Soha nem látott sérülés: egy harci bumeráng találta arcon az őslakost

Soha nem látott sérülés: egy harci bumeráng találta arcon az őslakost

Két évvel ezelőtt egy ausztrál folyó partján egy helyi őslakos csontvázára bukkantak a szakemberek. A koponyáján található, igen mély és hosszú sebről korábban úgy vélték, hogy egy gyarmatosító kardja okozhatta. A legfrissebb eredmények szerint azonban az őslakos az 1200-as években élt, és nem kard, hanem egy éles, harci bumeráng végezhetett vele. Ezt megelőzően a kutatók még sohasem láttak ilyen sérülést.

A bumeráng ausztráliai őslakosok általi használata természetesen már régóta ismert. Legtöbbször vadászat, esetleg ásás céljából vették igénybe a gyakran különböző alakú, ma már csak leginkább játékra szolgáló, az eldobás után jobb esetben visszatérő eszközt. Egy új vizsgálat szerint azonban a bennszülöttek konfliktusaiban is előkerülhetett. Egy két évvel ezelőtt előkerült őslakos csontvázról kiderült, hogy nem egy gyarmatosító kardja által fejezte be életét. A koponyáján végighúzódó sebet egy kihegyezett bumeráng okozhatta.

A tanulmány szerzői szerint a férfi – mint ahogy fogalmaztak – szándékos, tehát nem vétlen erőszak áldozata lett, ami azt jelenti, hogy a bennszülött törzsek legalább egy kis csoportja az európaiak megérkezése előtt is harcolhatott egymással. A koponyasérülés új megvilágításba helyezi Ausztrália prekolonizációs mindennapjait, amelyről vajmi kevés forrás áll a rendelkezésünkre.

Szinte megdöbbentő, de a mostani emberi maradványon kívül csupán egyetlen olyan ausztrál csontvázat fedeztek fel eddig az európai gyarmatosítás előtt, amely egy másik ember által okozott halálos sérülésre utal. A Kr. e. 1600 körüli csontvázon lándzsaszúrás nyomai láthatók, a régészek szerint rituális büntetésről lehetett szó. „Azt nem tudjuk, hogy az egész kontinensre kiterjedő jelenségről van-e szó” – magyarázta Michael Westaway, az ausztráliai Griffith Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. Hozzátette: Ausztrália ezen a részén további bizonyítékokra leltek, amelyek a helyi törzsek konfliktusaira utalnak.

A csontváz koponyáját az egyik helyi törzs, a paakantjiból származó William Bates fedezte fel 2014-ben. A férfi az elhunytat Kaakutja névvel illette, amely az „idősebb testvért” jelenti. Kaakutjának egy éles fegyver okozta hosszú vágás húzódik az arcán, valamint néhány bordája és a felkarcsontja is eltört. Westaway és kollégái eleinte úgy vélték, hogy a férfi a kontinensre érkező britek által a bennszülöttekből megszervezett, számos őslakos haláláért felelős helyi rendőrség brutális tevékenysége következtében hunyt el.

A megvizsgált csontváz alapján kimondható, hogy a húszas évei végén vagy a harmincas évei elején elhunyt férfi előtt nem volt ismeretlen az erőszak. A koponyáján két begyógyult törést is megállapítottak a kutatók, akik szerint az egyik mindenképpen éles eszköz által keletkezett. A gyomortartalmát megvizsgálva utoljára rákot és oposszumot ehetett. Az eltemetés körülményeiből pedig arra következtethetünk, hogy tisztességes módon hantolták el.

A legfrissebb vizsgálatok szerint Kaakutja jóval az európaiak megérkezése előtt élhetett, abban az időben, amikor Ausztráliában még nem használták a fémeket, így a kutatóknak új gyilkos fegyver után kellett nézniük. Két lehetőség maradt: az ún. lil-lil, amely egyfajta kihegyezett furkósbotra hasonlít, illetve az, egy éles pengére hasonlító bumeráng, amelyet a 20. század eleji beszámolók szerint ásásra, zenélésre és állatok lemészárlására használtak.

A szakértők szerint az akár 45 centiméteres pengével felszerelt bumeráng illik jobban a mély és hosszú sebhez. Ráadásul nem messze a sírtól a régészek sziklarajzokat fedeztek fel, amelyeken bumerángokat, pajzsokat és kihegyezett botokat fogó őslakosok láthatók. Westaway szerint mindez egyértelműen utal arra, hogy valamikor a környéken egy véres konfliktusra került sor. Azonban hozzá kell tenni, hogy más szakértők szerint a sziklarajzokon látható jelenetek csupán táncokat és egyéb ünnepségeket ábrázolnak.

Jo McDonald, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársa szerint, aki nem vett részt a tanulmányban, a fiatal bennszülött férfi sérülései közelharcra engednek következtetni. Szerinte Westaway és csapata csupán spekulál. Colin Pardoe ausztrál régész hozzátette: „vannak, akik úgy vélik, a kontinens régen maga volt a paradicsom, míg mások szerint egy igen ellenséges helyről beszélünk. Szerintem mindkét véleménynek igazat kell adnunk”.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »