Röhrig a relativitáselmélettel állította párhuzamba a holokausztot

Röhrig a relativitáselmélettel állította párhuzamba a holokausztot

A relativitáselmélettel állította párhuzamba Auschwitzot a Saul fia főszereplője az Élet menetén. 1944-ben ezen a napon állították fel a megszálló németek és az őket kiszolgáló magyar hatóságok az első gettókat Magyarország területén. Április 16-át az első Orbán-kormány idején nyilvánította a holokauszt magyarországi emléknapjává a parlament.

A sófár hangjára indult útjára a 14. Élet menete a Dohány utcai zsinagógától. A résztvevők között volt Ilan Mor izraeli és a Colleen Bell amerikai nagykövet is. 1944. április 16-án jelölték ki az első gettókat a megszálló németek magyar segédlettel. A vészkorszak áldozatainak neveit önkéntesek olvasták fel a menetben.

A Szent István-bazilika előtti téren az Élet menete történetében először közösen szóltak a társadalomhoz a történelmi egyházak képviselői.

„Hogy kiáltsunk az erőszak és a fanatizmus minden áldozatért, az örmény népirtástól kezdve napjaink iraki és szíriai népirtásáig” – hangoztatta Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagja.   „Kívánom minden emlékezőnek és reménykedőnek, adjon az Isten lelke szent bátorságot mindannyiunknak, adja meg a szentek és a mártírok bátorságát, hogy feltegyük a legnehezebb kérdést: meddig?” – fogalmazott Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke.   „A halállal dacolva, a sötétség, a gyűlölet, a kirekesztés erőivel szemben hirdetjük az Élet győzelmét!” – emelte ki beszédében Gáncs Péter, a Magyar Evangélikus Egyház elnök-püspöke.

Az országos főrabbi keresztények és zsidók megbékélésről beszélt: „Ma felépítettünk egy hidat, melyen el is indultunk együtt” – mondta Frölich Róbert.

Az egyházak képviselői Székhelyi József színésszel, az Élet menete Alapítvány egyik alapítójával közösen gyújtottak gyertyát a nemrégiben elhunyt Nobel-díjas író, Kertész Imre emlékére.

Az Élet menete fő szónoka az Oscar-díjas Saul fia című film főszereplője, Röhrig Géza volt. „Fájdalmasan egyértelművé vált, hogy mi az, ami még belefér a mennyei Atyának anélkül, hogy beavatkozna” – fogalmazott a színész, költő. Röhrig Géza szerint Auschwitz olyan a történelemben, mint a relativitáselmélet a tudományban – senki nem érti, de mindenkire vonatkozik.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »