Sok nyugdíjas tovább dolgozna

Márciusig tart az országos roadshow, amelynek keretében a vállalkozó kedvű nyugdíjasokat és a lehetséges munkaadókat tájékoztatják arról, milyen módon lehet munkát vállalni a nyugdíjas-szövetkezetekben.

Januárban kezdődött és márciusig tart a Közérdekű Nyugdíjas-szövetkezek Országos Érdekképviseleti Szövetsége, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége közös fórumsorozata, amellyel a nyugdíjasok munkavállalását népszerűsítik – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Nagy érdeklődés övezi a rendezvényeket, általában kétszázan jönnek el. Világtendencia, hogy megnőtt az igény a nyugdíjasok részéről, hogy foglalkoztassák őket – mondta Bak Klára, a Szövetkezeti Kutatóintézet Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Egyre nagyobb igény van a nyugdíjasokra, mivel a munkaerőpiacon nagy hiányt látunk – mondta Sipos Tamás, a Vállalkozók Országos Szervezetének csongrádi elnöke a rendezvény szegedi állomásán. Az élelmiszeriparban és az építőiparban a legégetőbb a munkaerőhiány – tette hozzá.

„A nyugdíjasok szövetkezeten keresztüli foglalkoztatása még nem indult be teljes gőzzel, a vállalkozók egy-egy idős embert vesznek fel” – mondta Török György,  a Szegedi Gyufagyár vezetője. A gyárban korábban is alkalmaztak nyugdíjasokat, és meg vannak elégedve munkájukkal. „Minden gyárban egyedi döntés, hogy milyen pozícióban alkalmazzák a dolgozókat, mindig meg kell vizsgálni, hogy tudásuknak, fizikai állapotuknak megfelelő munkakört kapjanak” – fogalmazott.

Több nyugdíjas dolgozna

Az államkincstár adatai szerint Magyarországon 164 ezer nyugdíjas dolgozik. Az aktivitási ráta a 64 éven felüliek között 2,4 százalék, míg Németországban 11 százalék. A pénzkereset mellett a fórumokon résztvevők a munkavállalás közösségi élményét és a közös társaság fontosságát is hangsúlyozták.

A kezdeti tapasztalatokról Turi Dénes, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnöke elmondta, hogy a munkavállalók oldaláról még vegyes a fogadtatás, de türelemre intett, mivel alig több mint fél éve indult a rendszer.

„Ez a foglalkoztatási forma nem kötelező, mindenki önként dönti el, hogy részt vesz benne – mondta. Abban bízunk, hogy a 200 ezres munkaerőhiány és a társadalmi igény találkozik” – mondta Turi Dénes, aki kiemelte, hogy a kereskedelemben, a vendéglátóiparban, valamint a fizikai munkakörökben van a legnagyobb hiány.

Munkajogi szabályok

A szövetkezeti törvényben rögzítették a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek szabályozását – mondta Bak Klára, hozzátéve, hogy kiindulópontnak a nyugat-európai országokban a 19. század óta népszerű vállalkozói formát, a szövetkezeteket tekintették. Ebben a munkaformában nem munkaviszonyról, hanem tagi viszonyról van szó, a tagok megbízásszerűen végzik a munkájukat.

Ugyanakkor több biztosítékot is beemeltek a rendszerbe, így ugyanúgy vonatkoznak a nyugdíjas dolgozókra a munkavédelmi szabályok. A minimális szolgáltatási díj lényege, hogyha a szövetkezet tagja egy külső cégnél dolgozik, akkor juttatása nem lehet a kormányrendeletben meghatározott  összegnél kisebb.

A nyugdíjas-szövetkezetek nagy előnye a könnyebb adminisztráció és a kedvező adózás. A bruttó bért 15 százalékos adó terheli és a szépkorúakat foglalkoztató munkaadóknak sem jár további kiadással.

A közérdekű nyugdíjas-szövetkezetekben dolgozók étkezési jegyet kapnak vagy cafateria juttatásban részesülhetnek, viszont táppénzre, szabadságra nem jogosultak, mivel nem munkaviszonyról, hanem tagi jogviszonyról van szó.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »