Sajtószemle, tallózás a elmúlt évek írásaiban

Magyar Nemzet (2001. augusztus 3.)
Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke: A paksi atomerőmű élethosszabítása műszakilag ugyan megvalósítható, de ennek olyan hatalmas költségei lennének, amelyek gazdaságtalanná teszik az ott termelt villamos energiát. Az atomlobbinak azt az álláspontját is cáfolom, hogy Paks nélkül összeomlana a hazai villamosenergia- rendszer… Nem igaz tehát az az állítás, hogy az atomerőműveket nem lehet a hazai gázturbinás erőművekkel kiváltani.

Magyar Nemzet (2002.május 11.)
Átverték a zöldeket a baloldali pártok. A Duna-mozgalom egyik nagy eredményét zúzza szét Medgyessy Péter azzal, hogy ismét egyebeolvasztja a környezetvédelmi minisztériumot a vízügyi államigazgatással. A kormányfőjelölt a választási kampányban még saját aláírásával garantálta a zöldtárca önállóságának megtartását.

Népszabadság (2002. március 10.)
Bős: tudatos semmittevés? A Duna Charta a kormány taktikáját bírálja.
A hágai ítélet végrehajtásáról a feleknek egy államközi szerződésről kellene kötniük, ám négy év alatt még arról sem sikerült megállapodni, hogy az 1977. évi vízlépcsőszerződés módosítása vagy új szerződés kötése legyen-e megoldás.

Népszabadság (2002.február 11.)
Bős: a szakemberek nem jutottak szóhoz.
Miklós László pozsonyi környezetvédelmi miniszter szerint sok politikusnak megfelel a helyben járás Bős ügyében.
Miklós László szerint Négy év alatt politikai nyilatkozatözönnel és jogi csűrés-csavarással álcázott helyben járás jellemezte a témát. Úgy tűnik nekem, hogy mindkét országban akadnak olyan politikusok, akiknek kimondottan jól jött egy kis feszültségkeltés, szomszédra mutogatás és bünbakkeresés, s ennek a módszernek mindkét ország, különösen pedig a Szigetköz látja kárát.

Magyar Nemzet (2001. szeptember 1.)
Szigetköz mint osztrák üdülőparadicsom- A házaknak két árat szabnak
Mire vigyázz a kerti törpe?
A Szigetköz nemzeti kincs
Tóth Tibor polgármester szerint a mintegy 350 hétvégi házból a harmada van osztrák, német, holland kézen.
Pontos adatot azért nem tudok mondani, mert számos ingatlan más néven fut, ezért jogilag nehezen megfogható. a biztos, hogy elsősorban az alsó és középosztálybeliek vásárolnak. Az is figyelemre méltó, hogy 500 családi háznak a tizede mára szintén külföldi tulajdonba került.

Magyar Demokrata (2001. október 25.)
A Mária Valéria hídról.
Szlovákia részéről a híd újjáépítéséhez csak azzal a feltétellel járultak hozzá, hogy a pályaszintet a nagymarosi duzzasztás lehetővé tétele érdekében meg kell emelni.

Millenniumi Országjáró (2001. július – augusztus
… a Dunaszaurusz terhét még sokáig cipelni fogjuk. Mai árakon számolva 1986-ig a költségvetés mintegy 41 milliárd forintot költött a vízlépcsőrendszerre. Az építés időszakában a felvett hiteleket költöttük, ezek törlesztése csak 1991-ben kezdődött meg, és azóta 210 milliárd forint kiadást jelentett.
Ennek csak töredéke (15 milliárd) a rehabilitáció, 195 milliárd a törlesztés.

Hírdetés

Népszabadság 2001. szeptember 17.)
Radioaktív hulladéklerakó-tervek
… Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke már korábban leszögezte, ha a kiégett fűtöelemek 50 éves átmeneti tárolása megoldható, akkor ez a kisebb aktivitású anyagoknál is kivitelezhető. A fideszes poltikus szerint emiatt nincs szükség a bátapáti tárolóra. A paksi bővítés tízmilliárdba kerül, míg a bátapáti beruházás ennek többszöröse. Illés szerint a bányászati lobbi az utóbbi időben nem kapott jól fizető állami megbízásokat, s ezért érdeke a biztos hasznot hozó atomtároló megépítése. Ez az érdekcsoport az MSZP-hez tartozik – állítja Illés, aki szerint a 2002-es választások eredménye eldönti a kérdést.

Magyar Nemzet (2001. június 28.)
4-es metró: bukott projekt.
Illés Zoltán telekspekulációt feltételez a beruházás hátterében.

Magyar Nemzet (2001.május 5.)
Bezáratnák a paksi erőművet.
Illés szerint megtévesztők a hazai atomenergia olcsóságát bizonygató állítások.
Bős-Nagymaros ügye ismétlődne meg, ha az atomlobbi nyomására meghosszabbítanák a paksi reaktorok működéséi engedélyét – vélte Illés Zoltán (Fidesz) egy, a témával foglalkozó nemzetközi konferencia lezárása után. A washingtoni nukleáris információs szolgálat szerint Magyarország energiapolitikáját már most az atomerőmű közelgő leállítását figyelembe véve kell alakítani.

Magyar Hírlap (2001. november 5.)
Sok védett madár élőhelyét veszélyezteti az útépítési program.
Értékes magyarországi madárélőhelyeket fenyeget a hazai utak Európai Unió által elvárt fejlesztése – állítja a világ egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezete a BirdLife International. A tervbe vett közlekedési folyosók károsítják a Kis- Balaton, a Nagyberek, a Gemenc vagy a Beregi Tájvédelmi Körzet madárvilágát.

Magyar Hírlap ( 2002. február 12.)
A cián távozott, a kár maradt.
Forintmilliárdokban mérhető a kár, amelyet a szennyezés okozott a két folyón – mondta pénteken Orosz Sándor (MSZP), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke, a Haltermelők Országos Szövetségének igazgatója az MTI-nek nyilatkozva.

Legyen vége a minél rosszabb, annál jobb politizálásnak

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv az Orbán kormány idején előterjesztés formájában készült el. A T. Ház az előterjesztést nem tárgyalta meg, mivel az Illés Zoltán által vezetett Környezetvédelmi bizottság nem javasolta a tervezet tárgysorozatba vételét.
A terv elfogadásának elmaradása azzal járt, hogy a hulladékkal való gazdálkodás külföldi tőkés társaságok érdekei szerint folytatódott, és tart lényegében napjainkban is.
Az állításunkat alátámasztja az elhasznált akkumulátorok sorsa, vagy a garéi hulladék mai napig megoldatlan volta.
Az elhasznált akkumulátorok lebontását, a hazai fundamentalista zöld csoportok nyomására az Antall kormányzat nem merte vállalni, az elhasznált akkumulátorokat külföldre szállítják.
A fundamentalista zöld csoportok jóvoltából, az ásványkincsekben szegény Magyarország, az EU egyik nyersanyag beszállítójává lépett elő. Ezért is mondják a reális zöldek , a fundamentalista hazai zöld csoportok nemzet ellenes elvek mentén ténykednek.
A garéi telephelyen a pécsi bőrgyár, a pécsi vágóhíd és az Budapesti Vegyiművek hulladéka került elhelyezésre. A három komponens égetése , megoldást kínált volna a hulladék megsemmisítésére.
Az elképzelés megvalósítása elakadt Illés Zoltán, és a zöldek egy csoportjának ellenállásán.
A hulladékgazdálkodás területén történő politizálás kísértetiesen hasonlít Szigetköz vízpótlásának az Országgyűlés által 1994-ben folytatott politizáláshoz.
Szigetköz vízpótlását az Országgyűlés, 1994-ben a Dunából a Dunába történő szivattyúzással iktatta határozatba. Az Országgyűlés határozatát, a Duna- körrel az élen a zöld szervezetek Mosonmagyaróváron megtartott találkozója támogatta. A reális zöldek hiába figyelmeztetettek a megoldás ostoba voltára. Az Országgyűlés a minél jobban kiszárad Szigetköz, annál kedvezőbb lesz a bizonyítani, hogy a bősi vízlépcső ökológiai katasztrófát okoz a térségben, álláspontra helyezkedett. Az egykori i nemzet ellenes felfogásnak ma a legfőbb követője Illés Zoltán, azzal, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tárgysorozatba vételét sem támogatja.
(uhu)


Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »