Semjén: tanulhatnak az uniós bürokraták

Az EU bürokratáinak tanulniuk kell abból, hogy – a felmérések szerint – a brit választópolgárok fele az EU-ból történő kilépését tartja helyesnek.

A miniszterelnök-helyettes az Országos Erdészeti Egyesület sepsikőröspataki jubileumi vándorgyűlése szünetében nyilatkozott újságíróknak az uniós tagságról csütörtökön tartott brit népszavazásról. Kijelentette: kizárólag a briteknek áll jogában dönteni az országuk jövőjéről, a többi uniós országnak pedig tudomásul kell vennie a brit nép akaratát.

“A brüsszeli bürokratáknak nagyon át kell gondolniuk a saját szerepüket. Ha a britek kilépnek, az nem a saját felelősségük, hanem a bürokratáké, akik olyan mértékben szétzüllesztették az EU-t, hogy a britek mintegy fele azt gondolja: ki kell lépni belőle” – fogalmazott a politikus. Úgy vélte, az EU mostani vezetése “olyan alma, amelyik nagyon messze gurult az alapítók almafájától”.

“Rá kell kényszeríteni a brüsszeli bürokráciát, hogy vegye komolyan az EU-polgárok véleményét, mert ha jól működne, a britek sem akarnának kilépni” – jelentette ki Semjén Zsolt.

A politikus a román-magyar államközi viszonnyal kapcsolatban abbéli meggyőződését hangoztatta, hogy a magyarságnak és a románságnak is érdekében áll a két ország szoros együttműködése.

“Ha például itt a Székelyföldön jó a székelység közérzete, ez mindenkinek hasznára válik, magyarnak, románnak egyaránt. A mi kezünk ki van nyújtva, és reméljük, hogy a mostani vagy a következő román kormányban nagyobb hajlandóság lesz a magyar-román kapcsolatok javítására, mint amilyen a Ponta-kormányban volt” – fogalmazott Semjén Zsolt.

El kell utasítani az erdővel kapcsolatos szélsőséges nézeteket

Semjén Zsolt szerint el kell utasítani az erdővel kapcsolatos szélsőséges nézeteket. A miniszterelnök-helyettes Sepsikőröspatakon a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésén – melynek díszvendége Áder János köztársasági elnök – fejtette ki az erdőgazdálkodással kapcsolatos nézeteit.

Az egyik szélsőségnek az ipari lobbit tekintette, amely csak nyersanyagot lát az erdőben, és figyelmen kívül hagyja az ökológiai szempontokat. Szélsőségeseknek tekintette ugyanakkor azokat is, akik nem veszik figyelembe, hogy a világon emberek is élnek, és kitiltanák az embert az erdőből.

Semjén Zsolt szerint egybeesik a magyar kormány nemzetpolitikájával az Országos Erdészeti Egyesületnek az a döntése, hogy Székelyföldön rendezte meg a vándorgyűlést, hiszen a kormány mindig is arra törekedett, hogy a különböző szakmák, érdeklődési körök Kárpát-medencei keretben szerveződjenek. A helyszínválasztással a szervezők a szakmai civil szervezet egyik alapítója, a Sepsikőröspatakon született Bedő Albert előtt tisztelegnek.

A miniszterelnök-helyettes Bedő Albert egyik érdemének tartotta a magyar erdészeti szaknyelv megteremtését. Úgy vélte, szoros összefüggés áll fenn a tudományosság és az anyanyelv között. “Amit nem tudunk megfogalmazni, azon gondolkozni sem tudunk. Ezért fontos a nyelv, és az, hogy a magyar szaknyelv egységes legyen az egész Kárpát-medencében” jelentette ki Semjén Zsolt.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter többek között a készülő erdészeti törvényről beszélt. Elmondta, új szemléletet tükröz a jogszabály. Igazodnia kell ugyanis a klímaváltozás kihívásaihoz, általa kell visszaszorítani az invazív fajok elterjedését. Hozzátette, a jogalkotónak különbséget kell tennie a természetes erdő és az ültetvény erdő között, és új szabályokat kell bevezetni az energiacélú ültetvények számára is, amelyeket nem lehet erdőként kezelni.

Szabó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntésében Bedő Albertet idézte, aki szerint a “összetartás által a kis dolgok is naggyá lesznek”. Amint bejelentette, Európa legrégebbi erdészeti civil szervezetének a jubileumi közgyűlésén több min3t ezer erdész vesz részt az egész Kárpát-medencéből.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács erdészmérnöki végzettségű elnöke köszöntésében kijelentette: Székelyföld jövőjének egyik biztosítéka a magánerdő-tulajdon megszilárdítása. Hozzátette, 500 ezer hektár erdő van magántulajdonban, magánkezelésben Székelyföldön. Megemlítette, hogy legutóbb 1898-ban tartotta Székelyföldön vándorgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület. “A határok változtak ugyan, de nemzetileg, szakmailag együtt vagyunk ma is” – jelentette ki Tamás Sándor. Az önkormányzati vezető Mikes Kelemen zágoni tölgyfája letörött ágának egy darabját adta ajándékként a vándorgyűlés díszvendégének, Áder János köztársasági elnöknek, aki beszédében köszöntötte a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület sepsikőröspataki ünnepi vándorgyűlését.
 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »