Sokat késnek a mentők még Budapesten is

Sokat késnek a mentők még Budapesten is

Rémtörténetek tucatjai jelentek már meg a hírekben arról, milyen nagy bajt tud okozni, ha a 112-es telefonszám hívása után nem érkezik időben segítség. Utólag nehéz bizonyítani, hogy a tragédiával végződő esetek mekkora hányadában lehetett volna gyors beavatkozással elkerülni a betegek vagy sérültek halálát, ám maga az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) is rendre azt hangsúlyozza kampányaiban, hogy a gyors segítség életet menthet. December 20-án szerkesztőségünk maga is tapasztalhatta, hogy az előirányzott 15 percen belüli kiérkezést még a főváros viszonylag központi területén sem tudják garantálni a mentők.

Hírdetés

Munkatársunk kora este, 18 óra után pár perccel lett rosszul, lefordult székéről, arca elszürkült, eszméletlen állapotából percek múltán tért csak magához, de beszélni, mozdulni ezután sem bírt. 18 óra 13 perckor tárcsáztuk a 112-es segélyhívót; a központból a mentőkhöz kapcsoltak minket, ahol azt mondták, máris küldik a mentőt. Kollégánk állapota nem javult, a segítség viszont nem érkezett meg, így 33 perc múltán újra telefonáltunk. Ismét a mentőkhöz kapcsoltak, ahol az illetékes visszakérdezett: „Mi is a cím?” – majd enervált hangon azt mondta, sajnos nem tud kocsit küldeni. Mintha pizzát rendeltünk volna szenteste – kiderült, hiába telt el fél óránál is több, még csak el sem indult a segítség. A férfi visszakérdezett, látjuk-e stroke jeleit kollégánkon, erre azonban a telefonáló nem tudott válaszolni, mivel az utcán állt, arra várva, hogy a mentőket a beteghez kísérhesse. Végül az első egység Suzuki személygépkocsival érkezett meg 18 óra 57 perckor, majd elkezdték kollégánk ellátását. Azt mondta az orvos, sürgősségi osztályra kellene szállítani munkatársunkat, ezért ő is mentőért telefonált. A szirénázó jármű 20 óra 21 perckor érkezett meg, 2 óra 8 perccel az első riasztás után. Kollégánkat kórházba vitték, szerencsére az eset óta jobban van.

Mivel korántsem egyedi esetről van szó, természetesen megkérdeztük az OMSZ-t is, mi az oka a késéseknek. A konkrét ügyön túlmutatóan arról érdeklődtünk, mennyire gyakori, hogy ekkora késéssel érnek ki a mentőegységek, illetve mi az oka a rendszeres csúszásoknak (létszámhiány, szervezési problémák?). Győrfi Pál kommunikációs és pr-igazgató munkatársa visszajelzett, hogy levelünket megkapták. Ám úgy tűnik, nem csak a segítségnyújtás, a válaszadás is lassan halad, sürgetésünk ellenére egy hét múltán sem kaptunk választ. Az első mentőegységtől annyit tudtunk meg, hogy amikor a riasztást kapták, még egy másik beteget láttak el Angyalföldön, onnan siettek át szerkesztőségünkhöz, a Népligethez, „nem pedig a sarkon kávéztak”. Jelentősebb forgalom nem volt aznap este a környékbeli utakon.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 12. 30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »