Rövid libanoni keresztyénség-történelem

Rövid libanoni keresztyénség-történelem

Előző cikkünkben beszámoltunk a sokkoló bejrúti robbanásról. Most az imádkozásra hívás mellett röviden bemutatjuk olvasóinknak az ottani keresztyénség gazdag történetét. Az ő hitük, Krisztus-követésük csaknem ezer esztendővel korábban kezdődött el, mint a Kárpát-medencei magyar keresztyénség történelme.

A Jézust követőknek hosszú történetük van Libanonban éppúgy, mint az egész Közel-Keleten. Csaknem 1000 évvel korábban lettek keresztyénekké, mint a Kárpát-medencébe beözönlő eleink. És ez igen jelentős „előny”, hitük állhatatossága, elmélyült kegyességük igencsak kiforrott, megedződött ennyi idő alatt. A hagyomány szerint Péter és Pál missziós útjaik során evangelizálták a föníciaiakat, akik nem sokkal később megalapították a történelmi hírű és igen jelentős teológiai fejlődést hozó Antiochiai Patriarkátust. Pál bizonyára többször is átment Jeruzsálemből jövet vagy oda visszatérőben a mai Libanon földjén.

Korábban Jézus is említi a két várost, mégpedig egy összehasonlításban. Máté és Lukács ír arról, hogy Jézus elkezdte feddeni azokat a városokat, amelyekben a legtöbb csodája történt, de nem tértek meg:

A keresztyénség igazából az első században terjedt el a mai Libanon területén, a Szentföldtől északra.

A legősibb egyházi közösség, a Maronita Egyház alapítása Szent Maron vagy Maro szerzetes nevéhez kötődik, aki 410 körül halt meg a szír Primában. Az általa alapított Szír Maronita Egyház katolikus, teljes közösségben a Szentszékkel. A több, mint 1600 éves egyház ma is a legjelentősebb ezen a területen.

Hírdetés

Antiókhia közelében, a taurusi hegyekben remetéskedett sokáig, életszentsége és csodái sokakat megmozgattak és indítottak el a keresztyén hit felé. Krizosztomosz egyházatya, konstantinápolyi érsek 405 körül levelet írt Szt. Maronnak, kifejezve iránta táplált tiszteletét és szeretetét, és arra kérte őt, hogy imádkozzon szolgálatáért. Azt tervezték, hogy a korai kereszténység egyik szellemi-teológiai fővárosában, Antiókhiában majd együtt tanítanak. Maron egyszerű életmódja, mély lelkisége, és igehirdetése, amelyben Isten mindennapi jelenlétére irányította a hallgatóság figyelmét, rendkívüli közkedveltséget szerzett neki.

Cirrhusi Theodoret, befolyásos antiokhiai teológus, bibliamagyarázó 440 körül Vallásos történet című művében ír arról a 15 férfiről és 3 nőről, akik követői lettek Maron aszketikus, a teremtett világ szépségeit mint Isten alkotásait tudatosan szemlélő lelkiségének, amit évtizedek alatt fejlesztett ki. Nagy együttérzéssel fordult a testi-lelki betegek felé, gyógyítva szenvedésüket, és hirdetve nekik Krisztus szeretetét.

A történelem során erős vallási keveredés jellemezte ezt a vidéket, hiszen a pogány hitek főként a libanoni hegyekben élő törzsek között túlélték az idők változásait. 2015-ös felmérések szerint mintegy 2500 olyan keresztény család élt az országban, akiknek az ősei muzulmán hátterűek, viszont a többségnek az ősei egészen a korai kereszténységben gyökereznek.

A cédrusok árnyékában a több nagy keresztyén felekezetben összesen mintegy 40,5%-60% a keresztények aránya az összlakosság 100% összességéhez mérve. Libanon lakosainak száma viszonylag alacsony, 2013-as adatok szerint 1,6-1,8 millió.

A keresztyének négy nagy, őshonos felekezetre és néhány kisebb közösségre oszlanak. Legnépesebb a Maronita Katolikus Egyház (a keresztyéneknek 52,5%-a), őket a Görög Ortodox Egyház követi (a keresztyének 20%-a tartozik ide), majd a Melkita Katolikus Egyház következik a sorban (12,5%), majd az Örmény Ortodox Egyház (10%). A protestáns egyházak 2,5%-ot képeznek, ugyanígy más keresztyén kisebbségek is 2,5%-kal vannak jelen a libanoni vallási térképen. A teljes libanoni vallás megoszlási térképén a két nagy iszlám irány tagjai jelentős arányban vannak jelen. A muszlim világ többségét alkotó szunniták 27%-kal, a kisebbséget alkotó síiták 27%-kal. Élnek még druidák is az országban, arányuk 5%.

– a Bejrútban közel 2000 év óta élő és szolgáló ősi egyházak híveiért, a keresztyén családokért, hogy az evangélium ereje vigasztalja, erősítse őket;
– imádkozzunk mindazokért, keresztyénekért és nem keresztyénekért, akik elveszítették hozzátartozójukat, összedőlt az otthonuk, kapjanak lelki és anyagi támogatást;
– imádkozzunk az ország vezetőiért, hogy ebben a helyzetben emelkedjenek felül a politikai és a vallási megosztottságon, és a segélyeket tiszta kézzel osszák el a rászorulók között;
– imádkozzunk az orvosi és a humanitárius segélyek jó és a szükségek szerinti elosztásán,
a világ minden részéről érkező segítők hatékony szolgálatáért;
– imádkozzunk azért, hogy Jézus Krisztus Igéje legyen a sötétségben a libanoni népek világossága, az evangélium az újraindulás ereje, a világméretű imalánc hatékonyan működjön.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »