Sárdobálás indul! – Az elnökválasztás lépései

Sárdobálás indul! – Az elnökválasztás lépései

A Trump–Clinton amerikai elnökjelölti versenyfutásról szól minden az Újvilágban novemberig. De hogyan lesz valakiből az USA első embere? A választás részletei.

Egy amerikai elnökjelöltünk már hivatalosan is van, Donald Trumpnak hívják, és a Republikánus Párt színeit képviseli csütörtök óta. Napokon belül teljesen hivatalossá válik Hillary Clinton demokrata párti aspiráns jelöltsége is. Hogy mi történik most a november 8-ai (a hónap első hétfőjét követő kedd) elnökválasztásig, azt fogjuk végigvenni, különös tekintettel arra, hogy az elnökválasztás Amerikában korántsem olyan, hogy az emberek egy adott napon az urnához járulnak, és az egyik nevet beikszelik a kettő közül. Lezárult a kampány első szakasza, a párton belüli; papíron a jövő héten kezdődik a közvetlen Clinton–Trump meccs.

A partvidékeken erős Donald Trump a következő „pozitív” kommunikációs panelokkal vág neki a következő bő 3 hónapnak:

Erőszakmentes rend lesz Amerikában 2017. január 20-tól. Védeni kell a kétkezi munkásokat és a középosztályt. Véget kell vetni a külföldi háborúknak. Tiszteletre méltó Amerikára van szükség. Adócsökkentés, -egyszerűsítés jön, ami munkahelyeket teremt. Új utak, hidak, alagutak létesülnek. Vége az illegális bevándorlásnak, fal létesül Mexikó felé. Hillary Clinton az ország számára egy elkerülendő kockázat, neki köszönheti a világ a terrorizmust.

A Demokrata Párt elnökjelölő konvenciójára július 25. és 28. között kerül sor Philadelphiában, Hillary Clinton egykori first lady és Obama-külügyér „egy testhosszal” vezet párton belül Bernie Sandersszel szemben, az ország északi felében számít erősnek. A kettejük közti verseny ugyanakkor már csak látszólagos, hiszen a múlt hét keddjén Sanders bejelentette, hogy Clinton mögé áll.

Hillary Clinton kampánypaneljei, amelyek biztosan gyarapodnak még a jövő heti philadelphiai beszéd során:

Női elnök kell Amerikának. Fókuszban a középosztály és a dolgozó családosok, a diákok, nők, egymás tisztelete. Nem szabad bezárkózni, kapcsolatban kell maradni a világgal. Szigorítani kell a fegyvertartási szabályokat.

A választás menete

A hamarosan kezdődő időszakra speciális kampányfinanszírozási szabályok érvényesek, a jelölt ugyanis vagy elfogadja a szövetségi támogatást, vagy magánpénzből bonyolítja le az utolsó hónapokat, de a kettő kizárja egymást.

A választás napján, amikor a hazai rendszertől eltérően semmilyen mértékű kampánycsend sincs, nem csak az elnököt választják meg – „csomagban” az alelnökkel –, hanem a 435 tagú képviselőház tagjait is (két évre), valamint a 100 tagú szenátus mintegy harmadát (szenátus+képviselőház=kongresszus), nem egy államban pedig egy füst alatt új kormányzót is választanak, a helyi „alkotmányoknak” megfelelően 2 vagy 4 évre. A rend kedvéért: Barack Obama azért nem lehetne újra elnök, mert a harmadik ciklust tiltja az amerikai törvény.

Az elnököt és az alelnököt nem közvetlenül választják meg, a szavazók az elnökválasztáskor elektorokra voksolnak. A választásokon mindenki részt vehet, aki betöltötte 18. életévét, és felvétette magát a választói névjegyzékbe. Az elektorok – akiket tehát közvetlenül lehet választani – államonként a pártok aktivistáiból álló csoportok, ők jutnak be a választás során az elektori testületbe úgy, hogy államonként a pártjuk mennyi szavazatot kapott az emberektől. Az állam elektorainak száma megegyezik a kongresszusi helyek számával. A szenátusba minden állam két-két főt küld, a képviselőházi helyek számát viszont a tízévenkénti népszámlálás alapján arányosítják az államokhoz.

Elnökké választáshoz az elektori szavazatok egyszerű többsége, 270 kell. Ha nincs meg, az elnök személyéről a képviselőház – államonként egy-egy szavazattal –, az alelnökről a szenátus dönt.

Az elektorok államonként szavaznak, általános gyakorlat szerint az államukban legtöbb szavazatot kapott jelöltre, de ez sem kötelező számukra az államok körülbelül felében. A novemberi választásokat követően az elektorok december második szerdáját követő hétfőn ülnek össze, és nyomban meg is küldik a szavazataikat a szenátus elnökének, aki január 6-án – már az új kongresszus megalakulása után – bontja fel a paksamétát, a szavazatok összeszámlálását követően kihirdeti az eredményt, az új elnök pedig január 20-án a capitoliumi eskütétellel hivatalba lép.

Röviden: november 8-án még nem lesz új, megválasztott elnöke az Amerikai Egyesült Államoknak, mindössze előzetes eredmény születik, amelyet az elektori grémium összetételéből lehet kikövetkeztetni, amennyiben nem túlságosan szoros az eredmény.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »