Sokat kér és keveset ad a kormány

A létminimum 2013-óta nem növekedett. A szociális segélyek, a családi pótlék, a szülői támogatás két éve nem emelkedett. Csökken a gyerekek száma, és ezzel a támogatottak száma is. A szociális háló legalsóbb szintjein élő emberek száma a harmadával esett vissza, ami szintén lefaragja az állam szociális kiadásait.

 

A nyugdíjakat tavaly egy negyedkilós vaj árával valorizálták havi lebontásban. Az államadósság kamatterhei 130 millióval csökkentek az Európai Központi Bank pénznyomásának köszönhetően. Az energia ára csökken, Európát és Szlovákiát is defláció fenyegeti.

 

Az állam működésére szánt kiadásoknak stagnálnia kellene, ha nem csökkennie. Még az európai költségvetés is 152 millió euróval kevesebbet kért. Ha mindezt összeadjuk, akkor az államnak 500 millió eurót kellett volna megtakarítania, anélkül, hogy akár egyetlen intézkedést is bevezetett volna. Egyszerűen saját maguktól estek vissza a költségek a választások előtti évben. És még nem beszéltünk az adók és járulékok emelkedéséről.

 

A növekvő foglalkoztatottság új adó és járulékfizetőket generál. Az elköltött bérekből minimum 20 százalék ÁFA formájában az államkasszában landol – az adóbevételek az elmúlt évben 900 millió euróval nőttek. A Szociális Biztosító 300 millió euróval több járulékot szedett be, miközben kiadásai csak 180 millióval nőttek. Mindemellett az elszúrt európai projektek utáni támogatások visszavonásai (304 millió euró), a nagyobb mértékű önrész-hozzájárulás (59 millió euró) és a pedagógusok magasabb bére (66 millió euró) jelentéktelennek tűnnek.

 

Adók – függőséget okozó drogok

 

Ezek mellett a számok mellett olyan címeket várnánk a sajtóban, mint hogy „A pénzügyminiszter felére csökkentette az államháztartási hiányt”. De mi Szlovákiában élünk, ezért semmi ilyesmi nem történt. A deficit csökkentésére három egyszerű okból nincs kilátás.

 

Először, kormányunk célja sosem a deficit csökkentése és az alacsony államadósság volt, hanem hogy a lehető legközelebb kerüljön az EU vesszőparipájához: ez a GDP arányában 3 százaléknál nem nagyobb deficit, amit mi mindössze 0,03 százalékkal közelítettünk meg alulról.

 

Másodszor, az állam nem tanult meg spórolni. Az állami hivatalnokok száma nem csökkent, éppenséggel 2000 fővel emelkedett. Az ESO reformok megtakarításait ínséges 10 milliókban mérhetjük. A minden hatékonyságot nélkülöző támogatások továbbra is szétosztásra kerülnek, és ha valamelyik támogatási forma megszűnik, az csak azért történik, hogy egy másikkal olvadjon össze.

 

A harmadik ok a hosszútávú jólétre különösen veszélyes. A kormány ugyanis 2012-ben kipróbált egy súlyos függőséget okozó drogot – az adók emelésével történő deficit-csökkentést. Ez alatt nem a hatékonyabb adóbeszedést kell érteni, hanem az adókulcsok, az adóalap növelését vagy a második nyugdíjpillér visszavágását. Összességében az állam 5,5 milliárd euróval több pénzre tett szert, mint 2012-ben.

 

Ezeknek a drogoknak  a mágikus hatása abban mutatkozik meg, hogy az adókivetés hatása szinte mindenhol megjelenik. Ha az állam közvetlenül már nem emel adót és járulékot, akkor az adóalapot növeli meg. Egy ilyen lépésnél  a kiadások minősége, az állam vesztesége vagy hatékonyságának hiánya nem mérvadó. A kormányt csak az adó többletbevételeinek nagysága érdekli. Hogy legyen elég pénz a gázvisszafizetésekre, hogy ingyen lehessen utazni a vonatokon, legyen elég helikopter, tűzoltóautó és rendőr.

 

Aki egyszer rákap az ilyen gondolkodásmódra (ahogy a politikai gazdaságtan tanítja), az többé nem tudja elengedni. És az eredmény?

 

Szárnyal az államkassza

 

A pénzügyminiszter már véleményezésre benyújtotta azokat a javaslatokat, amelyek további százmilliókat hoznak az államnak. Hogy a bankok már kimerítették az esetleges válságokra félretett tartalékaikat? És akkor mi van? Többet kereshetünk a szerencsejátékon is. Hiszen nem arra megy ki a játék, hogy kevesebb legyen a szerencsejáték, hanem hogy több pénzre tegyünk szert az adókon és illetékeken keresztül.

 

A kormányprogram előirányozza a dohányosok és a vállalatok adóztatását. Nem számít, hogy a dohányos ma már ténylegesen kétszer nagyobb egészségbiztosítási járulékot fizet be. (…)

 

Az adóemelés egy olyan időszakban történik, mikor csak az eddig kivetett adók olyan gyorsan megtöltik az államkasszát, hogy a miniszter nem győzi frissíteni előrejelzéseit. Az adók részaránya a GDP-ben a 2012-es 25,5 százalékról 2015-re 29,4 százalékra emelkedett. (…) Így az új kormány nem hogy nem szolgál rá a felelős vállalkozók névjegykártyájára, de még vissza is fogja a gazdasági potenciált és a foglalkoztatottság növekedését.

 

Sme.sk, Radovan Ďurana: Veľa brať, málo dať

Nyitókép:


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »