Roham az albérletekért: tovább emelkednek az árak?

Július 26-án teszik közzé a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, és ezzel megindul az egyetemisták albérleti rohama. Ez minden évben komoly keresletnövekedést jelent, az árakat pedig felhajtja. Az idén még ennél is nagyobb lehet a hatása, lévén elérhető árú bérleményt amúgy is alig lehet találni.

Az ország egészét nézve az albérletek 5–20 százalékkal drágultak tavalyhoz képest, Budapesten pedig még ennél is nagyobb volt az emelkedés. A külső és olcsóbb pesti kerületekben 30-40 százalékos áremelkedést is mérhettek, de hasonló volt a növekedés Miskolcon és Sopronban is – derül ki az Otthon Centrum hétfőn kiadott elemzéséből. Budapest V. és VI. kerületében nem volt kiugró a drágulás, ahogyan néhány egyetemi városban, így Győrben, Szegeden és Pécsett sem. Ennek oka viszont inkább az, hogy ezeken a területeken eleve az átlagnál magasabb árak jellemzők.

A tapasztalatok szerint a fővárosban azok a maximum 60-70 négyzetméteres otthonok a legkeresettebbek, amelyeket átlagosan 140 ezer forintért lehet kivenni. Az egyetemek környékén a kedvező áron kínált albérletek nagyon hamar elkelnek, ráadásul a belső városrészekben az egyetemisták „versenyeznek” a pályakezdőkkel és a turistákkal is. Vidéken az átlagos méretű lakásokat a legkedvezőbb áron Pécsett, Nyíregyházán és Miskolcon lehet kivenni: ezekben a városokban 60-70 ezer forintért lehet albérletet találni, de a Debrecenben bérbe adott, átlagosan 60 négyzetméteres lakásokért már 90 ezer forintot kell fizetni havonta.

Óriási növekedés

Az idén Budapest belső kerületeiben a használt téglalakások fajlagos albérleti díjai havi 3000 forint körül alakulnak négyzetméterenként, ami azt jelenti, hogy már egy 50 négyzetméteres ingatlanért is havi 150 ezer forintot kell fizetni. Az V. és a XIII. kerületben még ennél is feljebb szöktek az árak: e városrészekben négyzetméterenként átlagosan havi 3200 forintot kell letenni az asztalra egy lakás bérletéért. A belváros többi kerületében 2500-3000 forint volt ugyanez a díj a használt téglalakásoknál. A legdrágább a II. kerület volt, ahol átlagosan havi 3400 forintot kérnek el egyetlen négyzetméterért.

A vidéki városok albérletei jóval olcsóbbak: a legtöbb egyetemi városban 1500 forintos négyzetméteráron lehet bérleményt kivenni, Pécsett és Szegeden pedig még ennél is alacsonyabbak az árak. Ezzel szemben Sopronban nagyon mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk az egyetemistáknak, lévén a havi albérleti díj négyzetméterenként meghaladja a 2000 forintot is.

A panelárak is az egekben

Panelt ennél kedvezőbben is lehet bérelni, de Budapesten még ezek négyzetméteréért is elkérnek havi 2000-2500 forintot. Ezzel szemben a vidéki városokban az 1000-1500 forintos bérleti díj a jellemző. Ennél az ingatlantípusnál a múlt évhez képest az árnövekedés 5-10 százalékos volt, kivéve a fővárosi XIII. és XIV. kerület lakótelepeit, ahol a drágulás a 30-40 százalékot is elérte.

A fajlagos bérleti díjak mindenhol azt mutatják, hogy jellemzően a kedvelt, nagy presztízsnek örvendő budai és pesti belső kerületekben drágább lakást bérelni. Ha viszont az ingatlanok átlagos alapterületét is figyelembe vesszük, már más sorrend alakul ki: a fajlagosan olcsónak tűnő, de nagyobb alapterületű társasházi lakásokért, családi házakért összességében többet kell fizetni. Ily módon a külső pesti XVI. kerület már „megelőzi” a IX. kerületet, illetve a III. kerület is egy árszintre kerül a felkapott belső pesti kerületekkel.

Eltűnnek a kis lakások

Az egyetemisták az idő múlásával egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, lévén a budapesti belvárosi kis lakások gyorsan elkelnek, a piacon lassan már csak a 80-100 négyzetméteres albérletek maradnak. Emiatt a hallgatók egyre inkább arra kényszerülnek, hogy összefogjanak, és többen vegyenek ki egy lakást. Erre azért is rászorulnak a fiatalok, mert a legtöbb albérletért amúgy is minimum 100 ezer forintot kell fizetni.

A vidéki városokban a fajlagos árak ugyan nem ennyire magasak, de a piac szűkösebb. Azaz hiába kedvezőbb a négyzetméterár, eleve nincsenek olyan garzonok, mint Budapesten – emiatt viszont a diákoknak nagyobb ingatlanokat kell kivenniük, az összkiadás pedig magasabb lehet a kelleténél. Ezért van az, hogy a hallgatók vidéken is gyakran vesznek ki többen egy lakást.

Lakásbérlés helyett Budapesten és vidéken is gyakori a befektetési célú vásárlás, hiszen amellett, hogy a betéti kamatok is rekordmélységben vannak, az elmúlt két év lakáspiaci élénkülésének meghatározó szereplői voltak azok a kisbefektetők, akik megtakarításaikat lakásba fektették.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »