A Csemadok Nyitrai Területi Választmányának néhány tagja rendhagyó módon emlékezett meg a kitelepítettek emléknapjáról. A kitelepítések a Beneš-dekrétumok következményei, a csehszlovák állam arroganciájának megnyilvánulásai. Ugyanez a hatalom akart példát statuálni Esterházy Jánoson is.
A Beneš-dekrétumok alapján a csehszlovák hatalom meg akart szabadulni a német és a magyar lakosságtól. Arra hivatkoztak, hogy ezek a nemzetiségek hozzájárultak a Csehszlovák Köztársaság felbomlásához. Esterházy János üldözése is beleillett a koncepcióba, hiszen meg akarták félemlíteni a magyarságot a közismert gróf, politikus személyén keresztül. A világháború vége tehát nem hozott megnyugvást a felvidéki magyarságnak.
Esterházy János a Zoboralján, Szlovákiában ragadt magyar települések lakóinak képviselete érdekében maradt szülőföldjén, a nyitrai járásbeli Nyitraújlakon lévő kastélyában és birtokán, ahol a visszaemlékezők szerint a gróf nagy népszerűségnek örvendett a szlovák lakosság körében is. Ennek bizonyítéka az, hogy az idősebb gróf Esterházy János síremléke rendezett környezetben, elkerítve várja az esetleges emlékezőket.
Néhány évvel ezelőtt még itt emlékeztek meg a Nyitrai járás magyarjai Esterházy Jánosról, hiszen itt látta meg a napvilágot. Mióta hamvait Alsóbodokon eltemették, sajnos nem tartunk itt megemlékezéseket. Ezért is döntött úgy a Csemadok Nyitrai Területi Választmánya, hogy a kitelepítettek emléknapján itt emlékeznek.
Bencz Margit, a Csemadok Gímesi Alapszervezetének elnöke, Tóth Borbála, a Csemadok Pogrányi Alapszervezetének elnöke, és a titkár, Neszméri Tünde (e sorok szerzője) koszorút helyezett el az emlékművön és gyertyát is gyújtott, majd imával tisztelegtek a grófi család és a mártírpolitikus, Esterházy János emléke előtt. Esterházy János Gímesen és Pogrányban is nagyon gyakran járt, ahol politikai gyűléseket tartottak, hiszen két központi faluról van szó.
(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
