Rengeteg még az "olcsó" lakás, de a gatyánk is rámegy

Rengeteg még az "olcsó" lakás, de a gatyánk is rámegy

Magyarországnál már csak Romániában lehet olcsóbban ingatlanhoz jutni, mégis a hazaiaknak kifejezetten sokáig tart összekuporgatni a lakásra valót.

A cseheknél például úgy gyorsabbak közel egy évvel, hogy közben az átlagos ingatlanár majdnem kétszerese a magyarnak – derül ki egy friss kutatásból. Örömteli ugyanakkor, hogy a CSOK és az áfacsökkentés beindította az építkezési kedvet. 

Az EU-ban 2015-ben 1000 lakosra nézve 485,1-ről 486,5-re nőtt a lakóingatlanok száma. Így már összesen 244,3 millió lakás áll az európai polgárok rendelkezésére. Lakosokra vetítve a legtöbb ingatlan Portugáliában található (az európai átlagnál 15%-kal több), a második helyen Spanyolország szerepel (az európai átlagnál 10%-kal több). A 2015-ös adatok alapján Lengyelország az egyik sereghajtó 363 ingatlannal, Magyarországon ez a szám 448 ingatlanra növekedett a tavalyi 446-os számról, ami 8%-kal marad el az európai átlagtól.

A vizsgált országokban 2015 során átlagosan 2,8 befejezett lakás jutott 1000 főre. 2014 után 2015-ben is Oroszországban regisztrálták arányaiban a legnagyobb növekedést (7,6), ahol összesen 1,1 millió lakóingatlant adtak át egy év alatt, míg a többi vizsgált ország közül Ausztria (6,2) és Franciaország (5,5) vannak az élen.

A 2015-ös évben Portugáliában és Magyarországon volt a legalacsonyabb az átadott lakóingatlanok száma: előbbiben 0,7, utóbbiban 0,8 befejezett otthon jutott 1000 lakosra, viszont itthon az ingatlanpiacon uralkodó pozitív hangulatból és a kiadott építési engedélyek számából következtetni lehet a jövőbeni növekedésre.

„A CSOK és az újépítésű ingatlanokat érintő, 27%-ról 5%-ra történő áfacsökkentés pozitívan hatottak az ingatlanpiacra. Ezeknek köszönhetően nőtt az ingatlanfejlesztők aktivitása és sok leállított projektet indítottak újra, miközben számos új beruházás is elindulhatott. 2014-hez képest még 9%-kal csökkent a befejezett lakóingatlan fejlesztések száma, a kiadott építési engedélyek száma ugyanezen időintervallumban 30%-kal nőtt, ami a korábban említett pozitív tényezőkkel együtt 2016-ra nézve bizakodásra ad okot” – foglalta össze Kohári Gábor, a Deloitte budapesti irodájának ingatlan-tanácsadási szakértője.

Az építés alatt lévő új lakások számának növekedése, illetve ezzel párhuzamosan az értékesítésre kínált használt lakások mennyiségének bővülése 2015-ben nem tudta érdemben visszavetni a 2014-ben kibontakozó lakásár növekedést, így tovább folytatódott a lakóingatlanárak emelkedése Magyarországon. Ezzel együtt Portugália, Lengyelország és Oroszország mellett nálunk is lehet akár 1000 eurós négyzetméterár alatt újépítésű ingatlanhoz jutni. A felmérésben szereplő közép-európai országok közül még mindig Csehországban a legdrágábbak az ingatlanok: az 1920 euró/m2-es fajlagos ár már csaknem megközelíti a nyugat-európai országok szintjét.

Mire elég 62 millió forint?

Elgondolkodtató az is, hogy hazánkban több mint 7 évnyi (7,6) átlagfizetést kell félretennie annak, aki egy 70 m2-es új lakás vásárlására szánja el magát, míg a cseheknél 6,9 évig, a németeknél pedig kevesebb, mint fele ennyi ideig (3,3 év) kell takarékoskodni.

Az idei felmérésben azt is vizsgálták hogy az adott országokban mekkora új ingatlant lehet (az adót és illetéket nem számítva) 200.000 euróért venni – a különbségek szembetűnőek. Ezért az összegért Oroszországban lehet a legnagyobb (átlagosan 276 m2-es) ingatlant venni, míg Magyarország ez a szám 196 m2. (Lengyelország 181 m2-rel, Csehország 105 m2-rel, Szlovénia pedig 91 m2-rel képviselteti magát az összehasonlításban.)

A legdrágábban idén is Közép-Londonban és Párizsban lehet új ingatlanhoz jutni: előbbiben mindössze 11 m2-nyi, míg Párizsban csupán 19 m2-nyi „ingatlanrészt” lehet vásárolni 200.000 euróért.

A legmagasabb négyzetméterenkénti árak az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Izraelben és Írországban vannak, míg az ingatlanárak 2014-hez képest Írországban és Izraelben növekedtek legjelentősebben: előbbi egy igen kiemelkedő 27%-os, utóbbit pedig 10,8%-os növekedéssel.

„Radikális különbségeket látunk a nagy-, illetve fővárosok és a kisebb városok ingatlanárai között. Közép-Londonban például egy átlagos angliai városhoz képest három és félszer kerül többe egy új ingatlan, míg München háromszorosan, Barcelona és Párizs pedig kétszeresen haladja meg az adott országos ingatlanár átlagait. Az ingatlanárak növekedésére egyértelmű hatással van a lakáscélú jelzálogkölcsönök növekedése is. Ebből a szempontból Magyarország Szlovéniával, Csehországgal, Izraellel, Olaszországgal, Lengyelországgal és Ausztriával egyetemben a kevésbé eladósodott országok közé tartozik, mivel nálunk is 50% alatt van a jelzálogkölcsönök összegének a háztartások jövedelmének viszonyított aránya” – hangsúlyozta Kohári Gábor.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »