Református vagyok: Mészáros János Elek

Apja elvesztése után már egészen fiatalon a családfenntartó szerepébe kényszerült, de tehetségét akkor sem tékozolta el Mészáros János Elek. Az agrármérnökből lett énekes Isten elhívására és barátai biztatására jelentkezett a Csillag születik című tehetségkutatóba, amit meg is nyert. Azóta sok minden megváltozott az életében, de a legfontosabb nem: ugyanúgy Jézus követője maradt. A Református vagyok vendégével Gundel Takács Gábor beszélgetett. A teljes műsor a cikk végén nézhető meg.

Mennyire változott meg az életed a győzelem után?

Az életem teljes egészében, viszont mint ember nem változtam meg. Próbáltam megtartani a korábbi életvitelem, beleértve a munkahelyemet is, de a fellépések szaporodásával nem tudtam tartani a tempót. Két év fizetetlen szabadság után végleg otthagytam a földhivatalt, és az éneklés lett a központi elem.

Nem a zsűrinek, hanem a közönségnek köszönhetően lettél első.

Ezekben a tehetségkutatókban általában egyféle ember szokott megjelenni: akinek egy-két év után vagy sikerül fent maradni, vagy nem. Én teljesen más kaliber voltam életkorban és gondolkodásban is a többiekhez képest, azt hiszem, épp ezért szavaztak rám. Ennek ellenére, ha később engem is megváltoztatott volna a siker, mint másokat, akkor gyakorlatilag semmi értelme nem lett volna az egésznek.

Azt mondod, mint embert nem változtatott meg, pedig a hirtelen jött ismeretség egy nagyon komoly emberi próbatétel.

Az értékrendem azóta is változatlan. Az ember hite, neveltetése és az a negyven év tapasztalat, amit én előtte átéltem, mind érezhetőek a koncertjeimben. Ezek együtt adják meg a mélységét és magasságát azoknak az érzéseknek, amelyeket a zenén keresztül igyekszem átadni. Folyamatosan érzem, hogy a lépeseimet vezetik. Ez akkor is megmutatkozott, amikor ráléptem az éneklés útjára, és a semmiből tudtam felemelkedni. Tisztában vagyok vele, hogy azokat a magasságokat nem fogom elérni, amiket egy képzett operaénekes el tud, más szemszögből nézve viszont én tudok többet hozzátenni a produkcióhoz.

Azon gondolkoztál már, hogy miért viszonylag későn jött el az éneklés?

Már gyerekkoromban nyilvánvaló volt, hogy a hangom elüt a többiekétől, de ez a pályaválasztásban semmilyen szerepet nem jelenthetett. Huszonkét éves voltam, amikor édesapámat elvesztettük, így az elsődleges cél az volt, hogy kenyeret keressek. Az egyetem befejezése után munka mellett tudtam foglalkozni az énekléssel.

Szerinted mitől jó egy énekes?

Attól, amit az Isten beleteremtett. Legyen hangi adottsága, színpadi állóképessége, illetve rá kell éreznie azokra a dolgokra, amiket át kell adnia. Fontos viszont, hogy ne álljon a mű és a közönség közé.

Az elmúlt tíz év alatt mennyit változott a repertoárod?

A három fontos mozgatóelem: a hit, a hazaszeretet és a hűség. Amikor olyan dalok jönnek velem szembe, amelyekben el tudok mélyülni, és feltöltenek, akkor azokat megtanulom, vállalom és eléneklem. Ilyen volt a Nélküled című dal, amit három évig gyakoroltam. Annyira meghatott a szövege, hogy elérzékenyülés nélkül nem tudtam előadni.