Saját forrásra támaszkodva építkeznek

Saját forrásra támaszkodva építkeznek

A világ minden tizedik járművében Szombathelyen gyártott kuplung van, a térség húzóágazata a járműipar. A város az éves bevételének a 80 százalékát maga termeli ki, iparűzési adóját az elmúlt hét évben csaknem megduplázta. Szombathely polgármestere, Puskás Tivadar szerint mára a munkaerőhiány az egyik legfőbb kihívás a város számára.

Mennyire keresett ma Szombathely a befektetők térképén?
Több mint 200 milliárd forint értékű beruházás valósult meg a városban 2010 óta, aminek jelentős gazdaságélénkítő hatása is van. Alapvetően Szombathelyre jellemző az összefogás, a cégekkel, az oktatási intézményekkel és az állammal közösen próbálunk megoldást találni az aktuális problémákra. Az összefogást jól mutatja, hogy 2012-ben az önkormányzat és a térség járműipari cégei létrehozták a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot, amelynek a szombathelyi cégek mellett a szentgotthárdi, a zalaegerszegi és a nagykanizsai vállalati egységek is részei. Hatékonyabban lehet kezelni egy-egy problémát, ha nem mindenki egyedül próbálja megoldani.

Néhány éve még a munkanélküliség jelentette a kihívást, ma már a munkaerőhiány. Ez mennyire érinti a város gazdálkodóit?
A munkanélküliség 2010-ben majdnem elérte az öt százalékot, a célkitűzésünk az volt, hogy 2014-ig teremtsünk 1700 új munkahelyet. Aztán végül a kétezredik új munkahely után már nem számoltuk, tehát túlteljesítettük a vállalásunkat. Ma már 2 százalék alatti a munkanélküliség. Ami viszont igazán feladta a leckét, hogy az üzemek vezetői azt mondták, 600 mérnököt azonnal tudnának foglalkoztatni, csakhogy a városban nem volt hagyománya a felsőfokú műszaki képzésnek, itt mindig bölcsészeket oktattak. De a piaci igények miatt 2012-ben úgy döntöttünk, indítunk műszaki képzést – 2015-ben pedig már megkezdhették tanulmányaikat az első gépészmérnök-hallgatók a városban, és azonnal duális képzés is indult.

A felsőfokú szakképzés mellett milyen programokkal próbálják enyhíteni a munkaerőhiányt?
Több cég buszjáratok indításával éri el a környező településeken élőket. Önkormányzati szinten mi ösztöndíjprogramokkal próbáljuk segíteni azt, hogy helyben vállaljanak munkát a fiatalok, elsősorban a hiányszakmákat tanuló szombathelyi fiatalok. A felsőfokú képzésben részt vevőket a szemeszterek időtartamában havi 50 ezer, a középfokú tanulmányokat folytatókat pedig havi 30 ezer forintos ösztöndíjjal támogatjuk. Amennyi ideig kapják az ösztöndíjat, utána legalább annyi ideig kell a városban munkát vállalniuk. Éves szinten 30 millió forintot különítettünk el erre a célra. Azon is dolgozunk, hogy horvát nyelvű képzőközpont jöhessen létre.

Mitől lehet vonzó Szombathely a hétköznapokban?
Magas színvonalú sport- és kulturális élet van a városban, rengeteg programot és fesztivált kínálunk, és óriási történelmi múltunk van, amelyet ápolunk. Szombathely a Kárpát-medence egyetlen kétezer éve folyamatosan lakott települése. Gyönyörű római kori emlékeink vannak, és erős a Szent Márton-kultusz is, hiszen ő itt született több mint 1700 éve. Szent Márton tervnek neveztük el azt az ötmilliárdos beruházási projektet, amelynek keretében nagy egyházi és városfejlesztést hajtottunk végre. Megújult a barokk belváros is, a székesegyház, a Mindszenty tér, a Szent Márton-templom, és többek között rehabilitáltuk a csónakázótó környékét is. Szeretnénk a Szent Márton terv második és harmadik ütemét is elkészíteni. Sok fejlesztést a Modern városok program (MVP) keretében szeretnénk megvalósítani.

A teljes interjú a Világgazdaság hétfői számában olvasható


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »