Sanders a demokraták elnökének lemondását követeli

Bernie Sanders vermonti szenátor, Hillary Clinton riválisa a demokrata párti előválasztásokon a párt vezetőjének lemondását követelte vasárnap a WikiLeaks által kiszivárogtatott információk alapján.

A vermonti szenátor egy nappal a demokraták elnökjelölt-állító konvenciója előtt az ABC televízió vasárnap délelőtti politikai vitaműsorában követelte Debbie Wasserman Schultznak, a párt országos bizottsága elnökének menesztését.

A WikiLeaks által újonnan nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint ugyanis a pártvezetés és a pártelit az előválasztási folyamat során egyértelműen Sanders ellen dolgozott, és Hillary Clintont részesítette előnyben, és ahelyett, hogy semleges maradt volna, mindent megtett azért, hogy Clinton esélyeit erősítse.

„Szerintem le kell mondania. Pont” – jelentette ki a vermonti szenátor az ABC televízió „A Hét” című műsorában Debbie Wasserman Schultzról. Mint fogalmazott: „nem sokkolja” őt mindaz, ami a Demokrata Párt WikiLeaks által nyilvánosságra hozott belső levelezéséből kiderült.

Persze, „csalódott vagyok, de hát így mennek a dolgok” – tette hozzá. Wasserman Schultz – a CNN hírtelevízió jelentése szerint – éppen a kiszivárogtatott dokumentumok és Sanders korábbi követelései miatt nem mond beszédet a demokraták hétfőn kezdődő philadelphiai konvencióján.

Lejáratás

A CNN televízió arról kérdezte a szenátort, mit szól ahhoz, hogy a pártvezetés arra is tervet készített, hogy lejárassa őt a hite és vélt ateizmusa miatt. A WikiLeaks ugyanis nyilvánosságra hozott egy belső levelezést is, amelyben Brad Marshall, a párt egyik munkatársa azt javasolta a Kentuckyban és Nyugat-Virginiában tartott előválasztások előtt, hogy kérdezzék a szenátort a hitéről, arról, valóban hisz-e Istenben, vagy ateista.

„Mindig kitért az elől, hogy zsidó örökségéről beszéljen, szerintem ateista, és ennek felvetése jó néhány pontnyi előnyt hozhat nekünk, a déli baptisták körében különösen” – fogalmazott belső körlevelében Brad Marshall, aki vasárnap bocsánatot is kért e leveléért.

A vermonti szenátor felháborítónak nevezte a levelet. Ugyanakkor leszögezte: a konvención nem kíván kihívást intézni Hillary Clintonhoz, mert szerinte most fontosabb Donald Trump legyőzése, mint az előválasztásokon történtek megvitatása.

Sanders dicsérte Kaine-t

A szenátor dicsérő szavakkal szólt Clinton alelnökjelöltjéről, Tim Kaine virginiai politikusról, mondván, Kaine nézetei ugyan konzervatívabbak, mint az övéi, de még így is „százszor jobb, mint Donald Trump valaha is lehetne”.

Tim Kaine jelölése megosztja a demokratákat: az amerikai média tudósításaiból az derül ki, hogy a szavazótábort jobban megosztja, mint a pártelitet. Kaine-t a pártelit „hűséges szolgálójának” tartják, aki kevésé fogékony a párt baloldalibb szavazóinak gondjai iránt.

Reagált a WikiLeaks kiszivárogtatásaira Paul Manafort, Trump kampányfőnöke is. Manafort a Fox televízióban arról beszélt, hogy a demokraták pártelitje becsapta Bernie Sanderst és a progresszív tábor szavazóit.

Obama szerint nincs Clintonnál jobb jelölt

Barack Obama a CBS televízió „Szemtől szembe a nemzettel” című műsorában elmondta, tisztában van a várható demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton hiányosságaival és gyöngeségeivel, de nincs nála jobb elnökjelölt. „Nem mindig magával ragadó, van nála jobb szónok is, de tudja a dolgát, és ez minden másnál jobban számít” – hangsúlyozta az amerikai elnök. Kifejtette, hogy szerinte Hillary Clinton jól ismeri mind a belpolitikai, mind a külpolitikai kérdéseket, keménykezű, és az ösztönzi őt, hogy mi a legjobb Amerikának és az átlagembernek. „Tisztában van azzal, hogy ebben a demokráciában, amelyben mi élünk, a dolgok nem mindig olyan gyorsan történnek meg, ahogyan szeretnénk, és kompromisszumokra van szükség” – fogalmazott Barack Obama.

Clinton e-mail-botrányáról – vagyis hogy Clinton külügyminiszterként a magán levélfiókját és szerverét is használta hivatalos ügyekben, így bizalmas információk is napvilágra kerülhettek – azt mondta, hogy „hiba volt”. De rögtön hozzátette: bárki, aki a közéletben ilyen hosszú ideje tevékenykedik, mint Clinton, bizonyosan követ el hibákat. Az elnök elismerte: ő maga is követett el hibákat, és ha visszatekint elnöksége éveire, néhány ügyben ma másként cselekedne. Azt azonban nem fejtette ki, hogy konkrétan mire gondol.

Változás a Republikánus Párton belül

Szerinte az a tény, hogy a republikánusok Donald Trumpot jelölték elnöküknek, a párton belüli alapvető változásokat jelzi. Óvatosságra intett annak érdekében, hogy az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban és külföldön történt terrorakciókat ne az emberek félelmeinek kiaknázására használják fel. Szerinte az Egyesült Államok ma „jelentősen biztonságosabb”, mint 2001. szeptember 11. után volt, és ennek hangsúlyozását kivált fontosnak tartotta. Ismét megerősítette pár nappal ezelőtti álláspontját, miszerint a Trump által a republikánus konvención az Egyesült Államok helyzetéről felvázolt sötét kép nem felel meg a valóságnak.

Kitért az elnök arra is, amit Donald Trump a NATO-tagországok támogatásáról mondott egy lapinterjúban. Trump arról beszélt a The New York Timesnak adott interjújában, hogy elnökként csak azt követően nyújtana katonai segítséget NATO-tagországnak, ha már megvizsgálta, hogy az adott tagország teljesítette-e kötelezettségeit.

Ezek a kijelentések Obama elnök szerint „a felkészültségnek azt a hiányát mutatják, amelyet külpolitikai kérdésekben Trump mindig is tanúsított”. Leszögezte: „Nagy különbség van a között, hogy védelmi képességeik erősítésére ösztökéljük európai szövetségeseinket, kivált, amikor Oroszország agresszívabb, és a között, hogy azt mondjuk nekik, tudjátok mit, lehet, hogy nem is tartjuk magunkat a kötelezettségeinkhez.”


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »