Schmidt József – Anti-vízerõ földrajz tankönyvekben

Vízerő elmarasztalása egyes földrajz tankönyvekben

Dr.Balogh Béla András – Dr.Tóth Aurél
Földrajz gimn. III. osztály 5.kiadás, 1993 Rakt.sz.: 13340/1
145.old. Mivel a vízerőművek építése jelentős tájrombolással jár, felborul a természetes kör-nyezet ökológiai egyensúlya, veszélybe kerülhet a térség ivóvízkészlete, így egyre kevesebb ország vállalkozik vízerőmű építésére. Esetenként a gazdasági politikai megfontolások a természet- és a környezetvédelem érdekeit veszélyeztetik (pl. magyar-szlovák vita a bősi vízerőmű felépítéséről).

Dr. Bora Gyula – Dr. Köves József
Földrajz Szakközépiskola 8. kiadás 1995 Rakt sz.: 58 018/7
35. old. A Dunán Bősnél és Nagymarosnál a Szlovákiával együtt tervezett vízlépcsők feladata a hajózás körülményeinek javítása és az energiatermelés lett volna. A környezet nagymértékű károsí-tása miatt Nagymarosnál leállt az építkezés, s a Bősnél kialakult helyzettel kapcsoloatban további tárgyalások folynak.

Dr. Hunyadi László
Általános társadalom- és gazdaságföldrajz. Középiskolák számára. Calibra Kiadó 1997
171. old. Nagyesésű folyószakaszokon és kis erőművekkel lehet hatékonyan energiát termelni. Síksági vízerőműveket nem érdemes építeni, mert hatásfokuk nem kielégítő. Az óriásgátak mögül pedig nemcsak nagy víztömeg, de sok veszély is leselkedik ránk (a víz elszabadulhat, a talajvíz lesűllyed, fontos források vesznek el, veszélybe kerül a termőföld, felborul a természetes környezet ökológiai egyensúlya).
… Hazánk és Csehszlovákia együttesen tervezte a Bős-Nagymaros erőműrendszert, amelynek építését a kedvezőtlen környezeti hatások és a magas költségek miatt Nagymarosnál leállították.
226.old. A vizi energia előállítására épített hatalmas vízlépcsők és folyó-elterelések is nagymér-tékben rombolják a környezetet, pusztítják a természetes élővilágot, veszélyeztetik a környező terü-letek ökológiai egyensúlyát. A Duna bős-nagymarosi szakaszán zervezett és félig meg is valósított vízlépcső-rendszer üzembe helyezése Közép-Európa legnagyobb és legfontosabb vízrendszerében állandó környezeti veszélyforrást és beláthatatlan következményekkel járó problémákat okozhat.

Probáld Ferenc
Regionális földrajz a középiskolák számára 3.kiadás, 1997 Nemzeti Tankönyvkiadó
83.old. A Csallóköz élővilágát, talajvizét és mezőgazdaságát is veszélybe sodorta a hatalmas költséggel felépült bősi vízlépcső. A határfolyó, az Öreg Duna vizének túlnyomó részét mestersé-ges, szigetelt csatornába terelték, amelynek töltései 18 méterrel magasodnak a síkság fölé. Az 1992-ben üzembe helyezett erőmű áramtermelése csekély, viszont a belőle származó károk óriásiak. Nemcsak a környezet pusztul, de a szlovák-magyar viszonyt is megterhelik a megoldatlan nemzet-közi problémák.

Hírdetés

Bora Gyula – Nemerkényi Antal
Magyarország Földrajza a középiskolák számára 3.kiadás, 1997 Nemzeti Tankönyvkiadó
111.old. A dunai és drávai vízerőkészletek kihasználására környezeti problémák és a nagy be-ruházási költségek miatt kevésbé van lehetőség.

Bora Gyula – Korompai Attila szerk..
A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza Aula Kiadó 2001
39.old. Nagy beavatkozásokat okoztak az árvízmentesítések, amelyek megvédték ugyan a ter-mőföldeket, a településeket, de az átalakított környezet miattélőviláguk elszegényedett. A nagy kultúrmérnöki létesítmények (gátak, víztározók, vizierőművek) nagy területen változtatják meg a környezetet, és még mesterséges földrengéseket is okoznak. (Bora Gyula)

Rigóczki Csaba
Társadalomföldrajz, 1994 Alternatív Közgazdasági Gimnázium Kiadó
73.old. [Vízerőművek fejezet] A duzzasztás hatalmas területek elárasztásával jár, és ez bizony már alapos beavatkozás a környezet rendjébe. Földeket veszünk el a mezőgazdaságtól (gyakran régészeti emlékeket is elárasztunk), és megváltoztatjuk a talajvízszintet. A talajvízszint változása katasztrófális lehet a mezőgazdálkodás és/vagy az ivóvízellátás szempontjából. Sok esetben még stratégiai veszélyeket is rejt a felduzzasztott folyó. Tádzsikisztánban a Vahs gátjának átszakadása esetén az ország kétharmadában pusztítana árvíz.
76.old. [Hajózás fejezet] A Duna-Majna-Rajna útvonal gyenge pontja a magyarországi szakasz. A Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer védelmezői igen gyakran érvelnek ezzel. Valójában a hajózást meg lehetett volna más módon is oldani, nem csak ilyen nagyberuházással.

Dr. Sántha Attila
Környezetgazdálkodás, 3. kiadás, 1999, Nemzeti Tankönyvkiadó (Egyetemi tankönyv?)
77.old. [Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer] Mindkét erőmű csúcserőműként működik. …A vízkészletek minőségének romlása és az élővilág károsodása – az egyéb károk mellett – olyan mér-tékű lett volna, amelyet a duzzasztóművek által biztosított gazdasági előnyök nem valószínű, hogy képesek lettek volna ellensúlyozni.
247.old. A klasszikusnak tekinthető megújuló energiaforrások közül a vízenergia-felhasználás növelésére még számottevők a lehetőségek, de a negatív környezeti hatásokat, amelyek az óriási duzzasztóművek létesítésével járnak, kisebb egységek kialakításával kell méesékelni.

Jánosi Imre (ELTE docens, Komplex Rendszerek…)
Természet Világa (Folyóirat) 2007.április, Krízis vagy hisztéria (Emberiség és energia)
152.old. (Közvetett napenergia) … Jelenleg még legfontosabb a vízenergia hasznosítása … Ezen a téren nem várható ugrásszerű fejlődés két ok miatt. Az egyik a közismert környezeti károk elrettentő hatása, a másik az óriási beruházási költség.

foldrajzi-tankonyvek (1) by ReĂĄlzĂśldek ReĂĄlis ZĂśldek Klub on Scribd


Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »