Simone Biles olimpiai bajnok rózsafüzére

Simone Biles olimpiai bajnok rózsafüzére

Simone Biles, az Egyesült Államok világhírű tornásza augusztus 9-én szerezte első olimpiai aranyérmét Rióban, Gabrielle Douglasszal, Lauren Hernandezzel, Madison Kociannal és Alexandra Raismannal együtt a női csapat tagjaként. A sportolótól az egyéni versenyszámokban is további érmeket várnak.

Simone Biles hamar a riói gimnasztikai versenyek kedvencévé vált; tökéletesen bemutatott gyakorlatai láttán mindenki ámulattal figyelte csodálatos képességeit és a versenyen tanúsított összeszedettségét. A zsűri értékelésétől való félelem egyáltalán nem tükröződött az arcán.

Mi az, ami őt a legjobbak közé emeli? – teszi fel a kérdést az Aleteia szerzője, idézve Biles US magazine-nak nemrégen adott interjúját, amelyben megkérték a tornásznőt, hogy mutassa meg, mi van a táskájában, annak reményében, hogy rábukkannak sikerének titkára. Míg sporttáskájának tartalma legnagyobb részben nem okozott meglepetést, a riporter észrevette, amint egy fehér rózsafüzér hull ki abból. Az egyéni összetettben háromszoros világbajnoki címet magáénak tudható Simone elmagyarázta: „Mamám, Nellie adta nekem ezt a rózsafüzért a templomban. Általában nem ezzel imádkozom a versenyek előtt, sokkal inkább önmagamat biztatom, de mindenesetre magamnál tartom.”

A riói csapatgyőzelem után

A tornásznő hányattatott életében a hit volt az egyik megtartó erő. Simone Biles Ohióban született, édesanyja alkohol- és drogproblémákkal küzdött. Amikor három éves lett, nagyszülei testvérével együtt Texasba vitték, ahol később hivatalosan is örökbe fogadták őket.

Biles mostanra nagyszüleit szólítja „mamának és papának”, és minden vasárnap elmegy velük a templomba. (Nagy)szülei mélyen meghatározták életét, és kezdetektől fogva támogatták őt pályáján.

Simone hatéves korában kezdte el a gimnasztikát, miután szülei észrevették kivételes sporttehetségét, és azóta töretlenül gyakorolja. A Washington Postnak adott nyilatkozatukban úgy fogalmaznak, hogy „Simone mindig szeretett a bútorokon ugrálni, olyannyira, hogy Nellie egy idő után belefáradt a kislánnyal való veszekedésbe, mondván, hogy a kanapé és a fotel nem játszótér.”

Simone középiskolás korában kezdte el minden idejét a gimnasztikának szentelni, hetente 32 órát edzett. Éppen ezért magántanulóként fejezte be tanulmányait, amely a tornához szükséges szabadságot meg tudta adni számára.

Amióta teljesen a sportnak él, sikerei is töretlenek. Egymás után négy amerikai győzelmet tudhat magáénak, emellett háromszoros világbajnok női egyéni összetettben. Az elmúlt három évben összesen tizennégy világbajnoki érmet szerzett, amelyből tíz arany, és mindegyik rekord eredmény. 2013 augusztusa óta egyetlen összetett versenyt sem veszített. Azzal, hogy a glasgow-i olimpiai kvalifikációs torna-világbajnokságon tavaly megszerezte harmadik aranyérmét, a Nemzeti Sport Online szerint sporttörténelmi tettet hajtott végre, mint írták korábban: „Olyan legendáknak, mint Larissza Latinyina, Ljudmila Turiscseva vagy Shannon Miller »csak« kétszer sikerült, Szvetlana Horkinának háromszor, de neki sem közvetlenül egymás után. Dupla címvédést még soha, egyetlen tornásznő sem tudott bemutatni.”

A világelsővé váláshoz szüleinek nagyon sok áldozatot kellett hozniuk, amellyel kapcsolatban így nyilatkoztak: „Nagyon sok odaadást, áldozatot követelt tőlünk, és sok mindent fel kellett adnunk. Rendszerint töröltük a vakációkat, hogy Simone mellett tudjunk lenni a versenyeken. Ezek voltak számunkra a nyaralások. Áldozatot hoztunk, mivel a lányunkat ez az, ami boldoggá teszi, amit szenvedélyesen szeret. Mi is szeretnénk vele lenni ezen az úton.”

Forrás: Aleteia.org; Nemzeti Sport Online

Fotó: Aleteia.org; Reuters; Usagym.org

Magyar Kurír
(vb)


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »