Seres Tímea, a színész-énekesnő és családanya – „Szeretnék minél többet adni magamból”

Seres Tímea, a színész-énekesnő és családanya – „Szeretnék minél többet adni magamból”

Gyermekként mindenki elképzeli, hogy felnőttkorban mi szeretne lenni. Szerencsésnek mondhatja magát az, aki ezt az álmot valóra is tudja váltani. Azonban, azt hiszem, nem az álmok valóra váltása a legfontosabb, hanem hogy olyan emberként éljünk, akikre szeretteink méltán lehetnek büszkék. Seres Tímea személyében egy csupaszív embert ismerhettem meg. Színésznőként, később énekesnőként csillogtatta meg tudását, emellett lánya iránt érzett határtalan szeretete tölti ki életét. Ismerjük meg őt!

– Beregszászban születtem, itt is nőttem fel. Középiskolai tanulmányaimat a 4. számú Kossuth Lajos Középiskolában végeztem. Már kisgyermekként érdekelt a színpad, a fellépések. Emlékszem, majdnem minden iskolai rendezvényen részt vettem. A helyi zeneiskolában zongorázni tanultam. A középiskola után felvételt nyertem az Ungvári Közművelődési és Művészeti Koledzs művelődés-szervezői szakára. Tartalmas egy évet töltöttem ott, ami alatt tudatosan készültem a Kijevi Színművészeti Főiskolára. A sikeres felvételim után Kijevben dráma szakon tanultam tovább. Nagyon meghatározó volt az ott töltött időszak. Elsajátíthattuk a színjátszás klasszikus elemeit, emellett a képzés ideje alatt Budapesten is tanulhattunk, ahol a zenés produkciók sajátosságait ismerhettük meg. A diploma megszerzését követően hazajöttem Beregszászba, és itthon kamatoztattam a megszerzett tudást.

– Akik ismernek, tudják, hogy nagyon szeretek mozogni, táncolni, énekelni. Emlékszem, Verebes Ernő Sardafass, a hímboszorkány című darabját játszottuk, melyet Vidnyánszky Attila rendezett. A darab főszereplője Trill Zsolt volt. Én pedig egy Hliodárszásza nevű átváltozó művészt játszottam, aki táncolt és jól érezte magát a színpadon. Ez az élmény még ma is elkísér.  

– A színház mindig is fontos helyet foglal el az életemben. De az életem úgy alakult, hogy váltanom kellett. Azonban azt éreztem mindig is, és érzem ma is, hogy az Úr segít engem, bármilyen nehézség ér, Ő támogat. A zene pedig az én túlélő erőm, amikor valami bántott, mindig a zenébe menekültem. Így döntöttem el, hogy szeretném kipróbálni magam énekesnőként, megismerni, hogy milyen is az, amikor egy étteremben énekelsz.

Találkoztam néhány zenésszel, akikkel előbb a beregszászi Astoria étteremben, majd az Arany Pávában léptünk fel. Csodálatos éveket töltöttem el ott, a lányom születése után azonban vissza kellett vonulnom, hogy csakis neki tudjak élni.

Hírdetés

– A színházhoz képest egy új dologba vágtam bele, ki kellett alakítanom a saját stílusomat, repertoáromat. Sztenderd dalokat, örökzöldeket adtunk elő, majd angol dalokkal is színesítettük a felhozatalt. Imádtam fellépni, a vacsorazenének mindig megvolt a maga különös hangulata. Egy szűkebb közönségnek énekelni az étteremben olyan, mint amikor több száz ember előtt játszok a színpadon. Igazi lelki feltöltődés volt ez számomra.

– Pár évvel ezelőtt kerestek meg egy munkaközvetítői állással. Különböző cégek, gyárak számára keresek munkaerőt. Igaz, a koronavírus-járvány miatt ez most kissé háttérbe szorul. Azonban rugalmas munkaidővel rendelkezem, így sok időt tudok a lányommal tölteni, el tudom kísérni a különböző versenyekre, megmérettetésre.

– Leila most tizenegy éves és imád zongorázni. Már kiskorában láttam, hogy rendkívüli érzéke van a zenéhez, ezért is írattam be később zeneiskolába. Első éven Vásárosnaményban részt vettünk egy versenyen, ahol első helyet nyert. Rendkívül büszke voltam rá akkor, és vagyok a mai napig. Azóta több megmérettetésen is részt vettünk, és azt látom rajta, hogy ő élvezi, ezért is támogatom őt ebben.

– Szeretnék visszatérni az énekléshez, a fellépésekhez. Nemrég elkészült egy saját dalom, amelyben Babics János működött közre, nagy segítségemre volt, remekül sikerült minden. Emellett tervben van még több dal felvétele. Nagy álmom pedig, hogy a lányommal közösen lépjünk színpadra, ő legyen a zongorakísérőm.

Szeretnénk egy olyan zenei programot összeállítani, amely alapján akár koncertezni is tudnánk. Azt érzem, hogy csinálnom kell, szeretnék magamból kiadni mindent, ami még bennem van.

Kurmay Anita


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »