Sepsiszentgyörgyön találkoztak a külhoni magyar újságírók – Szakmai tanácskozás és erdővidéki túra

Sepsiszentgyörgyön találkoztak a külhoni magyar újságírók – Szakmai tanácskozás és erdővidéki túra

A médiában dolgozók jelenlegi helyzetéről és kilátásairól, valamint gondjairól és azok megoldási lehetőségeiről tanácskoztak pénteken, a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója sepsiszentgyörgyi ülésén, amelynek szervezője és házigazdája a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete volt. Szombaton erdővidéki túrán vettek részt a küldöttek.

Elsőként Szili Katalin miniszterelnöki megbízott köszöntötte az egybegyűlteket, aki 2005-ben az Országgyűlés elnökeként támogatta a Magyarország határain kívül és belül tevékenykedő újságírókat egybeölelő szervezet létrehozását. Meggyőződése ugyanis, hogy a médiának pótolhatatlan szerepe van az össze- és együvé tartozás érzésének megerősítésében, valamint anyanyelvünk megőrzésében, és a szülőföldünkön való boldogulás feltételeinek megteremtésében. Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos szintén fontosnak tartotta a Kárpát-medencei magyar újságírói együttműködés, valamint a nemzeti ügyekben való egység megteremtését. Hiszen a sajtó nemcsak tájékoztató, hanem nevelő szerepet is játszik.

Az egyszerre szólás ereje

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) nélkülözhetetlen intézménye a Kárpát-medencei magyarság megmaradásért folytatott küzdelmének. Igazi felhajtó ereje és figyelemfelkeltő hatása ugyanis csak az egyszerre szólásnak és cselekvésnek van.

Klemm József televíziós újságíró a vajdasági kollégák nevében és a KMÚEK egyik társelnökeként fogalmazta meg a magyar érdekek szolgálatának és képviseletének a témaválasztásban és -feldolgozásban egyaránt szükséges voltát. Éppen ezért a szervezet legfontosabb célkitűzése az európai színvonalú, de magyar érzületű újságírás Kárpát-medence-szerte történő megteremtése, valamint gyakorlása volt és maradt.

Bedő Zoltán, az év elején hivatalosan is bejegyzett Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének elnöke az igazság közvetítését és a nemzeti öntudat erősítését jelölte meg működésük alapelveként. Az üdvözlőbeszédek elhangzása után Szekeres Attila újságíró, heraldikus, a székely jelképekről és azok eredetéről értekezett.

A címadás fontossága

A találkozó szakmai része Brînduşa Armanca, a Budapesti Román Kulturális Központ volt igazgatója, újságíró, író, egyetemi tanár sajtószabadságról tartott vitaindító előadásával vette kezdetét. Az újságírói függetlenség a sajtószabadság alapfeltétele. Ugyanakkor az olvasók bizalma elnyerésének és megtartásának is, mert egyben a részrehajlás nélküli, igazságot tükröző, felelősségteljes, mértéktartó és kiegyensúlyozott újságírás biztosítéka – szögezte le a szaktekintély.

A 21. században azonban ez sokkal bonyolultabb, mint eddig bármikor, hiszen nemcsak az állam, hanem a politikum, médiatulajdonosok, reklámpiac és új technológiák befolyását is semlegesíteni kell. Éppen ezért összefogás nélkül nem lehetséges, és ennek leghatékonyabb formája a szakmai szervezetekbe, például egyesületekbe való tömörülés.

A Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének tagjaként felszólaló Csermák Zoltán az egyes témák sulykolásának negatív hatására, valamint a magyarországi értelmiség médiából való kiábrándultságára hívta fel a figyelmet. Ezzel szemben Dénes László nagyváradi újságíró az értelmiség bulvársajtó iránti nagyfokú érdeklődését ítélte el. Klem József szerint a sajtószabadság érvényesítése érdekében a politikai nyomásgyakorlást, gazdasági függőséget és újságírói tudatlanságot egyaránt ki kell küszöbölni. Ugyanakkor kitért az olvasói érdeklődés felkeltését nagymértékben befolyásoló címadás fontosságára is.

Józsa Erika, a Román Televízió Magyar Adása egykori munkatársa, Erdélyből annak idején kitelepedésre kényszerített újságíró hozzászólásából kiderült, hogy Ausztráliában az újságírói kódex tiszteletben tartása elsőbbséget élvez az állam törvényeivel szemben.

Napjaink újságírójának legfontosabb feladata: a remény felkeltése

Az Erdélyből ugyancsak Ausztráliába települt és ott azóta sikeres Demián József rendező, operatőr és forgatókönyvíró a függetlenség és igazság fogalmának és tartalmának időben változó voltára hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint napjaink újságírójának legfontosabb feladata a remény felkeltése és táplálása.

Hírdetés

Karácsony Zsigmond újságíró, a Marosvásárhelyen megjelenő Népújság főszerkesztője a sajtószabadság biztosítását is magába foglaló új­ság­írói érdekérvényesítés legfontosabb romániai feltételét a szakmai szervezetek szövetségének létrehozásában és egységes fellépésében határozta meg.

Galbács Pál nyugalmazott televíziós szerkesztő az újságírót saját lelkiismeretétől függőként és szabadságát ennek következményeként határozta meg. „Nincs könnyebb, mint zsarnokságban, függőségben a szabadságot képzeletben felépíteni. Ugyanakkor nincs nehezebb, mint a korlátlan szabadság terhét emberként elviselni” – fejtette ki a témával kapcsolatban mintegy végszóként Léphaft Pál vajdasági karikaturista.

Ismerkedés Erdővidék nevezetességeivel

Az Erdővidék nevezetességeivel történő ismerkedés a nagyajtai vártemplomtól jó félórás sétára fekvő bölényfarm megtekintésével vette kezdetét. Tulajdonosa és létrehozója Pál Attila, akinek céltudatossága, akaratereje és küzdőképessége az új­ság­íróknak is követendő példaként szolgál. Elképzelése, vagyis a bölénytenyésztés megvalósítása ugyanis nem volt zökkenőmentes, és időnként még mindig akadnak előre nem látható, emberi gyarlóság által is okozott nehézségek.

A tevékenységéhez szükséges szakmai tudását az amerikai bölénytenyésztőket tömörítő egyesülettől (National Bison Association) szerezte meg a világhálón. A tőkét pedig többéves angliai munka révén. Az első állatokat egy belgiumi tenyészetből vásárolta. Harminc egyedet számláló állományát ma már saját tenyésztés révén gyarapítja. Kedvenc állatai veszély esetén összetömörülnek, és ily módon erejüket megsokszorozva, a ragadozókat is képesek elriasztani.

Miklósváron a Kálnoky család és székely főnemesség múltjába, valamint mindennapjaiba nyerhettünk betekintést a példásan helyreállított és múzeummá átalakított vadászkastély, Lakatos Csilla muzeológus szakszerű vezetésével történt meglátogatása révén.

Olaszteleken Benedek Tímea kalauzolt végig a Daniel családnak az évszázadok során több átépítésen átesett egykori fészkén, amelynek ódon falain itt-ott freskómaradványok láthatók.

 

Végezetül a vargyasi Daniel-kastélyt látogattuk meg. Olykor hányatott, de a jelek szerint jó irányba alakuló történetét Román Attila ismertette.

Zárónyilatkozat

A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójába tömörült Kárpát-medencei tagszervezetek képviselői, valamint az ausztráliai magyar újságírók a konferencia befejeztével egyhangúlag a következő zárónyilatkozatot fogadták el:

1. A KMÚEK örömmel üdvözölte tagságának sorában a 2017 októberében megalakult és 2018 januárjában hivatalosan is bejegyzett Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületét, amelynek célkitűzései összhangban vannak a KMÚEK 2005-ben meghirdetett alapvető feladataival, és amely már alakulásakor nyilvánosságra hozta, hogy jó kapcsolatokat kíván építeni minden rokon szakmai és civil szervezettel, elsősorban a KMÚEK alapítói közé tartozó Magyar Újságírók Romániai Egyesületével.

2. A sajtószabadság kimeríthetetlen témakörét taglalva a tanácskozás résztvevői rámutattak arra, hogy a politikai befolyásolás és a gazdasági függőség veszélyeinek elhárítása mellett a sajtó függetlenségének biztosításában elsősorban az újságírói felelősség tudatos kiélezése játszhat nagy szerepet. A néha utópisztikusnak tűnő, de tartós tennivalóként megfogalmazott cél elérését a konferencia szónokai szerint csak az újság­írók szakmaiságának folyamatos erősítése, a célközönség feltétel nélküli tisztelete és a kisebbségi magyar közösség érdekeinek elkötelezett szolgálata biztosíthatja.

3. Noha az elmúlt tizenhárom évben a KMÚEK több ízben is foglalkozott a külhoni magyar újságíróképzés fontosságával, a tanácskozás résztvevői ezúttal is felhívták a figyelmet a szervezett és folyamatos külhoni magyar újságíróképzés fontosságára, hiszen a sajtószabadságért folytatott harc sikerét távlatilag csak a szakmailag jól képzett új újságíró-nemzedék kinevelése szavatolhatja. A célközönség és a médiafogyasztók szokásainak változása miatt külön figyelmet kell szentelni a mindinkább tért hódító új médiával és az online-újságírással kapcsolatos alapismeretek elsajátításának.

4. A KMÚEK tagjai kitértek arra, hogy a szervezet megalakulása óta eltelt kis híján másfél évtized alatt megtartott konferenciákon számos hasznos kezdeményezés született, szorosabbra fűződtek a szálak a szétforgácsolt magyar nemzettest részegységei között, és létrejött a külhoni magyar médiakatalógus, amely a kisebbségi közösségekben működő magyar újságírók gyorsabb és hatékonyabb kapcsolatteremtését segítheti elő. Ugyanakkor, a tagszervezetek tevékenységében megfigyelhető inercia miatt, több fontos célkitűzés megmaradt a kezdeményezés szintjén. A bírálatot megfogalmazva a résztvevők síkraszálltak azért, hogy a jövőben a KMÚEK értekezletek ne csak a külhoni magyar új­ság­írók találkozásának örömünnepei, hanem a közös cselekvés valódi mozgatórugói legyenek.

5. A tanácskozás résztvevői örömmel vették tudomásul és egyhangúlag támogatták Szili Katalin felajánlását, hogy a KMÚEK következő, 2019. évi konferenciáját Budapesten, a miniszterelnöki megbízott védnökségével tartsák meg.
Elfogadva Miklósváron, a Kálnoky-kastélyban 2018. október 27-én

A KMÚEK közgyűlésének résztvevői

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »