Rendszerszintű változás kell! Kivándorolnak a dolgos magyarok

Elsősorban az iskolázott fiatalok, azon belül a munkaerő-piaci szempontból legfontosabb szakmunkások és a diplomások hagyják el az országot – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Intézetének tanulmányából. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a járulékcsökkentés önmagában még nem elégséges megoldás a munkaerőhiányra. Rendszerszintű változásokra van szükség.

A KSH adatai most tovább részletezik a hazánkból kivándorlók tömegeinek összetételét, céljait.

A tanulmány

A Blaskó Zsuzsa és Gödri Irén által jegyzett tanulmány három felmérés adatait összegezi annak érdekében, hogy valós, pontos képet kapjunk a kivándorló magyarokról. Az összkép a 2011-es népszámlálás részletes adatain, a befogadó országok bevándorlási és munkaügyi statisztikáin (tükörstatisztikák), valamint a Magyarok külföldön néven futó, a kutatóintézet által koordinált felmérésen alapul.

Az egyik legfontosabb megállapításuk, hogy a kivándorló népességre jelentős férfitöbblet (65 százalék) jellemző, ami még hangsúlyosabb (70 százalék feletti) a 35 és 59 év közötti – azaz a munkapiaci szempontból legaktívabb – korcsoportokban. A csoport korösszetételét tekintve a migráns népességre általában jellemző sajátosság figyelhető meg: mindkét nem esetében a teljes népességen belüli arányukhoz képest felülreprezentáltak a fiatal korcsoportok, a nők esetében főleg a 20 és 34 év közöttiek, a férfiak esetében pedig a 20 és 44 év közöttiek.

Fontos tételek még az ideiglenes külföldre távozó magyarokról:

  • a 15 évesnél idősebb nők 62 százaléka hajadon (ez a teljes népességben 27 százalék), míg a férfiaknál ez az arány 50, illetőleg 39 százalék;
  • a férfiak 43 százaléka hagyott hátra feleséget, élettársat;
  • a nők 18-64 éves korosztályának a 80 százaléka legalább érettségivel rendelkezik (ez a teljes népességben 60 százalék), illetőleg 25-64 évesek között 42 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya (ez 24 százalék itthon);
  • a férfiak 35-55 éves korosztályának 57-60 százaléka szakmunkás végzettségű.

A szerzők megállapítják, hogy az ideiglenesen külföldön lévő népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása jól tükrözi, hogy ezt a csoportot alapvetően munkavállalási célú migráció jellemzi. A 15–64 évesek 86 százaléka, a 25–64 évesek 91 százaléka foglalkoztatott volt (míg a hazai népességben ezek az arányok 57 százalék, illetve 64 százalék).

A tanulmány idézi, hogy 2014 elején 330 ezer magyar állampolgárt élt európai célországban, róluk összességében azt lehet megállapítani, hogy a hazai népességnél fiatalabb csoport, és enyhe férfitöbblet (55 százalék) jellemző.

  • A Németországban élő magyarok 62 százalék férfi (nem ennyire hangsúlyos, de férfitöbblet tapasztalható az Egyesült Királyságban, Írországban és a Skandináviában);
  • ezzel szemben az Olaszországban tartózkodó magyarok 72 százaléka nő (a hölgyek Ausztriában, Hollandiában, Spanyolországban, valamint Belgiumban felülreprezentáltak);
  • a fiatal korösszetétel valamennyi célország esetében jellemző: 51 és 68 százalék közötti a 20–39 évesek aránya, míg a hazai népességben ez mindössze 28 százalék;
  • a fiatalabbak új célpontja Hollandia, Írország, az idősebbek a bevált Németország, Svájc irányba indulnak.

Elemzés munkapiaci szempontból legfontosabb megállapításának tartják, hogy az iskolai végzettség önmagában is alapvető tényező a kivándorlás valószínűségének alakításában. Vagyis a kivándorlók átlagosan magas iskolai végzettségét nem pusztán az okozza, hogy az átlagosnál iskolázottabb, fiatal népességből kerülnek ki. A legfeljebb nyolc általánost végzettekhez képest a szakmunkás végzettségűek és az érettségizettek bő két és félszeres, a diplomások pedig mintegy ötszörös valószínűséggel döntenek a kivándorlás mellett.

Értékes veszteség

A tanulmány szerzői arra az általános következtetésre jutottak, hogy az utóbbi bő évtized magyar kivándorlói az itthon élő népességnél átlagosan iskolázottabbak, fiatalabbak, többségében hajadonok, illetve nőtlenek, és valamelyest felülreprezentáltak körükben a férfiak.

 

Fontos még, hogy a munkapiacon értékesíthető tudással legjobban ellátott két csoport – a szakmunkások és a diplomások csoportja – különböző migrációs stratégiát folytat: míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre a hosszabb távú, családdal együtt történő migráció a jellemzőbb, a szakmunkások kiemelkedő arányban vannak jelen a rövidebb időtávra, a hazai kapcsolatokat fenntartva elmozdulók és ingázók között.

Nem elég pusztán a járulékcsökkenés

Az mno.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint egy lépésben és drasztikusan kellene csökkenteni a járulékokat ahhoz, hogy Magyarországon versenyképesek legyenek a fizetések. Ha nem növekednek hamarosan a nettó bérek, még többen mehetnek külföldre.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke ugyanakkor arról beszélt a lapnak, hogy a járulékemelés önmagában kevés, a munkaerőhiány megoldásához képzési, lakhatási, toborzási-szervezési megoldások is kellenek.

Amiről beszélniük kell

Mint ismert, a magyarországi munkaerőhiány már olyan méreteket öltött, hogy azt még az Orbán-kormány sem tudja eltagadni – így kénytelen a nyilvánosság előtt is foglalkozni a problémával. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter több alkalommal kifejtette, hogy járulékcsökkentést tervez a Kormány, illetve átképzéssel kívánja álláshoz juttatni a több mint 250 ezer magyar munkanélkülit.

 

Ugyanakkor a tárcavezető azt is felvetette már, hogy ahol nem sikerül magyar alkalmazottal pótolni a megüresedett pozíciókat, oda harmadik országból kell importálni.

A munkerőhiányról szóló korábbi cikkeinkért KATTINTSON IDE!


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »