A Seat középső SUV-je tavaly frissítésen esett át. Ennek keretében kapott egy új szereltségi szintet, és motorházában is érdemi változások történtek. Az eredményről szokásos egyhetes tesztünk tapasztalatai alapján győződhettünk meg.
A méretnövekedés ez esetben jelentéktelen volt: az 1,8 cm-es hossztöbbletet lényegében az átszabott lökhárítók adják. Maradtak viszont az olyan tipikus stílusjegyek, mint a pengemetszésű fényszórók, az ugyancsak egyenes vonalakkal határolt nappali fények, az oldalfelületek látványos horpaszai, a széles alapba kifutó hátsó oszlopok, vagy a merész spiccben záródó oldalüvegezés.
Hátul keskenyebbre szabták a lámpákat, az irányjelzők pedig effektív „kifutó” fényekkel világítanak. A legkomolyabb külső megújulást azonban vitathatatlanul éppen az új, XPERIENCE szereltségi szint hozta, olyan offroados elemekkel, mint a körkörös műanyag védőfelületek, vagy a lökhárítók mutatós alumínium betétei.
A modellfrissítés hatalmas hozadéka volt a legkorszerűbb vezetéstámogató és infotainment technológiák megjelenése. Természetesen nagyobb részük még ezen a 2. leggazdagabb szinten sem alapáras, de egyenként, vagy különböző csomagok keretében igen változatosan összekombinálhatók.
Olyanokról beszélünk, mint a navigáció, a hangvezérlés, a 360 fokos kamera, az adaptív tempomat, a dugóasszisztens, a sávtartó automata, az aktív parkolóasszisztens, az utánfutó-asszisztens, a tábla- és holttérfigyelő, vagy a SEAT Full Link rendszer (Mirror Link, Apple Car Play, Android Auto). Tényleg minden szinten szinte minden! A digitális rádió és az elöl-hátul 2-2 darab C-típusú USB-bemenet viszont alaptartozék, sőt egyelőre adapter is jár hozzájuk.
Az autó általános kezelhetőségét nagyban leegyszerűsíti a klasszikus klímapult, az infotainment rendszer funkciói azonban már kizárólag érintéssel aktiválhatók. Kivétel természetesen a volánról is távirányítható rádió.
Ami pedig a térkínálatot illeti, elöl természetesen kifogástalan, hátul pedig szintén inkább az utasokra hegyezték ki: a 4×4-es verzióknál 510-ről 485 literesre lefaragott koffer nem számít az autó erősségének. Viszont legalább láblendítésre nyílik…
A frissítéskor a meglévő motorokon is reszelgettek valamicskét, de az igazi újdonság a kétliteres dízel megjelenése. Korszerűsített (az Euro 6D szabványnak megfelelő) kivitele a korábbi 1,6-ost váltotta fel, 115 vagy 150 lóerőre hangolva. Tesztautónkat az utóbbi mozgatta, automata váltóval és összkerékhajtással kombinálva.
Ekkora teljesítmény, plusz a 340 Nm-es nyomaték már komoly dinamikával ruházza fel a középméretű szabadidőst, amit a jócskán 10 másodperc alatti százas sprint is bizonyít. A hétgangos, kétkuplungos automata váltó szinte észrevehetetlenül tette a dolgát, a fronthajtású modellekből is ismert, Eco/Normal/Sport/Individual pozíciójú menetmódválasztó pedig itt Offroad és Snow lehetőségekkel egészült ki.
Az előbbi tényleg sokat tudott segíteni pl. egy dagonyákkal tűzdelt földúton, mivel magasabb fordulatszámon – értsd: nagyobb vonóerővel – dolgoztatta a motort, és a kipörgésgátló kiiktatásával állandó, megszakítatlan hajtást biztosított mind a négy keréken. A másik, a hópihével jelölt mód természetesen nemcsak havas, hanem általánosságban csúszós úton történő biztonságos haladásra szolgál. A fogyasztásról pedig csak annyit, hogy a teszt 6,5 literes eredményét az autó formáját, tömegét, plusz a már említett terepkóstolást is beleértve abszolút korrektnek tartom.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
