Részben segélyből finanszírozták az európai merényleteket

A párizsi és a brüsszeli terrorcselekmények elkövetői közül többeknek is szociális juttatásokat fizetett a belga állam a merényleteket megelőző időszakban, ami szakemberek szerint komoly kérdéseket vet fel az ellátórendszer működésével kapcsolatban – írta pénteki elemzésében a The Wall Street Journal (WSJ) című napilap.

Az amerikai üzleti újság cikke szerint a belga hatóságok vizsgálatából kiderült, hogy a párizsi és a brüsszeli merénylők közül legalább öten munkanélküli segélyben részesültek Belgiumban, de a tavaly feloszlatott verviers-i terrorcsoport tagjai közül is sokan éltek segélyen. A juttatásokban részesülő merénylők mindannyian uniós állampolgárok voltak.

Salah Abdeslam, a novemberi párizsi terrortámadások feltételezett főszervezője például még három héttel a merényletek előtt is kapott szociális juttatásokat, ami ráadásul azért is különös, mert akkoriban résztulajdonosa és egyben menedzsere volt egy bárnak, és emiatt nem is volt jogosult a munkanélküli segélyre – közölték bennfentes források.

Abdeslam 19 ezer eurónyi összeget gyűjtött össze, amely majdnem 6 millió forintnak felel meg. A terrorcsoport tagjai összevetve 15,7 millió forintnak megfelelő állami támogatásból “gazdálkodhattak”.

Ez a kérdés komoly dilemma elé állítja Európát: a modern jóléti állam egyrészt elengedhetetlen a szegénység leküzdése és a bevándorlók integrációja érdekében, de elejét kell venni valahogyan annak is, hogy ezeket a pénzeket terrorcselekmények finanszírozására használják fel – írta a napilap.

“Feltártuk, hogy a rendszer sérülékeny a terrorizmusfinanszírozás céljából történő visszaélésekkel szemben” – hangsúlyozta Tom Keatinge, a Royal United Services Institute (RUSI) nevű brit stratégiai kutatóintézet vezetője. Mint mondta, elképzelhető, hogy a probléma megoldása céljából az európai kormányok a jövőben utalványokat adnak majd készpénz helyett a rászorulóknak, és felülvizsgálják a jelenlegi gyakorlatot, miszerint a kedvezményezettek döntenek a juttatások felhasználásáról.

“Brüsszelnek talán kissé körültekintőbbnek kellene lenni a szociális juttatások kiutalásánál, hogy kinek fizetnek és ők mit kezdenek a pénzzel” – jelentette ki Keatinge.

Philippe de Koster, a belga pénzügyi hírszerzési ügynökség igazgatója úgy vélekedett, hogy a biztonsági és a jóléti szolgálatoknak szorosabb együttműködést kell kialakítaniuk annak érdekében, hogy megakadályozzák a kifizetéseket az olyan embereknek, akik gyaníthatóan terrorista tevékenységek finanszírozására fordítanák ezeket az összegeket.

Ehhez törvénymódosításokra lenne szükség Belgiumban, a jelenlegi jogszabályok értelmében ugyanis kizárólag akkor van mód a juttatások megvonására, ha jogerősen elítélik az érintettet terrorizmus miatt, vagy ha a gyanúsított elhagyja az országot.

Koster mindazonáltal kiemelte, nincs rá semmilyen bizonyíték, hogy a merénylők közvetlenül támadások finanszírozására használták volna fel az ellátások összegét.

A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem fontos célja a nemzetközi közösségnek. Az elsődleges cél, hogy az Iszlám Állam és az al-Kaida dzsihadista milíciákat megfosszák bevételeiktől, a hatóságok azonban a kisebb terrorsejtek és a “magányos farkasként” lecsapó merénylők ellen is megpróbálnak fellépni.

Nehéz feladatról van szó, a közelmúltbeli merényletek költsége ugyanis meglehetősen alacsony. Becslések szerint a novemberi párizsi terrortámadások megszervezése mindössze 30 ezer euróba (9,3 millió forintba) került, a márciusi brüsszeli merényletek esetében pedig ez az összeg kevesebb, mint 3 ezer euró (930 ezer forint) volt. A nizzai gázolásos merénylet elkövetője 1600 eurót (mintegy 500 ezer forintot) fizetett a bérelt teherautóért.

Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet egy 2015-ös kiadványában azt javasolta a Nyugaton élő követőinek, hogy amennyiben jogosultak állami juttatások felvételére, akkor éljenek ezzel a lehetőséggel. A WSJ arról számolt be, hogy egyebek mellett diákhitelből, biztosítási csalásból és rablásból származó pénzeket is felhasználtak az Európában elkövetett támadások előkészítése során.

A cikk szerint Belgiumban, Dániában, Franciaországban és Hollandiában emberek százaitól vonták meg a szociális segélyeket, miután kiderült, hogy Szíriába utaztak és csatlakoztak az IÁ-hoz.

A holland törvényhozás jelenleg olyan törvényeken dolgozik, amelyek értelmében már a feltételezett terroristáktól is megvonhatóak lennének az állami juttatások.

“Nem akarjuk, hogy a holland adófizetők pénzéből erőszakos dzsihadista tevékenységeket finanszírozzanak” – szögezte le Lodewijk Asscher szociálisügyi miniszter.

A brüsszeli terrortámadások óta gyakoribbá váltak az ellenőrzések a belga szervek tájékoztatása szerint, áprilisban például fényt derítettek rá, hogy tucatnyi olyan embernek folyósítanak szociális juttatást, aki terrorcselekmény miatt ül börtönben.

Ez a kérdés komoly dilemma elé állítja Európát: a modern jóléti állam egyrészt elengedhetetlen a szegénység leküzdése és a bevándorlók integrációja érdekében, de elejét kell venni valahogyan annak is, hogy ezeket a pénzeket terrorcselekmények finanszírozására használják fel – írta a napilap.

“Feltártuk, hogy a rendszer sérülékeny a terrorizmusfinanszírozás céljából történő visszaélésekkel szemben” – hangsúlyozta Tom Keatinge, a Royal United Services Institute (RUSI) nevű brit stratégiai kutatóintézet vezetője. Mint mondta, elképzelhető, hogy a probléma megoldása céljából az európai kormányok a jövőben utalványokat adnak majd készpénz helyett a rászorulóknak, és felülvizsgálják a jelenlegi gyakorlatot, miszerint a kedvezményezettek döntenek a juttatások felhasználásáról.

“Brüsszelnek talán kissé körültekintőbbnek kellene lenni a szociális juttatások kiutalásánál, hogy kinek fizetnek és ők mit kezdenek a pénzzel” – jelentette ki Keatinge.

Philippe de Koster, a belga pénzügyi hírszerzési ügynökség igazgatója úgy vélekedett, hogy a biztonsági és a jóléti szolgálatoknak szorosabb együttműködést kell kialakítaniuk annak érdekében, hogy megakadályozzák a kifizetéseket az olyan embereknek, akik gyaníthatóan terrorista tevékenységek finanszírozására fordítanák ezeket az összegeket.

Ehhez törvénymódosításokra lenne szükség Belgiumban, a jelenlegi jogszabályok értelmében ugyanis kizárólag akkor van mód a juttatások megvonására, ha jogerősen elítélik az érintettet terrorizmus miatt, vagy ha a gyanúsított elhagyja az országot.

Koster mindazonáltal kiemelte, nincs rá semmilyen bizonyíték, hogy a merénylők közvetlenül támadások finanszírozására használták volna fel az ellátások összegét.

A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem fontos célja a nemzetközi közösségnek. Az elsődleges cél, hogy az Iszlám Állam és az al-Kaida dzsihadista milíciákat megfosszák bevételeiktől, a hatóságok azonban a kisebb terrorsejtek és a “magányos farkasként” lecsapó merénylők ellen is megpróbálnak fellépni.

Nehéz feladatról van szó, a közelmúltbeli merényletek költsége ugyanis meglehetősen alacsony. Becslések szerint a novemberi párizsi terrortámadások megszervezése mindössze 30 ezer euróba (9,3 millió forintba) került, a márciusi brüsszeli merényletek esetében pedig ez az összeg kevesebb, mint 3 ezer euró (930 ezer forint) volt. A nizzai gázolásos merénylet elkövetője 1600 eurót (mintegy 500 ezer forintot) fizetett a bérelt teherautóért.

Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet egy 2015-ös kiadványában azt javasolta a Nyugaton élő követőinek, hogy amennyiben jogosultak állami juttatások felvételére, akkor éljenek ezzel a lehetőséggel. A WSJ arról számolt be, hogy egyebek mellett diákhitelből, biztosítási csalásból és rablásból származó pénzeket is felhasználtak az Európában elkövetett támadások előkészítése során.

A cikk szerint Belgiumban, Dániában, Franciaországban és Hollandiában emberek százaitól vonták meg a szociális segélyeket, miután kiderült, hogy Szíriába utaztak és csatlakoztak az IÁ-hoz.

A holland törvényhozás jelenleg olyan törvényeken dolgozik, amelyek értelmében már a feltételezett terroristáktól is megvonhatóak lennének az állami juttatások.

“Nem akarjuk, hogy a holland adófizetők pénzéből erőszakos dzsihadista tevékenységeket finanszírozzanak” – szögezte le Lodewijk Asscher szociálisügyi miniszter.

A brüsszeli terrortámadások óta gyakoribbá váltak az ellenőrzések a belga szervek tájékoztatása szerint, áprilisban például fényt derítettek rá, hogy tucatnyi olyan embernek folyósítanak szociális juttatást, aki terrorcselekmény miatt ül börtönben.

Rovatok: KülföldTelepülés: Európai UnióCímkék: terrorizmus, Európai Unió, Salah Abdeslam, brüsszeli robbantások, merényletek Párizsban, merényletek Európában, külföldForrás: 

MTI


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »