RMDSZ: a közigazgatási kódex a 90-es évekbe veti vissza Romániát

Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátusi frakcióvezetője szerint elfogadhatatlan a bukaresti kormány által sürgősségi rendelettel elfogadott közigazgatási törvénykönyv, mert az a kisebbségi jogok tekintetében több tíz évvel, a múlt század 90-es éveibe veti vissza Romániát.

A közigazgatási kódex korábbi változatát kidolgozó parlamenti különbizottság RMDSZ-es tagjának nyilatkozatát a szövetség szerdai hírlevele idézte.

Bár a kódexnek a keddi kormányülésen elfogadott szövege még nem jelent meg a közlönyben, az RMDSZ úgy értesült, hogy a törvénykönyv új változatából a kisebbségi anyanyelvhasználatot szabályozó, már hatályos rendelkezések egy része és az RMDSZ javaslatára a parlamenti vita során korábban elfogadott többletjogok többsége is hiányzik.

“A kormány azt az álláspontot képviseli, hogy Románia modellország a kisebbségi jogok tekintetében. Ezzel szemben a sürgősségi rendelet a megszerzett nyelvi jogokat is eltörli, olyan jogokat, amelyeket 13 éve hatályban lévő törvény szentesít” – idézte az RMDSZ hírlevele a szövetség frakcióvezetőjét.

Hírdetés

Az MTI telefonos megkeresésére Cseke Attila kifejtette: tavaly a parlamenti vita során a közigazgatás működését egységes keretbe foglaló kódex tervezetébe az RMDSZ törvényhozóinak öt nagy kérdésben – köztük a közterületek többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is – sikerült a magyar közösség számára fontos pontosításokat és többletjogokat elfogadtatnia, ezek közül azonban csak az anyanyelvű önkormányzati formanyomtatványok bevezetése maradt meg a kódex új változatában, de ezek elfogadtatását is lényegesen megnehezítették.

A frakcióvezető szerint a kódex azért jelent visszalépést a kisebbségvédelemben, mert a jelenleg hatályos anyanyelvhasználati jogokat is visszanyesi, korlátozza. Példaként a megszerzett jogokat védő, 2006 óta érvényes előírások eltörlését említette. Ez azt jelenti, hogy a magyarság szerzett jogait is elveszítheti azokon a településeken, ahol számaránya a húszszázalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken, vagyis el kellene távolítani a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol (román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány. Az új változat szerint a megszerzett jogok védelme csak a következő népszámlálásig érvényes – magyarázta az RMDSZ politikusa.

Egy másik visszalépés, hogy az új törvényszöveg kétnyelvű helységnévtáblákról rendelkezik, ami egy anyanyelvhasználati jog elvesztéséhez vezethet azokon a településeken, ahol a történelmi hagyományoknak megfelelően több nyelven – románul, magyarul, németül, szerbül – is kihelyezték a helységnévtáblákat.

Az MTI kérdésére, vajon annak tulajdoníthatók-e a kisebbségjogi visszalépések, hogy az RMDSZ az EP-választások előtt felfüggesztette parlamenti együttműködését a kormánypártokkal, Cseke Attila annyit mondott: erre inkább a koalíciónak kell válaszolnia, az RMDSZ számára mindenesetre érthetetlen, ami történt. Hozzátette: a sürgősségi kormányrendeletet a parlamentnek is meg kell majd vitatnia, és elvileg ki lehet majd javítani, de a jogszabály addig is hatályos lesz.

A román kormány keddi ülésén azt követően fogadta el sürgősségi rendelettel a közigazgatási törvénykönyv egy újabb változatát, hogy a parlament által tavaly elfogadott első változat elbukott az alkotmányossági normakontrollon, így az újabb változat hatályba léptetésének rendes, parlamenti  útja még hónapokat, akár több mint egy évet vett volna igénybe.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »