Sietnek a pénz miatt, ezért irtják a fákat

Sietnek a pénz miatt, ezért irtják a fákat

Városliget, Kossuth tér, Orczy kert, Szigetvár – csupán néhány példa arra, ahogy a beruházások győzedelmeskednek a környezettel szemben. A jelek szerint egyszerűen parlagon hagyott, beépítetlen felületként látja a kormány városaink ezen részeit?

Folyamatossá váltak a tiltakozások a budapesti fák szüntelen kivágása miatt: az utóbbi időben a Városliget beépítése, az Orczy kertben zajló irtás és a római-parti mobilgáttal kapcsolatos természetkárosítás lehetősége borzolta leginkább a kedélyeket. A tiltakozók azt állítják, nem volt társadalmi egyeztetés a kivágások előtt. A korábbi, ugyancsak felháborodást keltő esetekből pedig az derül ki: az ellenkező véleményeket gyakran komolyabb megfontolás nélkül söprik le az asztalról. Így pedig egyre szűkebb lesz a zöldfelület környezetünkben.

Fák ezrei veszélyben

Sok fa lehet veszélyben a Római-parton
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

A római-parti védmű miatt becslések szerint 1500 fa lehet veszélyben, a teljes beruházás költsége 15-20 milliárd forintra tehető. A Józsefváros szívében fekvő Orczy kertben is fairtással terjeszkedik a Ludovika Campus: Horváth József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) főtitkára azt mondta, az építkezés miatt 62, leromlott állapot miatt pedig 83 kivágást terveztek, ám – miután felülvizsgálatot tartottak a tiltakozások hatására – 34 fát megmenthetőnek találtak. Egy ideje hete Szigetváron is fakivágás miatt áll a bál, a vár felújítása során kezdett irtásba az önkormányzat. Berkecz Balázs főépítész szerint egy tucat fa esett áldozatul (a szigetvári vár kertjében 65 példány állt, a műemlékvédelmi hatóság 27-et vágat ki). A budapesti 1-es villamos vonalának meghosszabbításával pedig Óbudán több mint 170 fát tüntetnének el, a terv ellen demonstrálók szerint ráadásul egészségeseket.

Három évvel ezelőtt a Kossuth tér felújítása miatt negyven-hatvan éves hársak tucatjait vágták ki a tiltakozások ellenére, de a 2017-es vizes-világbajnokság beruházása miatt a Dagály strand negyven-ötven éves platánjait sem kímélték.

A leghevesebb indulatokat azonban a városligeti múzeumnegyed tervezett felépítése váltotta ki. Bár a Városliget Zrt. műszaki igazgatója a Lokál napilapnak azt nyilatkozta: egyetlen egészséges fa sem esik áldozatul az építkezésnek, a ligetvédők szerint videójuk ennek ellenkezőjét bizonyítja. Nemrég pedig már a Vidámpark volt területén, a Biodóm leendő épületének helyén kezdték irtani a növényeket. A helyszínen tartózkodó tüntetőket arról tájékoztatták, hogy csak a beteg fákat vágják ki, ám erről dokumentumokat állítólag nem mutattak be.

A hatékonyabb fellépés érdekében júniusban a Ligetvédők és más budapesti nagyberuházásokat környezetvédelmi szempontból ellenző civil csoportok fogtak össze. Megállapodtak abban, hogy összehangolják riadóláncaikat és közös akciócsoportot hoznak létre, a megegyezést – melyet Lányi András író, ökopolitikus vetett fel – az egybegyűltek „közfelkiáltással” fogadták el.

Kommunikációs aránytalanság

Az ügyben megkerestük Lányi Andrást, aki úgy véli: a fakivágásokat gyakran azért nem előzi meg komolyabb egyeztetés, mert a kormány ezt egyszerűen nem tartja szükségesnek – erre példaként említette a városligeti törvényt, mely szerinte felfüggeszti „úgy az önkormányzat, mint a szakhatóságok illetékességét”. Ezután már magától értetődő, hogy a civil társadalom véleményére sem kíváncsiak – fűzte hozzá. Lányi szerint nehéz eredményeket elérni a tiltakozásokkal, ám – ha olyan beavatkozásokról van szó, melyek közérdeket sértenek – a spontán ellenállás természetes. Hozzátette: egyfajta szemléletváltásra lenne szükség, hogy „a zöldterületekben és a parkokban ne beépítetlen területet lássanak a politikusok, hanem a város szövetének különleges, értékes részét”.

Kitért arra is, hogy előfordultak már hasonló esetek, az ellenállás pedig hol sikeresnek, hol sikertelennek bizonyult. „Nagymaros és Visegrád között nem áll duzzasztógát keresztben a Dunán, pedig már építeni is elkezdték, amikor a tervet sikerült meghiúsítani. Nincsenek NATO-objektumok a Zengő tetején, és kiderült, hogy nem is hiányoznak. És vannak budapesti fás közterek, amelyeket nem vágtak tarra mélygarázs kedvéért, úgy, ahogy most a József Nádor térrel ezt megtették” – vélekedett.

A József nádor térről eltűntek a fák Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

Emellett megjegyezte: az ellenállás sikertelenségének egyik legfőbb magyarázata az, hogy „elképesztő az aránytalanság a pénzt és papírt nem sajnáló propaganda és a civilek lehetőségei közt”. „A budapestiek túlnyomó többsége ellenzi, hogy a Városligetbe újabb épületek kerüljenek, ezért kerülik a döntéshozók a nyilvános vitát, a népszavazásnak pedig még a gondolatától is rettegnek” – közölte. (Ez utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Városliget Zrt. felméréséből – szemben a Greenpeace megbízásából készült közvélemény-kutatással – az derült ki, a budapestiek többsége támogatja a liget felújítását. – a szerk.)

Kapuzárási pánik

Illés Zoltán, a Fidesz volt környezetvédelmi államtitkára a fakivágásokkal kapcsolatban azt mondta: egyfajta „kapuzárási pánikról” van szó. „Egyelőre csak 2018-ig szól a politikai felhatalmazás, és biztos, hogy eddig az időpontig az összes uniós pénzt megpróbálják lekötni különböző beruházásokra” – vélekedett. Hozzátette: mivel „erőltetett beruházásokat” próbálnak megvalósítani, fizikai értelemben térre van szükségük, ezért nekiesnek a zöldterületeknek. Ha kell, ehhez alakítják a törvényeket, megfélemlítik az embereket, és szakértői véleményeket íratnak.

„Baán László pedig úgy akar kakas lenni a szemétdombon, hogy neki nem két, hanem több múzeuma van, és derogál, ha ezek nem a Hősök tere közelében kapnak helyet” – fogalmazott a korábbi államtitkár.

Illés Zoltán egyébként úgy véli, a Városliget ügyében népszavazást kellett volna tartani, ám – szavai szerint – a budapestiek, akik az épületek létesítését alapvetően támogatják, 75-80 százalékban elutasították volna, hogy mindez a Városligetben valósuljon meg. Hozzáfűzte: azok az emberek, akik jelenleg hatalmat gyakorolnak, nem rendelkeznek szakmai háttérrel. „A New York-i Central Parkban vagy a londoni Hyde Parkban soha, semmilyen épületet nem létesítenének, még akkor sem, ha azok kulturális érdekeket szolgálnak. Ez városfejlesztési szempontból ökölszabály” – hangsúlyozta Illés. Úgy gondolja, hogy – míg magasabb szinteken ez a szakmaiatlanság nyilvánul meg – alacsonyabb körökben a félelem dominál: az, aki nem ért egyet, „minimum fekete bárány”.

Szétverték a környezetvédelmet?

A Fidesz korábban sok tekintetben kiállt a környezetvédelemért, ám a 2014-es választás után Orbán úgy döntött, a környezetvédelem felesleges és gátolja a fejlesztéseket – fogalmazott Illés. „Nemcsak a kormányzati szintről tűnt el a környezetvédelmi tárca, de már államtitkárság sincs. A háttérintézményeket – például az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget és a Nemzeti Környezetügyi Intézetet – szétverték, és a zöldmozgalmakat is megpróbálják félreállítani” – mondta, és hozzátette: a céljuk, hogy gátlástalanul, korlátok nélkül valósíthassák meg a százmilliárdos nagyságrendű projekteket.

„Ki kell menni az utcára és ellenállni a környezetvédelem-ellenes kormányzati döntésekkel szemben. Középtávon pedig egy új jobbközép kormányra van szükség, mely más erkölcsi, más szakmai és más érdekviszonyok alapján kormányoz” – közölte Illés.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »