Régen is voltak rejtélyes járványok – táncoltató kór okozta többszáz ember halálát Strassburgban

Régen is voltak rejtélyes járványok – táncoltató kór okozta többszáz ember halálát Strassburgban

Bár ezek közül ma már csak néhány számít közismertnek, az emberiség szinte egész történelmét végigkísérték a gyilkosabbnál gyilkosabb járványok.

A középkori pestisjárványokról, a kolerajárványokról, a lepráról a himlőről vagy éppen a spanyolnátháról alighanem mindenki hallott már, de volt néhány exotikus járvány is, amiről bizonyára már kevesebben. Az egyik ilyen Strassburg városán keresztül vált ismertté, s aki ismeri, leginkább a vitustánc néven hallhatott róla.

1518 nyarán Strassburg városának lakói különös jelenségre lettek figyelmesek.

Egy Troffea nevezetű fiatalasszony csak úgy a semmiből táncolni kezdett az utcán. A hölgy napokig táncolt, egy hét után több, mint harmican, egy hónap múlva pedig csaknem négyszázan követték a példáját. Csakhogy nem örömteli szórakozásról volt szó, a táncosok borzasztó fájdalmakkal és hallucinációkkal küszködtek, amit a nyári forróság csak fokozott.

Strassburg városi tanácsa az esetet forró vér okozta betegséggel magyarázta, amelyről akkoriban azt gondolták, hogy az agy átforrósodását idézi elő, ami őrültséghez vezet. Úgy vélték, ha a betegek kitáncolják magukat, a járvány magától elmúlik, ezért zenészeket fogadtak fel kezelésükre. Sajnos a tempós zene még inkább fokozta a problémát, így a város vezetősége isteni büntetésre kezdett el gyanakodni.

A jó ügy érdekében bezáratták a bordélyházakat, a kocsmákat, és betiltották a táncot, illetve a zenét.

Mindezek ellenére a táncoló járvány folytatódott. De nem ez volt az első eset Európában, korábban is előfordult már hasonló 1247-ben Erfurtban. 1374-ben pedig Aachen városát érintette a betegség, ami később tovább terjedt Németalföldre és Északkelet-Franciaországra is.

Hírdetés

A strassburgiak végső elkeseredésükben Szent Vitushoz kezdtek el imádkozni,

aki a betegségek gyógyításáról volt ismert. A város vezetősége utolsó próbálkozásként szekereken elvitette a betegeket a Szent Vitus oltárhoz. Itt misét tartottak és kereszteket, illetve piros színű szent olajjal átitatott cipőket osztogattak, melyek talizmánként szolgált. Ennek az intézkedésnek köszönhetően egyre többen gyógyultak ki a kórból.

A betegséget később vitustáncként, jánostáncként, illetve nyavalyatörésként kezdték emlegetni.

A járvány okáról több elmélet is született. Az egyik szerint a táncosok anyarozs-mérgezést kaptak, ami válthat ki hallucinációt, görcsös rohamokat és remegést is. Mások szerint epilepsziás rohamok, vagy egy különös táncos szekta randalírozása okozta a történteket.

A legvalószínűbb magyarázatot azonban John Waller történész dolgozta ki. Szerinte

a kór valódi oka az úgynevezett tömeghisztéria volt.

Strassburg város lakói ugyanis a szokatlan események előtti húsz év során összesen öt éhinséget, valamint egy lepra és egy himlő járványt éltek át, melyek mindegyike számtalan életet követelt. Waller úgy vélte, a hatalmas mennyiségű elfojtott stressz elhitette az emberekkel, hogy testüket démonok szállták meg, és már nem képesek uralkodni önmaguk felett. A lakosok úgy érezték egy felsőbb hatalom irányítja őket, ami megmagyarázza a gyorsan ható vallásos gyógymódot is.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »