Sok munka vár a CNSAS-ra – Akár évekbe is telhet, amíg feldolgozzák a hírszerzéstől megkapott dossziékat

Sok munka vár a CNSAS-ra – Akár évekbe is telhet, amíg feldolgozzák a hírszerzéstől megkapott dossziékat

Hatalmas mennyiségű munkát jelent a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) számára a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) most megkapott iratmennyiség feldolgozása – mondta el a Krónikának Csendes László, a CNSAS tagja.
Akár évekbe is telhet, amíg a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) feldolgozza azt az iratmennyiséget, amelyet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a napokban ad át a testületnek, főleg úgy, hogy a már eddig átadott dossziéknak is csupán a töredékét sikerült feldolgozni – mondta el a Krónikának Csendes László, az átvilágítótestület tagja. Ovidiu Marincea, a SRI szóvivője még a hét elején közölte: a SRI a Szekuritáté több százezer archív dokumentumát adja át. Marincea szerint a CNSAS és a SRI közötti megállapodásnak megfelelően az átadás határideje november 1-je. Közölte,

a következő napokban 1060 dossziét, 21 mappát, 14 290 jegyzéket és 6644 tekercs mikrofilmet adnak át a CNSAS-nak.

Csendes László lapunknak elmondta: az átadás a napokban folyamatosan zajlik. „Nagyon örülünk, hogy ha kicsit talán későn is, de hozzájutunk ezekhez az anyagokhoz, hiszen a törvény már régebben előírta, hogy mindent át kell adniuk. És nem csupán a SRI, hanem a többi levéltár is” – mutatott rá. Közölte,

az anyag az 1945 és 1989 közötti teljes időszakot felöleli.

Kérdésünkre elmondta, először a megfigyelési anyagokhoz kapcsolódó bukaresti mikrofilmeket kapták meg, valamint az országos szinten hozzájuk kötődő mikrofilmes anyagokat. Konkrétan megkapták a kartonokat, amelyeket össze kell kapcsolniuk a hozzájuk kapcsolódó ügyekkel. „A CNSAS-nak több hónapjába, de akár több évébe is beletelik majd, amíg ezeket összeillesztjük” – ecsetelte a munka volumenét Csendes.

A következő lépésben a dokumentációs anyagokat és a peres anyagokat kapták meg. Kérdésünkre, miszerint várható-e, hogy a most átadott anyagokból kiderülhet-e ismert személyekről akár kompromittáló adat, akár az, hogy 1989 előtt megfigyelték őket, kifejtette, ez egyáltalán nem kizárható, ugyanakkor az első lépés az, hogy a papíron meglevő adatokat beviszik a rendszerbe, hogy elektronikus formában megteremtsék a kapcsolatot a különböző iratok között.

Hírdetés

Csendes László kérdésünkre elmondta,

a hatalmas munkával a CNSAS mintegy 50 munkatársa kényszerül megbirkózni, köztük a testület 11 tagjával, valamint az oknyomozó osztály tagjaival.

A munka nehezét utóbbiak fogják végezni. „A bizottság tagjainak azért lesz nehezebb a dolga, mert a most átvett anyagot meg kell próbálni beilleszteni az aktuálisan zajló átvilágításainkba. Mi ugyanis nem álltunk le a munkával, és a választások előtt is sok személyt át kell majd világítani” – mondta. Hozzátette: az új anyagokat valószínűleg csupán részben tudják majd használni, mivel technikai okok miatt addig várhatóan nem sikerül feldolgozni őket.

„Másrészt az eddig megkapott anyagok feldolgozottsága is csupán tízszázalékos. Azt oldalról oldalra feldolgoztuk, adatbázisokat hoztunk létre, de nem tudtunk olyan nagy arányú feldolgozottságot elérni, mint a németországi Gauck-intézetben vagy a magyarországi ÁBTL-ben. Gondoljunk csak bele, hogy Lengyelországban háromezer ember tíz év alatt nagyobb mennyiségű anyagot tudott feldolgozni, mint nálunk a mintegy ötven” – mutatott rá a nehézségekre. Csendes László reményét fejezte ki, hogy a feldolgozás során találnak majd releváns anyagokat olyan személyek kapcsán is, akik a közvélemény érdeklődésének középpontjában állnak.

Lapunk kérdésére az átvilágítótestület elmondta,

arról csak találgatni lehet, milyen mennyiségű dosszié marad a mostani átadások után a hírszerzésénél, mivel nincsenek olyan dokumentumok, amelyek alapján pontos adattal lehetne szolgálni.

Már csak azért sem, mert több helyszínről is össze kellene ülniük a felelősöknek ahhoz, hogy pontos számítást lehessen készíteni. Csendes László azt is elárulta, hogy olyan, potenciálisan érdekes adatokkal rendelkező intézmények, mint az igazságügyi minisztérium, illetve a büntetés-végrehajtási parancsnokság levéltára még mindig titkolóznak.
„Ez még őriz dokumentumokat például olyan személyekről, mint Alexandru Vișinescu vagy Ioan Ficior egykori kommunista lágerparancsnokok, de az anyagok nem jöttek át. Mi pedig akárhányszor kértünk onnan anyagokat, mindig azt a választ kaptunk, hogy az nem ránk tartozik” – vázolta az átvilágítótestület munkájának nehézségeit Csendes László.


Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »