Senki sem annyira elkötelezett, mint Orbán

Senki sem annyira elkötelezett, mint Orbán

A Die Welt című német konzervatív lap pénteken interjút közölt Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével “Senki sem annyira elkötelezett, mint Orbán” címmel.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter Magyarország uniós tagságának megvonásáról szóló kijelentésével kapcsolatban Balog Zoltán elmondta, hogy Jean Asselbornnak “önmagában nem lenne jelentősége, ha nem testesítené meg az Európa-politikusok egy veszélyes típusát”.

Mint mondta, “szinte abszurd”, hogy éppen az “adóparadicsom Luxemburgból” beszél valaki a szolidaritásról és értékekről, és veszélyes, hogy még mindig érvényesülni tudnak Európában az olyan politikusok, mint Jean Asselborn. Ezek az emberek “nem ismerik a valóságot”, nincs “működő receptjük” a gondok megoldására, “fogalmuk sincs és tanácstalanok”, viszont “erőszakosan bűnbakokat keresnek”.

Ez a hozzáállás veszélyes, mert gyengíti Európa összetartását, és a közép-európai országok “öntudatos csoportjának” kialakulása “egyfajta önvédelmi reflex is az olyan emberek ignoranciájára és tiszteletlenségére, mint Asselborn” – mondta Balog Zoltán.

Arra a kérdésre, hogy Jean Asselbornon kívül még ki ignoráns, agresszív és alkalmatlan, a miniszter elmondta, hogy Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is “ilyen hangon beszél”. Mindebben az a “nevetséges, és egyben tragikus, hogy ezek az emberek azt gondolják, Magyarországban megtaláltak egy bűnbakot, és úgy tesznek, mintha az EU mennyország lenne, ha Magyarország már nem tartozna hozzá”, holott ha Magyarország távozna, az EU “nemcsak Orbán Viktort veszítené el, hanem a magyar népet is”, olyan embereket, akik szinte mindenki másnál határozottabban kiállnak az EU mellett.

A szabadságra oly sokáig áhítozó posztkommunista országokra általában véve is jellemző, hogy sokkal nagyobb értéket tulajdonítanak az EU-nak, mint a régi tagállamok, és a térségben a gazdasági növekedés is sokkal lendületesebb, mint Nyugaton – fejtette ki a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy a közös múlt és az erős növekedés is hozzájárul-e Közép-Európának az EU nyugati részével szembeni új összetartásához, Balog Zoltán kiemelte, hogy ezen elemek közé tartozik “a kereszténységben sokkal mélyebben gyökerező közös kultúránk is”.

Hozzátette: “jó dolog”, hogy szorosan együttműködnek a visegrádi államok, és a déli és az északi uniós tagállamoknál is látható hasonló összefogás, az EU összetartása és jövője pedig erősen összefügg azzal a kérdéssel, hogy Németország miként helyezi el magát ebben a regionális elrendeződésben.

Németország “ideálisan alkalmas” arra, hogy “hídként szolgáljon”, megértse Közép-Európát és közelítse Nyugaton azokhoz, akiknek “soha nem kellett elszenvedniük a kommunista önkényuralmat” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy az új kelet-közép-európai együttműködés egyfajta re-habsburgizációnak tekinthető-e, azt mondta, hogy ezt nem lehet mondani, mert Ausztria nem része az együttműködésnek, azonban az év végén látható lesz, hogy az egykori Habsburg birodalom országai közül csak Magyarországon ünneplik majd meg méltóképpen a dinasztia utolsó uralkodója, IV. Károly megkoronázásának 100. évfordulóját.

A keresztény tudat és a politika összefüggésére vonatkozó kérdésre rámutatott arra, hogy Magyarország elsőként hozott létre államtitkárságot az üldözött keresztények megsegítésére. A vallási üldözöttek 80 százaléka keresztény, és Európában történelmi kötelesség a keresztények segítése. Természetesen a muzulmánoknak is segíteni kell, de “a keresztények megérdemlik a különleges gondoskodást” – mondta Balog Zoltán.

A többi között hozzátette, hogy Magyarország mintegy 800 ezer eurós ráfordítással iskolát épít keresztényeknek az észak-iraki Erbilben, és a kormány a nyilvánosság bevonása nélkül számos további projektet is végrehajtott már.

Arra a kérdésre, hogy mennyire keresztény Magyarország menekültpolitikája, leszögezte, ez a politika “mindenekelőtt helyes”, és kifejtette: különbséget kell tenni a felebaráti szeretet és a rászorulók segítésének individuális értéke, illetve az ország és a lakosság megvédésének állami feladata között.

A kvótareferendum kampányáról szólva kiemelte, hogy a “plakátok tényeket közvetítenek”. Elmondta, hogy különbséget kell tenni “egyrészről a migráció mint probléma és veszély”, és “másrészről a menekültek, migránsok” között, akik “áldozatai az emberkereskedőknek és egy erőszakos politikának”, és “tiszteletet és szolidaritást érdemelnek”. Azonban helyben, származási országukban kell segíteni nekik, nem pedig “idehozni a problémát”.

A kampányt ízléstelennek nevező kérdésre, amelyben azt is firtatták, hogy vajon az nem teljesen felesleges-e, tekintettel arra, hogy a magyarok 80 százaléka eleve elutasítja az uniós menekültkvótát, Balog Zoltán azt mondta, hogy “ez egy jó kérdés”, és kifejtette: két különböző dolog valamit helyesnek tartani, illetve képviselni is egy döntést egy népszavazáson.

A miniszter a menekültpolitikával kapcsolatban arról is beszélt: “el akarjuk kerülni a társadalom etnikai szerkezetének radikális megváltozását”, a roma integrációról szólva pedig a többi között elmondta, hogy az utóbbi hat év mérlege “vegyes, de pozitív”.

Az EU hozzáállását kifogásolva kijelentette, hogy a 10 millió európai roma integrációja helyett “migránsok millióit” kellene integrálni. A romaintegrációra fordítható uniós források összege nem változott, de elnevezésük igen, most már roma- és menekültintegrációs támogatásnak nevezik ezeket – mondta.

Orbán Viktorról szólva hangsúlyozta, hogy messze a kormányfő járul hozzá a legnagyobb energiával és munkával az ország ügyeinek intézéséhez, a konfliktusok feloldásához, érdekellentétek kiegyenlítéséhez, és “nem is tudna kormányozni egy olyan országot, mint Magyarország, ha diktatórikusan viselkedne”.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »