Rendszerszinten szükséges!

Rendszerszinten szükséges!

Rendszerszinten szükséges a polgári perrendtartás megújítása, mely csak egy olyan új törvény megalkotásával érhető el, melynek célja a Magyarország Alaptörvényének megfelelő, magas színvonalú, korszerű, az eljárások gyors lezárását és időszerűségét biztosító, hatékony, átlátható és kiszámítható perjogi keretek megteremtése.

Annak érdekében, hogy hazánkban gyors és hatékony közigazgatási bíráskodás jöjjön létre, a jelenlegi széttöredezett, több tucat jogszabályból kiolvasható szabályozás helyett egy külön kódexbe foglalt, a közigazgatási jogviták jellemzőire tekintettel kialakított, önálló bírói eljárási szabályok kialakítása szükséges,  – hangsúlyozta  Dr. Vejkey Imre a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka a polgári perrendtartásrólszóló törvényjavaslat parlamenti vitájában.

 Az új polgári perrendtartásról szóló többször százoldalas törvényjavaslat  főbb szabályozási céljaiként határozza meg a perhatékonyság rendszerszintű megvalósítását, a perelterelést, a felek közötti egyeztetést előmozdító eljárási szabályok kiépítését, az osztott perszerkezet bevezetését, a perkoncentrációt biztosító eljárási szabályok megteremtését, a törvényszéken induló perekben a professzionális pervitel garanciájaként a kötelező jogi képviselet előírását, a csoportper hazai szabályainak megalkotását és az ésszerű elektronizáció szerepének erősítését.  (Szövege: PDF.)

„A kereszténydemokraták nemcsak lelkiekben…”

Dr. VEJKEY IMRE, (KDNP):– Tisztelt Képviselőtársaim! A kereszténydemokraták nemcsak lelkiekben, hanem a mindennapi élet gyakorlati szintjén is elkötelezettek honfitársaink iránt. Ennek egyik eklatáns jele, hogy a közigazgatási bürokrácia leépítése után most a magyar emberek másik feszítő gondját, a bírósági ügyek intézését kívánjuk átláthatóbbá tenni annak érdekében, hogy honfitársaink kevesebb időráfordítással a bíróságok előtt hatékonyabban tudjanak eljárni. A jelenleg hatályos polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a sztálinista perjog, továbbá a kommunista tulajdon- és társadalmi viszonyok visszatükröződéseként jött létre idestova már két emberöltővel ezelőtt, amely kódolt alapvetései miatt nem ad lehetőséget a perjog magyar emberek érdekeinek megfelelő továbbfejlesztésére és korszerűsítésére. Tudniuk kell, hogy a rendszerváltást követően közel száz alkalommal ugyan módosította a tisztelt Ház a Pp.-t, azonban mindezek következménye az lett, hogy a kodifikátorok nem figyeltek az írás intelmeire, mégis az új ruhából téptek ki száz meg száz foltot, hogy a régi ruhára varrják, ezzel a régin csak valamit segítve, de az újat eltépve. Vagy egy másik bibliai hasonlattal élve: az újbort régi tömlőbe öntötték, amely szétfeszítette a tömlőt, s így az újbor is elfolyt, és a régi tömlő is tönkrement.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Így állunk ma a polgári perrendtartással. A régi keretek közé beemelt új elvek nem tudtak megfelelően érvényesülni, sőt van, hogy egyáltalán nem is érvényesültek. Napjainkban azt tapasztaljuk, ha bármilyen jogvitás ügyben bírósághoz fordulunk, akkor finoman szólva is koherenciazavarokkal és értelmezési nehézségekkel találkozunk, melyek odavezetnek, hogy egy egyszerűbb ügy jogerős befejezése is évekig húzódik. A tényhez tartozik az is, hogy évenként a bíróságokra több mint 200 ezer peres ügy és közel 1 millió nemperes ügy érkezik, amelynek hatékony és időszerű lefolytatásához a jelenlegi perrendtartási keretek nem nyújtanak megfelelő jogi keretet, így az ügyhátralékok évről évre csak tovább halmozódnak, az új ügyek pedig ehhez a hátralékhoz halmozottan érkeznek. Mindezek alapján kimondhatjuk: rendszerszinten szükséges a polgári perrendtartás megújítása, mely csak egy olyan új törvény megalkotásával érhető el, melynek célja a Magyarország Alaptörvényének megfelelő, magas színvonalú, korszerű, az eljárások gyors lezárását és időszerűségét biztosító, hatékony, átlátható és kiszámítható perjogi keretek megteremtése.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslatban hangsúlyozottan érvényesülnek az Alaptörvényben nevesített követelmények. Olyan törvényjavaslat került megalkotásra, amely biztosítja, hogy független és pártatlan magyar bíróság, tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül, a jogorvoslathoz való jog érvényesülése mellett, a törvény előtti egyenlőség elvének biztosításával, a hatályos jogszabályokat az Alaptörvényben meghatározott követelményeknek megfelelően értelmezve bírálja el. További fontos elvárásunk az új perrendtartással szemben, hogy fordítsa az eljárás hasznára a modern kor technikai vívmányait, azok közül is kiemelten az informatika által nyújtott lehetőségeket. Ennek különös jelentőséget ad az új perrendtartással kapcsolatos egyik legfontosabb követelmény, az eljárások észszerű időn belül való befejezésének követelménye, amelyet kétségkívül nagymértékben elősegíthet az elektronikus kommunikáció térnyerése az egyes polgári peres és nemperes eljárásokban.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az új szabályozás kialakításának központi kérdése az volt, hogy az új törvény miként könnyítheti a jogkereső állampolgárok helyzetét. Erre az adekvát válasz az, hogy a gyors és hatékony peres eljárás biztosítása útján, amelynek megvalósításához kiemelt szerepet kell biztosítani az osztott perszerkezetnek és a bemeneti szintek szabályozásának.A gyors és hatékony peres eljárás biztosítását a perkoncentráció megvalósítása érdekében pontosan definiálni kellett, továbbá azt is, hogy a bíróság az anyagi pervezetés körében milyen eszközökkel rendelkezik a per menetének a jelenleginél hatékonyabb mederben tartására, elhúzódásának megakadályozására, továbbá a bíró milyen módon vehet részt aktívabban és eredményesebben a per céljának elérésében.

– Az új polgári perrendtartás megalkotása során további cél volt az, hogy a jelenleg érvényesülő igazságszolgáltatási és a polgári perjogi alapelvek tovább érvényesüljenek. Tekintettel arra, hogy az új polgári perrendtartás más filozófiával közelít a perhatékonyság biztosításához, és egy új perstruktúrát alakít ki, ezért indokolt új alapelvek megjelenítése, amelyek hangsúlyozzák a per résztvevőitől elvárt, a jelenlegi perbeli szereplőktől sok tekintetben bizony eltérő magatartást. Új alapelvként indokolt megjeleníteni tehát a perkoncentráció elvét és az együttműködés elvét. A perkoncentráció elve a perhatékonyság rendszerszintű megvalósításának eszköze, ami azt jelenti, hogy úgy kell kialakítani a perrendi szabályokat, hogy azok biztosítsák azt, hogy a per résztvevői időben tegyenek eleget perbeli kötelezettségeiknek, a jogvita tartalma és keretei minél korábban tisztázódjanak, és kizárják a per elhúzását eredményező jogintézmények, eljárási szakaszok alkalmazását. A törvényjavaslat tehát azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a bíróság számára az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték a lehető legkorábban álljon rendelkezésre. E cél teljesülése szükségessé teszi, hogy mind a felek, mind a bíróság számára egyértelmű legyen, milyen kötelezettség terheli a feleket a perkoncentráció biztosítása terén, és a bíróságnak milyen eszközök állnak rendelkezésére, hogy ezt előmozdítsa. A felek eljárástámogatási kötelezettsége elvének előírásával a törvényjavaslat kinyilvánítja, hogy a jövőben az eljárások hatékony és gyors lezárhatósága érdekében egy aktívabb és együttműködőbb hozzáállásnak feleljenek meg a felek egymás közötti és bíróság felé irányuló viszonylatában is.

– A felek eljárástámogatási kötelezettségének előírásával szorosan összefügg a bíróság anyagi pervezetésének előtérbe helyezése, közrehatási kötelezettségének megjelenítése is, amely a bíróság és a felek viszonylatában érvényesülő együttműködés központi tartalmi eleme, az új perrendben jellegadó szerepet játszó anyagi pervezetés érdemi vonatkozása. Az új eljárási törvényjavaslatban a bíróság anyagi pervezetése azt célozza, hogy a bíró a jelenleginél hatékonyabb eszközökkel rendelkezzen a joganyag ténybeli és jogi megvitatásával kapcsolatban. Az anyagi pervezetés alapján a bíróság szerepet vállal a tényállás tisztázásában, és széles körű jogosítványokkal rendelkezik a jogvita tárgyszerű kereteinek kialakítására. A bíróság megtárgyalja a felekkel a jogvita eldöntése szempontjából releváns tényeket és körülményeket, azokat mind jogilag, mind ténybelileg minősítve, és ezzel összefüggésben kérdéseket intéz a felekhez. A jogi minősítés körében a bíróság kifejezésre juttatja, hogy melyik jogi megoldás játszhat szerepet a döntésében. Az anyagi pervezetés ugyanakkor nem jelenti az anyagi igazság kiderítése és a hivatalbeli eljárás kötelezettségének előírását. A bírói anyagi pervezetés megjelenik mindkét bemeneti szintre tervezett szabályozásban, de annak gyakorlata és intenzitása függ attól, hogy a felek személyesen vagy jogi képviselő útján járnak el. A perkoncentráció megvalósulásához természetesen szükséges a felek ténybeli és jogi felkészültsége.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az egységes perszerkezetben történő változtatás célja a perhatékonyság, a perek ésszerű időn belüli elbírálása iránti követelmény érvényesülésének előmozdítása és olyan perstruktúra kialakítása, amely megfelelő eljárási szakaszok beiktatásával és az azokra vonatkozó szabályok meghatározásával meggátolja, hogy a per elhúzására, széttöredezésére alkalmas jogintézmények, bizonyítási cselekmények alkalmazhatóvá váljanak. Az elsőfokú eljárásban ez a cél alapvetően a perkoncentrációs elemek beiktatásával érhető el. A perkoncentráció érdekében a peres eljárást két szakaszra kell osztani, a perelőkészítő szakaszra vagy másképpen állítási szakaszra és az érdemi tárgyalási szakaszra vagy másképpen a bizonyítási szakra. A perelőkészítő szak célja, hogy ott alapvetően rögzüljenek a tényállások, jogállítások, az indítványok, azaz rögzüljön a kereset, a viszontkereset, a beszámítási kifogás, a bizonyítási indítvány és azok változtatására, bővítésére később csak kivételesen, a törvény által megadott feltételek teljesítése esetén legyen csak mód. A perelőkészítő szak lezárására vonatkozó végzés meghozatala a per cezúrájának tekinthető, ugyanis a végzés kihirdetése lezárja a per első részét és megnyitja a bizonyítási szakot.

– Itt válik el egymástól a per két szakasza. Az eddigi előkészítő szak funkciója tehát a jogvitáról való döntés előkészítése, a bizonyítás kereteinek, a feleket terhelő bizonyítás kötelezettségének meghatározása volt. Az érdemi tárgyalási szak célja, hogy a perelőkészítő szakban rögzült állítások és indítványok alapján lehetőleg egy, illetve kisszámú, teljeskörűen előkészített tárgyaláson kerüljön lefolytatásra maga a bizonyítási eljárás, és így szülessen meg a perben az érdemi döntés. Indokolt volt az új polgári perrendtartás megalkotása során a kereseti kérelemhez kötöttség hatályos szabályozásához kapcsolódó értelmezést is áttekinteni és vizsgálat tárgyává tenni, hogy a felperes által megjelölt, az anyagi jogára vonatkozó jogállítás is kösse a bíróságot.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A perckoncentrációt biztosító két bemeneti szint sajátosságaira tekintettel indokolt az elsőfokú ügyeket megosztani a járásbíróságok és a törvényszékek között. A jogkeresőkhöz közeli, könnyen elérhető járásbírósági szintre utalhatók az alacsonyabb pertárgyértékű, egyszerűbb, az állampolgárokat jelentős számban érintő, így az állampolgárokhoz legközelebb eső bíróságokon intézendő, nagy számban jelentkező perek. A törvényszéki szint elsőfokú hatáskörét kell megállapítani a magasabb pertárgyértékű, speciális szakértelmet igénylő, jellemzően bonyolultabb, professzionalitást igénylő perek esetében.

– A kisebb értékű vagy egyszerűnek tűnő ügyekben valószínűsíthető, hogy a felek maguk járnak el. Ilyen esetekben az eljárási szabályok kialakítása során számolni kell ezzel a körülménnyel, amely okszerűen mind a felektől való elvárhatóság szintjén, mind a bíróság anyagi pervezetésének intenzitásában eltérések megfogalmazását teszi szükségessé a törvényszéki eljárásokhoz képest.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tekintsük át az egyes bemeneti szintek sajátosságait! A járásbírósági bemeneti szint szabályozása alapvetően a fél személyes eljárás feltételezi, ennek megfelelően az eljárás alapvető ismérvei, hogy a szóbeliség hangsúlyos, de nem kizárólagos a szerepe, továbbá a fél megjelenési kötelezettségének az erősítése, valamint az, hogy a bíróság perfelvételi tárgyalást tart, kivéve, ha a bíró írásbeli előkészítést rendel el. A járásbírósági szintet jellemzi még az igényérvényesítést segítő aktív bírói anyagi pervezetés, melynek része széles körű tájékoztatási kötelezettség megadása.

– A felperesnek ezen ügyekben is határozott kereseti kérelmet tartalmazó keresetlevelet kell előterjesztenie. A keresetlevélnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a bíróság az ügyet perfelvételi tárgyalásra tűzze ki. Tartalmaznia kell a felperes tényállításait, jogállításait. A törvényjavaslat rendelkezik a keresetlevél alapvető kellékeiről oly módon, hogy a keresetlevél hiányai esetén a hiány pótlására is lehetőséget biztosít. Járásbírósági szinten a perelőkészítő szak alapvetően a szóbeliségen alapul, de a bíróság a jogvita jellegére, a felek eljárástámogató magatartására, illetve a felek indítványára is figyelemmel írásbeli előkészítést is elrendelhet, ha a megítélése szerint ez hatékonyabban szolgálja a per érdemének az előkészítését.

– A törvényi előírásoknak megfelelő keresetlevél alapján kerül sor a perfelvételi tárgyalás megtartására. Az eljárás feszes időkeretben tarthatósága szem­pontjából fontos, hogy már a perfelvételi tárgyalásra szóló idézésben figyelmeztetni kell a feleket tényelőadási, jogállítási, védekezési kötelezettségükre és azok elmaradásának következményeire. A perfelvételi tárgyaláson kötelező jelenlétet kell előírni a feleknek, illetve képviselőik vonatkozásában, mert csak ebben az esetben valósulhat meg ténylegesen a per kereteinek aktív bírói anyagi pervezetéssel történő meghatározása. Itt történik meg a kereset előadása, a tényelőadások, jogállítások megtétele, alperes érdemi perbe bocsátkozása, védekezéseinek előterjesztése.A törvényjavaslat, lehetőséget biztosít arra, hogy a perfelvételi tárgyaláson nyomban megkezdődjön az érdemi tárgyalás, ha annak feltételei fennállnak. Ez biztosítja, hogy kizárólag formális okból felesleges tárgyalás megtartásra ne kerüljön sor.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényszéki bemeneti szint szabályozása kötelező jogi képviseletet ír elő. A bíróság elrendelheti a perfelvételi tárgyalás tartását. Törvényszéki szinten fokozottabb az elvárás a kereseti kérelemmel és az ellenkérelemmel kapcsolatban is, ezért szűkebb körű anyagi pervezetési kötelezettség áll fenn a bíróságok részéről, továbbá fokozottan érvényesül a felek eljárástámogatási kötelezettsége és szélesebb körű a kötelezően elektronikus kommunikáció előírása. Professzionális pervitelt kikényszerítő szabályozásról van szó. A felperesnek is határozott kereseti kérelmet tartalmazó keresetlevelet kell előterjesztenie, annak tartalmaznia kell a felperes tényállításait, jogállításait. A törvényjavaslat a kötelező jogi képviseletre tekintettel szigorúbb tartalmi követelményeket támaszt a keresetlevéllel szemben, ezért mind a tényállásokat, mind a jogállításokat precízen szükséges megjelölni már a keresetlevélben, nem elegendő tehát, ha az okra kizárólag a keresetlevél összességéből a bírói, illetve a másik fél általi elemző munkát követően lehet csak következtetni.

– A perelőkészítő szak a törvényszék előtt az írásbeliségen alapul. A bíróság kézbesíti az alpereseknek a keresetlevelet, és felhívja érdemi ellenkérelmének előterjesztésére. Az alperes érdemi ellenkérelmének ki kell terjednie a keresetlevélben foglalt valamennyi tényállításra akként, hogy az alperes minden felperesi tényállás tekintetében közölni köteles, hogy azt vitatja-e vagy nem, és ha igen, akkor mennyiben. Ezt követően a bíróság összegzi a keresetlevélben és az ellenkérelemben foglaltakat, kitérve arra, hogy melyek a vitatott és ennek következtében bizonyításra szoruló tények, és felhívja a feleket a bizonyítási indítványaik megtételére. A feleknek valamennyi bizonyítási indítványuk vonatkozásában meg kell jelölniük, hogy mely tényt vagy körülményt kívánnak indítványukkal bizonyítani. A bíróságnak bizonyítási teher kérdésében abban az esetben kell külön döntenie, ha ezt valamelyik fél külön kéri. A bíró elrendelheti perfelvételi tárgyalás tartását. A perelőkészítő szakaszt a bíróság az írásbeli előkészítést követően meghozott végzéssel zárja le. A végzésnek megfelelően rögzülnek a tényállítások, jogállítások, indítványok, azaz rögzül a kereset, a viszontkereset, a beszámítási kifogás, a bizonyítási indítvány, és azok változtatására, illetve bővítésére később csak kivételesen kerülhet sor.

– Álláspontunk szerint változatlanul egyfokú perorvoslat biztosítása indokolt a polgári peres eljárások esetében, a felülvizsgálat pedig nem mint kvázi általános harmadfok, hanem mint tényleg rendkívüli perorvoslat jelenik meg.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végül néhány gondolat a közigazgatási bíráskodásról. Annak érdekében, hogy hazánkban gyors és hatékony közigazgatási bíráskodás jöjjön létre, a jelenlegi széttöredezett, több tucat jogszabályból kiolvasható szabályozás helyett egy külön kódexbe foglalt, a közigazgatási jogviták jellemzőire tekintettel kialakított, önálló bírói eljárási szabályok kialakítása szükséges. Tudniuk kell, hogy a külön közigazgatási bírósági eljárási szabályozás megalkotása nem kerül több pénzbe a költségvetésnek, a valódi többletköltséget az elhúzódó eljárások, az alkalmazhatatlan szabályok, valamint a mindezek okán olykor többszörösen is megismételt eljárások okozzák.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján kérem, támogassák az új polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatot. A KDNP parlamenti frakciója támogatja.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »