Semjén: Sok ünneplésre nincs okuk az utódállamoknak

Meg kell gyászolnunk Trianont, hiszen a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájáról van szó – emelte ki Semjén Zsolt az ECHO TV Napi aktuális című műsorának június 4-ei adásában, a miniszterelnök-helyettes ugyanakkor a felhívta rá a figyelmet, hogy a nemzeti összetartozásról szóló törvény arról szól, hogy a magyar nemzet – a trianoni utódállamok egy részével ellentétben – túlélte a 98 évvel ezelőtti tragédiát, erre pedig büszkék is lehetünk.

Semjén Zsolt égbekiáltó igazságtalanságnak nevezte az 1920. június 4-én történteket, s meglátása szerint a feladatunk az, hogy ezt tudatosítani kell magunkban, a világban és az utódállamokban is. A KDNP elnöke zseniálisnak tartja azt az RMDSZ-es kampányt, ami úgy szól, hogy ezer év Erdélyben, száz év Romániában, valamint az 1918-az gyulafehérvári határozat szövege. Semmi mást nem kérünk csak azt, amit száz évvel ezelőtt ígértek.

Semjén Zsolt égbekiáltó igazságtalanságnak nevezte az 1920. június 4-én történteket, s meglátása szerint a feladatunk az, hogy ezt tudatosítani kell magunkban, a világban és az utódállamokban is. A KDNP elnöke zseniálisnak tartja azt az RMDSZ-es kampányt, ami úgy szól, hogy ezer év Erdélyben, száz év Romániában, valamint az 1918-az gyulafehérvári határozat szövege. Semmi mást nem kérünk csak azt, amit száz évvel ezelőtt ígértek.

A miniszterelnök-helyettes felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar kormány a nemzetegyesítést az állampolgárság kiterjesztésével képzeli el, mert ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra. Az a cél, hogy minden magyar – bárhol is éljen a világon – lehessen közjogi értelemben is a magyar nemzet tagja. Semjén Zsolt kiemelte: minden eszköz lehetőséget ad az identitás megőrzéséhez, az pedig egy valódi paradigmaváltás, hogy soha nem látott fejlesztések folynak az összes utódállam tekintetében, hogy biztosítani lehessen a helyben való megmaradás gazdasági lehetőségét.
A kereszténydemokrata politikus reális esélyt lát az asszimiláció megállítására, megfordítására. Hozzátette: a szórványban fogyunk, de a tömbmagyarságban először történik Trianon óta, hogy a vegyesházasságokat mi asszimiláljuk.Semjén Zsolt úgy vélekedett, hogy az autonómiáról soha nem szabad lemondani, mert az a magyar megmaradást jelenti, hiszen minden, ami az autonómia felé vezet, az nemzetmentő.

„Nem vagyunk másodrangú európai polgárok”

Hírdetés

A politikus összegezte: nekünk meg kell gyászolnunk Trianont, büszkének kell lennünk arra, hogy túléltük és be kell mutatni a történelmi igazságot. Semjén Zsolt szerint fontos megjegyezni, hogy sok ünneplésre nincs oka egyik utódállamnak sem. Eltekintve attól, hogy közjogilag nem volt legitim a gyulafehérvári gyűlés a legkényesebb kérdésnek Romániát nevezte, hiszen napjainkban a román nemzettudatnak nem Erdély a fő problémája, hanem az, hogy a Moldovai Köztársaság területén, Besszarábiában, a a Prut, a Dnyeszter, és a Duna-delta által határolt területen élő románság nem akar csatlakozni Romániához.

Románia azáltal, hogy Moldávia nem csatlakozott elszenvedte történelme első nagy vereségét, amit lelkileg nem is tudnak feldolgozni. A másik pedig, Havasalföld és Moldva szétesése, ami a román nemzettudatnak és a román politikának az állandó rettegése – hívta fel rá a figyelmet Semjén Zsolt.

A régi Jugoszláviáról szólva felidézte a szerbek elvesztették Nagy-Szerbiát, Montenegrót, Koszovót és Srebrenica után morálisan is megromlott állapotban vannak. A horvátoknak sincs okuk ünnepelni, hiszen számukra Jugoszlávia egy szerb megszállás volt. Szlovákiával kapcsolatban megjegyezte: Trianonban Csehszlovákia jött létre, ami bizonyos értelemben kvázi cseh megszállás volt a szuverén szlovák tudat szempontjából.

A teljes beszélgetés ITT nézhetik meg.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »