A Transparency International recens jelentése szerint bár a román állampolgárok 80 százaléka szerint a politikai-kormányzati korrupció egy nagyon komoly gond, 53 százalék mégis szemet hunyna a felette. Ez utóbbi adattal Románia az egyetlen EU-s ország, hiszen sehol máshol nem ennyire elnéző a korrupcióval szemben a többség. A pólus másik oldalán Németország, Dánia és Svédország található, ahol gyakorlatilag zéró tolerancia jellemző a korrupciós visszaélést illetően – ismerteti a jelentést a Librertatea.
Az Európai Unió lakosságának közel harmada gondolja, hogy az ő országában nagyon súlyos probléma a kormányzati korrupció, derül ki a Transparency International A Globális korrupciós barométer című jelentéséből. A felmérésben 40 ezer EU állampolgár megkérdezésével készült, és azt vizsgálta, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a témához, miként vélekednek a korrupcióról.
A kormányzati korrupció komoly baj. Infografika: Transparency InternationalA válaszadók 7 százaléka jelezte, az utóbbi egy évben valamilyen illetéktelen juttatást adományozott, hogy könnyebben hozzáférjen a közszolgálatokhoz. Ugyanakkor az egyes államok között nagyon jelentős különbségek vannak: Dániában, Finnországban és Svédországban 1 százalék alatt használt kenőpénzt valamilyen ügyben, addig Romániában – amely ebben is „első” – 20 százalék élt vele. Ezt követi Bulgária (19%), Magyarország és Litvánia (17%).
A kenőpénz használó román nyilatkozók 11 százaléka ezt az állami iskolák kapcsán kellett használja, 9 százalék, hogy valamely személyi okmányt rendezzen, és 7 százalék a rendőrségi ügyben élt a törvénytelen lehetőséggel.
Közszolgálati esetben megvesztegetéssel élők aránya. Infografika: Transparency International Európai szinten a kenőpénz-használatnál jóval elterjedtebb volt az utóbbi egy évben az ismerőshöz való fordulás, hogy könnyebben hozzáférjenek a közszolgáltatásokhoz: Franciaországban 48 százalék fordult ismerőséhez, Spanyolországban és Belgiumban 40, Luxemburgban 39 százalék, míg Romániában 36 és Németországban 21 százalék.
Romániában ismerősi kapcsolatot 25 százalékban iskola miatt, 24 százalékban rendőrségi ügy, és 36 százalékban kórházi-egészségügyi okok miatt vettek igénybe.
A jelentés kiemeli, hogy az utóbbi évben az egészségügyi rendszer kulcspontja volt a korrupciónak, ami érthető, hiszen a kormányok az éppen zajló Covid-19 pandémia kezelésére összpontosítottak. Az EU állampolgárainak 29 százaléka fordult ebben a helyzetben az ismerősi kapcsolataihoz. Leginkább a cseh (54%), a portugál (46%) és a magyar (41%) állampolgárok igyekeztek nem hivatalosan – hanem ismerősökkel – intézni az egészségügyi gondjaikat.
Ismerősi kapcsolatot használók aránya az utóbbi egy évben. Infografika: Transparency InternationalUgyanakkor EU szinten csupán 6 százalék jelezte, hogy kénytelen volt valamilyen juttatást is adni a közegészségügyi szolgálat eléréséhez. Így nagyon ijesztő, az átlagtól jelentősen eltérő Románia, ahol a lakosság 22 százaléka intézte a medikális problémáját lefizetéssel.
Az EU lakosságának többsége megegyezik abban, hogy úgy vélik, az államaik kormánya nem kezelte a pandémiát átlátható módon. A román állampolgároknak csak a negyede (25%) gondolja azt, hogy a kormány rájuk is gondol, mikor döntéseket hoz, illetve 66 százalék meg vagy győződve arról, hogy a korrupció ellenes intézkedések végrehajtása nem megfelelő.
A román állampolgárok szerint leginkább a parlamentben ülők korruptak (51%), őket követik a kormány funkcionáriusai (40%), majd a miniszterek (37%), az elnöki alkalmazottak és a helyi adminisztráció képviselői (33), a bankok (28), a rendőrök (24), illetve a bírók és ügyészek (22).
A romániaiak 45 százaléka szerint az utóbbi évben megnőtt a korrupció mértéke, 32 százalék szerint eddig is ilyen rossz volt a helyzet.
Az európai lakosság 73 százaléka szerint nem tolerálható, hogy a kormányzat bármilyen korrupciós ügyben érintett legyen, Németországban, Dániában és Svédországban gyakorlatilag zéró tolerancia van érvényben.
Romániában viszont tartja magát az a szállóige, hogy „lopott, de valamit csinált is”: az EU-ban egyedülálló módon a román állampolgárok több mint fele, 53 százalék nyilatkozott úgy, hogy valamilyen értelemben és szinten megérthető és elfogadható a korrupció – akár kormányzati szinten is. E közben 49 százalék szerint ha jelentené a korrupciót, akkor csak ő járna rosszul. Európai Uniós szinten is 45 százalék fél feljelentést tenni a korrupcióról. (Libertatea, Transparency International jelentés)
Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »
