Román elnöki hivatal: az etnikai alapú autonómia nem szolgálja a közösségek fejlődését

Román elnöki hivatal: az etnikai alapú autonómia nem szolgálja a közösségek fejlődését

A román elnöki hivatal szerint az etnikai alapú autonómia nem kívánatos, mert ahelyett hogy a közösségek fejlődését szolgálná, fennáll a veszélye, hogy akadályozza azt. A román szenátus is elutasította a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet.

Az elnöki hivatal Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének és Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének küldött válaszában vélekedett így. A két magyar közösségi vezető március 27-én levélben kezdeményezett találkozást Klaus Iohannis román elnökkel, hogy bemutathassák a román-magyar intézményes párbeszédre vonatkozó elképzelésüket. Az elnöki hivatal válaszlevelét Tőkés László európai parlamenti képviselői irodája juttatta el az MTI-nek.

Az elnöki hivatal válaszlevelében nem reagált a párbeszéd-kezdeményezésre. Arra emlékeztetett, hogy az államfő mindig is az adminisztratív és gazdasági szempontok szerint kialakított valós helyi autonómia híve volt, mely hatékonyabbá teszi, és az állampolgár felé fordítja a döntéshozatalt. Azt is megjegyezte, hogy Klaus Iohannis ezt a meggyőződését a tavalyi Hargita és Kovászna megyei látogatása során is hangsúlyozta.

A Laurentiu-Mihai Stefan elnöki tanácsos által jegyzett levél megemlítette: Klaus Iohannis államfő rendkívül fontosnak tartja a román-magyar megértést, toleranciát és együttműködést, mely a többség és a magyar közösség képviselői közötti parlamenti, önkormányzati párbeszéd által alakítható ki és fejleszthető. Hozzátette: az elnök minden lehetséges alkalommal a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, és elismerően beszélt arról a hozzájárulásról, amelyet a magyar kisebbség nyújtott a román állam fejlődéséhez és Románia európai és észak-atlanti útjához.

Az elnöki hivatal azt is megemlítette, hogy az elnök nézete szerint Erdély és Románia egyesülésének a centenáriumi évében a romániai közösségeknek a jövő felé kell nézniük, és a közös jólét biztosításán kell fáradozniuk. A magyar és a többségi közösség partnersége pedig elengedhetetlen.

A levél szerint közös erőfeszítést kell tenni arra, hogy felülemelkedjenek a “mesterséges feszültségeken”, és valós szolidaritást kell kialakítani a nagy nemzeti projektek megvalósításához.

Tőkés László és Izsák Balázs megkeresésükben arra emlékeztették az államfőt, hogy az eltelt közel három évtizedben folyamatos elutasításra talált a romániai magyar nemzeti közösség békés törekvése a jogos, alkotmányos, megígért önrendelkezésre. Hangsúlyozták: őszinte és alapos intézményes párbeszédre van szükség a többségi románság és a kisebbségi magyarság képviselői között, új alapokra kell helyezni a kapcsolatokat, és tekintettel kell lenni a Székelyföldön és a Románia más részein élő magyarok állhatatos és megalapozott autonómiaigényére.

A román szenátus is elutasította a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetet

Arra a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott és Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által beterjesztett törvényjavaslatra mondott nemet a román törvényhozás amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek.

A törvénytervezet sorsáról végleges döntést hozó szenátus 96 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a – Székelyföld autonómiáját elutasító – szakbizottsági jelentést, a székelyföldi autonómiatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta.

A törvénytervezetet – amely helyreállítaná a székeket, regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, valamint hivatalossá tenné a magyar nyelvet is a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldön – a plenáris vitán a román pártok szónokai alkotmányellenesnek minősítették, egyesek pedig még sértőnek is találták azt, hogy egy ilyen kezdeményezést a román centenárium (Nagy-Románia létrejöttének századik évfordulója) évében terjesztettek be.

A voksolást követően Gheorghe Baciu, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt Kovászna megyei szenátora „agyrémnek” nevezte a Székelyföldet, és megköszönte román szenátortársainak, hogy megvédték Románia területi épségét, és elhárították az ország „kilyukasztásának” veszélyét.

Fejér László Ödön, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese felhívta a figyelmet az ország megannyi történelmi régiójára, Dobrudzsára, Moldvára, Munténiára, Olténiára, Bánságra, Bukovinára, a Királyföldre és a Székelyföldre, hozzátéve, hogy nemcsak a székelyeknek volt ezer évig autonómiájuk, hanem az erdélyi szászoknak is, akiknek legszebb városait – Nagyszebent, Brassót, Segesvárt, és Szászmedgyest – köszönheti a mai Románia.

A magyar politikus rámutatott: az RMDSZ az igazi decentralizációra, a történelmi régiókra, egy virágzó Romániára és a benne együtt élő nemzetiségek valós párbeszédére voksolt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy legközelebb a többség is erre szavaz.

A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó statútumról először 2004-ben, majd egy módosított tervezetről 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el.

A 2014-es elnökválasztási kampány előtt az RMDSZ kezdeményezett közvitát a szövetség szakértői által kidolgozott, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetről, amelyet azonban azóta sem terjesztett a parlament elé.

Magyar Polgári Párt: az autonómia-tervezet elutasítása nem jelenti az autonómiaküzdelem végét

A romániai Magyar Polgári Párt (MPP) a jövőben is folytatni fogja a helyzetteremtő politikai küzdelmét az autonómia elérése érdekében, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezet szenátusi elutasítása nem jelenti az autonómiaküzdelem végét – mutatott rá kedden kiadott közleményében az MPP.

A kommüniké szerint a keddi szavazás – amelynek során a statútumot csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 9 szenátora támogatta, miközben a jelen lévő mind a 96 román szenátor a tervezet elutasítására voksolt – csupán megerősíti, hogy Romániában a közgondolkodás még nem képes befogadni az európai szellemiséget.

“A román társadalom még nem érett meg arra, hogy a nemzetek Európájának nemcsak földrajzilag legyen tagja, hanem azt az elvközösséget is magáénak tudja, amit Európa és az európaiság jelent. Sajnálatosnak tartjuk a kettős mérce alkalmazását, hiszen mi ugyanannak a nemzetközösségnek vagyunk tagjai, ahol Baszkföldön, Dél-Tirolban vagy az Aland-szigeteken természetes és elfogadott a területi autonómia” – olvasható a közleményben.

Az MPP úgy értékeli, hogy ami jár Európa más országaiban, annak járnia kell Székelyföld esetében is, és az autonómia ügyének törvényes keretek közötti képviselete nem értékelhető Románia ellen irányuló cselekedetnek. A párt a keddi szavazást olyan állomásnak tekinti, amikor “egy újabb téglát bontottak ki az elutasítás falából”.

MTI / Polgárportál

 

The post Román elnöki hivatal: az etnikai alapú autonómia nem szolgálja a közösségek fejlődését appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »