Az ördögi és a krisztusi lét találkozása – így jellemzi Tamási Áron Tündöklő Jeromos című népszínművét Schnell Ádám. A darabot szeptember 2-án tűzte műsorára a Nemzeti Színház, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház művészeinek és egyetemi hallgatók közreműködésével. A címszerepet alakító színművész elsőként erről az előadásról, majd arról is beszélt kérdésünkre, úgy érzi, úgy tisztelik a fiatalabb kollégái, mint ahogyan annak idején ő is becsülte mások mellett Őze Lajost, Sinkovics Imrét és Kállai Ferencet.
Egy alak megjelenik egy székely faluban, a fura figura pedig gyakorlatilag át akarja venni a falu irányítását, és ehhez különféle ravasz eszközöket, legfőképp pénzt használ, maga mellé állítva a falu lakosságát – a pénzét pedig a politika rendelkezésére bocsátja. Igen ám, csak ebben a faluban van egy „igaz ember”, Bajna Gábor, aki botot akaszt a küllők közé, megállítja a népet a Jeromos felé vezető úton.
„Ez az ördöglét és a krisztusi lét találkozása” – mondta érdeklődésünkre mesélve Tamási Áron Tündöklő Jeromos című művéről a Nemzeti Színház Jászai-díjas színésze, Schnell Ádám. A falu népe pedig megtisztulási folyamaton megy keresztül, és elutasítja a kísértéseket.
A szövegkönyvet átdolgozták, igazították a XXI. századhoz, de nem kifejezéseket írtak át, csak kicsit gyorsabb lett a szöveg ritmusa.
Schnell Ádámot pályája során inkább a negatív, ravasz figurák találják meg, amit izgalmasnak tart, bár egy ideig volt vele problémája.
„Hiába próbálok én bármire törekedni a magánéletemben, a negatív figurákat is fel kell tüntetni”
– kommentálta sorsát, ráadásul színészileg is sokoldalúbb tud így lenni, több képességet kíván meg ez a fajta átváltozás szerinte.
Schnell Ádám a pandémia alatt – sokakkal együtt – azt gondolta, a világjárvány után majd elkezd a színházi világ is a pandémiával foglalkozni, születnek új darabok a megélésről, de nem ez történt.
„A színházi világ is valószínűleg felfogta, hogy ez akkora sokk volt, hogy ha már megtörtént a szabadulás, inkább távol akarja magát tartani a problémától. Színházba pedig azért megyünk, hogy feloldódjunk, másfelé gondolkodjunk. Pozitív volt, hogy végül nem erre reagált a színházi világ” – mondta.
A háború már „egy másik dolog”, de a színháznak erre sem kell reagálni, így
a Tündöklő Jeromos is bár politizáló darab,
a háború nem jelenik meg benne.
„Ha tetszik, ez a darab a háború előkészületéről, a politikáról szól, az értékek mentén” – tisztázta.
Megemlítette még, hogy a háború kitörése óta „itt ragadt” a beregszászi színház társulata – a Nemzeti igazgatója, Vidnyánszky Attila is kárpátaljai származású –, ők adják a szereplőgárda egy részét.
Kritikát régóta nem olvas Schnell Ádám, szakmabeli barátaival beszél meg egy-egy előadást, alakítást, a kritikában ugyanis sokszor szerinte rosszindulat van, és nem objektív.
„Példakép meg van sok. 1982 óta bíbelődöm a színházzal, ifjú emberként egy színpadon állhattam Sinkovits Imrével, Őze Lajossal, Kállai Ferenccel, aki később tanárom is lett a főiskolán… Mind-mind olyan szegletkővé váltak, akikhez nem akarom mérni magam, de eléggé meghatározták a szakmai gondolkodásomat” – részletezte a művész.
Kezd rájönni 58 évesen, hogy már abban a korosztályban van, amelyet a fiatalok részéről tisztelet övez.
„Régi iskolát képviselünk, és ez szemmel láthatólag tetszik a fiataloknak. Máshogy szocializálódtak, de mégis lesik, hogy mit csinálunk a színházban, hogyan állunk hozzá. Amit én tanultam, talán megy egy kicsit tovább” – mondta Schnell Ádám.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
