Sok a jelentkező az uniós elnökségre

Sok a jelentkező az uniós elnökségre

Hazánk mellett Finnország és Belgium is bejelentkezett a jövő év második felében Nagy-Britannia visszalépése miatt megüresedett uniós elnökségi posztra, de valószínűbb, hogy Észtország lesz a befutó. Egyelőre a szavak csatája zajlik, a döntés az Európai Tanácsban születik meg. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben jelentette be, hogy hazánk Nagy-Britannia kiesése esetére készen áll átvenni az uniós soros elnökséget 2017 második felére. Ezt követte szerdán Theresa May brit kormányfő bejelentése, miszerint hazája jövőre nem kívánja lebonyolítani az elnökséget. A hírre Belgium és Finnország is reagált, és hazánkéval azonos ajánlatot tett. Belgium mellett szól, hogy Brüsszel minden szempontból kínálkozó uniós helyszín, Észtország előnye, hogy a britek után következnének 2018 januárjától.

Az uniós elnökség azon túl, hogy a lebonyolító ország állíthatja össze az elnökségi programot, hatalmas lehetőség az adott ország imázsának javítására, és programjának megvalósítása által érdekérvényesítési képességeinek bizonyítására. Így „bemérhető”, hogy az EU bonyolult „szociometriájában” éppen hol helyezkedik el.

Hazánk 2011-es uniós elnöksége vitán felül sikeres volt, de vajon elég-e ez ahhoz, hogy esetleg jövőre is Magyarország legyen az unió közepe? Lapunknak Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára azt mondta, a kormány aktívabb uniós politikát akar felmutatni ezzel a felajánlással. A keddi bejelentésben véleménye szerint azt kell látni, hogy Nagy-Britannia kiesése erőátrendeződést indított el az unión belül, sokan beszélnek Lengyelország jövőbeni felértékelődéséről, Szlovákia épp most adja az uniós elnökséget, valamint épp most zajlik Varsóban a visegrádi négyek (V4) csúcstalálkozója. Ebben a kontextusban a szakértő érthető lépésnek tartja a kormány ajánlatát. A kérdésre, hogy mostanra nem vált-e puszta országimázs-építési lehetőséggé vagy konferenciaturizmussá az adott uniós elnökségi periódus, Kiss J. László azt mondta, ez azért nincs teljesen így, mert mindig az elnökséget adó országnak van joga a program meghatározására, Szlovákia sem teljesen véletlenül foglalkozik az illegális migrációval, ráadásul ezt bevallottan a V4 nevében vette fel elnökségi programjába.

Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő a magyar bejelentéssel egy napon adott ki közleményt, szerinte semmi esélye egy ilyen fontos megbízatásnak, hiszen „ez a társaság se nem méltó, se nem alkalmas” az európai építkezés folytatása érdekében a tagállamok munkájának összehangolására.

– Erősen kérdéses, hogy a magyar kormány migrációs álláspontja pozitívumként kerül-e majd a tárgyalóasztalra – vélekedett lapunk kérdésére Zgut Edit politikai elemző, aki szerint a rendezést illetően egyáltalán nem számít, hogy mi, magyarok 2011-ben, tehát nem is olyan régen voltunk az unió kormánykerekénél. – Az alapján választják majd ki a beugrót, hogy kinek milyen tapasztalata van, és mennyire alkalmas az elnökség lebonyolítására, ennek pedig nem sok köze van ahhoz, hogy kerítést húztunk a határra – mondta a szakértő.

Tegnap viszont egy neve mellőzését kérő uniós tisztségviselő úgy nyilatkozott, hogy az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács mellett működő Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) tegnap az eredeti menetrend szerint Nagy-Britannia után 2018-ban következő Észtországot javasolta lebonyolítónak. A nagykövetek döntését pedig általában nem szokták felülírni a tagállami vezetők.

Június 23., a brit népszavazás után rögtön a felszínre került, és azóta is ott van a kérdés, ki fogja meghatározni az uniós politikát 2017 második felében, ha Nagy-Britannia épp távozóban lesz a közösségből. Felvetődött az is, hogy az elnökségben előbb következő Málta három hónappal meghosszabbítja ezt a megbízatását, a britek utáni észtek pedig szintén kilenc hónapig látnák el a feladatot. Ám Málta időközben jelezte, nekik elég lesz a hat hónapos rendes elnökségi periódus.

Egy tanácsi elnökség rengeteg kihívással és feladattal jár, az elnökség felel az uniós jogalkotás előmozdításáért, a több száz munkacsoport koordinálásáért. Ügyelnie kell az Európai Unió programjának folytonosságára, a jogalkotási folyamatok szabályszerűségére, a tagállamok közötti együttműködésre. Mindig a soros elnökséget betöltő ország feladata az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti háromoldalú találkozók megszervezése.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 21.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »