Sérülés, éheztetés, elhanyagoltság: szenvedtek a lovak a tangazdaságban

Sérülés, éheztetés, elhanyagoltság: szenvedtek a lovak a tangazdaságban

Sérült, éheztetett, ellátatlan lovak, penészes, ürülékkel szennyezett takarmány, elhanyagoltság és trágyahalmok szerteszét. Így festett hosszú éveken keresztül a Szent István Egyetem (SZIE) korábbi állatorvosi karának – ma önálló Állatorvos-tudományi Egyetem – üllői tangazdasága. A súlyosan gondatlan állattartás ellenére mégis az egyetem perelt hat éven keresztül egy lótulajdonost. Az alperes ugyanis felfüggesztette a bértartási díj megfizetését a tangazdaságnak, a borzasztó körülmények és saját lovai szemmel láthatóan leromlott fizikai állapota miatt. Januárban a lótulajdonos megnyerte a pert a jogutód Állatorvos-tudományi Egyetem ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

A perben a lótulajdonos 2009–2017 között készített fényképes bizonyítékai alapján született igazságügyi szakértői vélemény, amely igazolta az alperes állításait. Ez alapján a bíróság megállapította, hogy a perbeli időszakban a Dóra-majori telep higiéniája, a trágya tárolása és kezelése, a paták ápolása és a keletkező sebek ellátása sem volt megfelelő. A szakvélemény szerint penészes takarmány került az állatok elé, és elmaradt a napi háromszori etetés, valamint az alom mindennapi cseréje.

Ezenkívül a különböző épületekben olyan éles fémtárgyak álltak ki az elhanyagoltság miatt, amik rendszeresen sérüléseket okoztak a lovaknak.

A kérdéses időszakban készült fotók és videofelvételek alapján szinte folyamatosan több méter magas trágyahalmok álltak az istállók előtt. Egyszerű bálamadzaggal kötötték össze a karámokat, így a lovak az alperes tudomása szerint többször is kiszöktek. Egészen elképesztő volt az istálló higiéniája: a karámokban szétszórt hulladékok, vastagon álló trágyalé volt, a takarmányt pedig olykor egyszerűen rászórták a trágyára. Az állatok napi ellenőrzése szinte folyamatosan elmaradt. Sőt, bár a telep őrzéséért is számítottak föl díjat a tangazdaságban, ennek ellenére az alperes több fotót is készített arról, hogy a biztonsági őr nem volt a helyén, így lényegében bárki bemehetett a területre. Az őrzési díjat azzal az indokkal akarták felszámítani, hogy a bértartási költségek rendezéséig az alperes ne tudja elszállítani lovait a telepről.

A Dóra-majori telep fölött tulajdonosi jogokat gyakorló SZIE rektora Solti László Széchenyi-díjas állatorvos-kutató volt 2007–2013 között, az állatorvosi kart pedig Fodor László vezette. Az Állatorvos-tudományi Egyetem jelenlegi rektora, Sótonyi Péter 2012-től dékánként vezette a SZIE 2016 óta önállósult állatorvosi karát. Egyben ő a Magyar Lovassportszövetség alelnöke. Kérdéseinkre a rektor helyett az egyetemet képviselő ügyvéd válaszolt.

http://mno.hu/

„A perrel érintett időszakban az üllői telepen valóban kifogásolható állapotok álltak fent, a szakértői megállapításokat a perben az egyetem nem vitatta. A telep vezetőjének munkaviszonyát az egyetem azóta felmondással megszüntette” – írta a jogi képviselő. Hozzátette: „Az üllői telepen igen jelentős fejlesztések vannak előkészület alatt, illetve az egyetem mindent megtesz azért, hogy a tartási körülmények az elvárhatóaknak folyamatosan megfeleljenek”. Utóbbi kijelentést viszont az alperes alig egy éve, 2017 februárjában készített fotói alapján fenntartásokkal kell kezelni. Ezeken az látszik, hogy a fiatal csikók sokszor továbbra is penészes, rothadó szénát kapnak takarmányul, és saját trágyájukban kénytelenek állni.

Bár a Dóra-majori telep gazdálkodását érintő kérdéseinkre az egyetem nem válaszolt, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 2013 októberében kiadott jelentéséből világosan látszik, miért nem jutott pénz a telep tisztességes fenntartására. A tangazdaság tíz év alatt 300 millió forintos veszteséget halmozott föl, folyamatosan szabálytalan könyvelést vezetett, és például igazolások nélkül, selejtáron értékesített haszonállatokat. A jelentés évében Sótonyi Péter kezdeményezte a telep igazgatójának, Némedi Istvánnak a leváltását. Később erről azt mondta, „szakmai szempontból kiváló szakembernek tartotta” ugyan a vezetőt, de úgy gondolta, hogy „a pénzügyi dolgokhoz nem ért”. Némedi István menesztésén kívül más személyi következménye nem lett a Kehi-jelentésnek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.27.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »