében nyúlt ismét az rki-hez, közel 200 millió forintot adva az Emminek. Ugyanaznap kapott újabb 381 millió forintot a Nemzeti Kommunikációs Hivatal is.

Október 7-én az Országvédelmi alapból vett ki pénzt a kabinet: közel 17,5 milliárdot osztott szét a BM, az Emmi és a HM közt. Ezek mellett a kormány tavaly szeptemberben azt is bejelentette: a BM részére felülről nyitott – megnövelhető, újratölthető –, „Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások” alcímet hoz létre a központi költségvetésben 1 milliárd forintos összeggel. Ennek keretét december 16-án meg is emelték további több mint 35 milliárd forinttal, amelyből a BM és a HM kapott. Így összességében 2015-ben 83,9 milliárd forintot fordított a kormány a migránsválság kezelésére.

Idén meghaladhatja a 100 milliárd forintot is

Mivel a kormányzat képviselői többször leszögezték a közelmúltban, hogy szükség esetén növelik az élőerőre fordított összeget, illetve újabb kerítés épülhet a jelenlegi román, sőt az ukrán határra is, így a migránshelyzet finanszírozására fordított teljes összeg az idén várhatóan meghaladja a 100 milliárd forintot.

Ugyanakkor a határzár tavalyi költségeinek tételes elszámolása továbbra is várat magára. A Magyar Nemzet több alkalommal is kérdezte a tételes elszámolás ügyében Lázár Jánost heti szokásos sajtótájékoztatóin. A miniszter múlt heti válaszában arról tájékoztatott, hogy a kerítésépítésre fordított összeget a bevándorlással kapcsolatos védekezés költségein belül a HM-nek kellett elszámolnia. Azt is elmondta, Orbán Viktor miniszterelnök megkérte az Emmit, a BM-et és a HM-et is, hogy tételes költségsorokat készítsenek a kormány részére. Lázár János ígéretet tett arra, hogy amint ezt megkapja a kabinet, rendelkezésünkre bocsátja.

A kerítésépítés, illetve a migráció okozta költségek tavaly folyamatosan emelkedtek. Nyár közepén még a határzár építésének közvetlen költségeit fideszes politikusok 3-5 milliárdra tették, később azonban már 15, sőt 20 milliárdos összegekről lehetett hallani. Az „élőerős” védelem is egyre többe került, amikor pedig döntöttek a horvát zöldhatár lezárásáról is, újabb pénzeket kellett elkülöníteni.

– Nem örülök a hírnek – így kommentálta a napilap érdeklődésére tegnap Toroczkai László, Ásotthalom jobbikos polgármestere, hogy a kormány a településnél újabb tranzitzónát akar kialakítani. (A magyar–szerb gúnyhatáron Röszkénél és Tompánál van ilyen zóna, illetve kettőt a magyar–horvát határon is kialakítottak, de ezeket nem használják.) Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója jelentette be tegnap, hogy a Belügyminisztérium Ásotthalom térségében alakítana ki egy újabb zónát. Toroczkai László a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott, kompromisszumos megoldást kért Csampa Zsolt belügyi helyettes államtitkártól, aki tegnap tájékoztatta őt az elképzelésről. Miután folynak az egyeztetések, részletekről nem beszélt, de valószínűleg arról lehet szó, hogy a településtől távolabb, lakott területen kívül hoznák létre a zónát, ott, ahol nincsenek művelés alatt lévő területek sem. Mindenesetre az eredeti szándékot, vagyis azt, „ahogy és ahol” kialakították volna a tranzitzónákat, nem támogatja.

Egyre több ember torlódik fel közben a magyar–szerb határ túloldalán – jelezte Bakondi György. Ez nyilván összefügg a macedón–görög határon lévő idomeni menekülttábor felszámolásával. Bakondi úgy fogalmazott, folyamatos és növekvő a migrációs nyomás a magyar–szerb határon, és „alapvetően az erőszakos – azaz a kerítés megrongálásával járó – tiltott határátlépési kísérlet a jellemző”. Mint elmondta, az idomeni tábor felszámolása után több mint négyezer migráns „eltűnt”, a „tipikus migrációs útvonal Szerbiába tart, és a magyar–szerb határon végződik”. A rendőrség holnapján szereplő adatok is emelkedő tendenciát mutatnak. Eszerint az utóbbi egy hétben már csak egy olyan nap volt, amikor száz alatt maradt az elfogott migránsok száma.

(Magyar Nemzet nyomán)

Korábban írtuk: Épül az új Idomeni Horgoson – több száz elszánt kerítésszaggató várja a bebocsátást


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »