Rezsicsökkentés: Évente átlagosan 170 ezer forint

Mínusz 20 fok alatti fagyokkal járó február, és sarkvidéki hóviharokat hozó március: az átlagosnál is zordabb téli idő miatt emelkedő fűtésszámlák kompenzálásáról döntött a kormány március 7-én. A kabinet úgy határozott, hogy az állam 12 ezer forintot átvállal a családok kiadásaiból, így mintegy 40 milliárd forint marad a lakosságnál.

A téli rezsicsökkentés körülbelül három és félmillió gázfogyasztót és 650 ezer távhővel fűtő háztartást érint – jelentette be Lázár János nemrégiben. Arra is emlékeztetett a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy „a mostani kompenzációt megelőzően az Orbán-kormány már számos alkalommal csökkentette a fogyasztók terheit”.

Elmondta: 2008-ban köbméterenként a lakossági 100,27 forint volt a lakossági gázár, 2010-ben 108 forint, 2017-ben pedig 87 forint. Kiemelte, hogy véleménye szerint a csökkentés, amit a kormány végrehajtott 2013–15 és 2016-ban, az nem jellemző Európában. A szocialisták kormányzásuk alatt egyszer sem csökkentették a gáz vagy a villamosenergia árát – hívta fel a figyelmet a miniszter.

A rezsiköltségek befagyasztásával kezdődött

A rezsicsökkentés kezdettől fogva az Orbán-kormány egyik kiemelt gazdaságpolitikai intézkedésének számít. 2010-ben a kabinet első lépései között szerepelt a rezsiköltségek befagyasztása. Ezt követően 2013 januárjától 10 százalékkal mérsékelték a földgáz, az áram és a távhő árát, 2013 novemberében pedig újabb 11,1 százalékkal lettek alacsonyabbak a díjak.

2014-ben a kormány ismét csökkentette a rezsiköltségeket: akkor 6,5 százalékkal mérsékelte a gáz, 5,7 százalékkal az áram és 3,3 százalékkal a távhő tarifáját. Becslések szerint a rezsicsökkentés hatására a családok évente átlagosan mintegy 170 ezer forintot, azaz eddig összesen 1200 milliárd forintot takarítottak meg.

A hideg indokolja, az ország gazdasági helyzete pedig lehetővé teszi

„A 12 ezer forintos téli rezsicsökkentést a hideg indokolja, az ország gazdasági helyzete pedig lehetővé teszi” – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára a döntés hátteréről. Fónagy János kitért arra is, hogy a hagyományos módon fűtő, vagyis szenet vagy fát használó emberekről sem feledkezett meg a kormány, esetükben egymilliárd forinttal megnövelik az erre a célra szolgáló szociális pénzügyi keretet.

Nőtt a fizetési hajlandóság is

A NFM államtitkára kiemelte azt is: a rezsicsökkentések pozitív hatása abban is mérhető, hogy jelentősen javult a lakosság fizetési hajlandósága. A 30 napon túli tartozóknak a száma a felére csökkent, ami azt jelenti, hogy a lakosságnak egyre nagyobb része tudja a napi életvitelének sérülése nélkül a közüzemi számlákat kifizetni.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »