Reménytelen békeharc Kolumbiában

A kolumbiai kormány és a radikális marxista gerillaszervezet, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) Santa Fe de Bogotában aláírta a szeptemberben már aláírt, de most módosított békemegállapodást. A kormány és a FARC okult az október elején tartott népszavazás kudarcából, ezért Álvaro Uribe, Juan Manuel Santos kolumbiai elnök elődjének javaslatára ezúttal a parlament szavaz róla, hogy elkerüljék az előzetes kampánnyal járó újabb feszült légkört. De a FARC megállapodását most is elutasító ellenzék új népszavazást akar, nem pedig parlamenti vitát.

Santos két volt konzervatív elődje, az előző megállapodást is elutasítók vezetője, Andrés Pastrana (1998-2002) és Álvaro Uribe (2002-2010) főleg azért mond nemet az új paktumra, mert kihagyták őket a kubai fővárosban folytatott tárgyalásokból. Ráadásul úgy hozták nyilvánosságra az újraírt megállapodást, hogy előtte bele se nézhettek a szövegbe.

Az ellenzők és a kormány közötti hét eleji megbeszélésen kiderült, hogy továbbra sincs remény a két ellentábor közötti megegyezésre. Santosnak azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy a közel 49 millió lakosú országban 21 millió kolumbiai, azaz a szavazásra jogosultak majd’ kétharmada – 62,1 százaléka – nem járult az urnák elé. A több mint 300 oldalas dokumentum ennek ellenére átvette az ellentábor követeléseinek több mint kétharmadát.

Az eredeti elképzeléssel ellentétben a megállapodás mégsem lesz az alkotmány része. Az áldozatok az igazságtételi testülettől két plusz egy évig kérhetnek a nyomozását a gerillák bűncselekményeinek ügyében, és csak tíz évig működik, de ez a határidő is meghosszabbítható újabb öt évvel. A 38 bíró között nem lesznek külföldiek, de tíz nemzetközi jogi szakértő részt vehet munkájukban, és az alkotmánybíróság felülbírálhatja döntéseit. Biztos, hogy Uribe és hívei azzal a ponttal sem értenek egyet, amely lehetőséget ad a volt FARC-tagoknak, hogy bejuthassanak a parlament két házába már a következő, 2018-ban esedékes választásokon. A gerillák drogkereskedelme kapcsán sem fogalmaz egyértelműen a szöveg.

Egyáltalán nem jó előjel az esemény szempontjából, hogy új erőre kaptak a tíz éve nagy nehezen pacifikált gerillaellenes félkatonai szervezetek, mert a múlt hétvégén lelőttek három olyan baloldali vezetőt, aki támogatta a békekötést. A hadsereg is összecsapott a FARC egyik egységével, és szintén végzett két gerillával.

A békemegállapodás hívei újra lelkesen üdvözölték a hírt, mert elegük volt az 52 éve kezdődött rejtett polgárháborúból, amely csaknem hétmillió lakost tett földönfutóvá, és legalább 220 ezer halálos áldozatot követelt. De még mindig ők vannak kisebbségben. A lakosság életszínvonalát vizsgáló és idén tavasszal közzétett felmérés egyik beszédes adata ugyanis rávilágított az októberi népszavazástól távol maradók kiugróan magas arányára.

A megkérdezettek csaknem kétharmada (61,7) nem tud elég ennivalót venni, és a szolgáltatásokat se tudja fizetni, ezért nem a gerillaháború lezárását tartja a legfontosabbnak. A gazdasági előrejelzések is arra utalnak, hogy idén is nőni fognak az árak a 2008-ban tapasztalt hirtelen áremelkedésekhez hasonlóan, és a dollár gyorsan ingadozó árfolyama sem a lakosoknak kedvez. Santos és kormányzata tehát hiába bírja a nemzetközi szervezetek és a térségi államok, köztük az Egyesült Államok támogatását a béketeremtési kísérlethez, ez még édeskevés a tényleges békéhez.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »