Reális Zöldek az esõerdõkrõl

Az esőerdők egyensúly esetén semmivel nem járulnak hozzá az atmoszféra összetételéhez.

A brutális erdőirtást le kell állítani és a trópusi erdők kezelését is képzett erdészek kezébe adni. (Az, hogy ne nyúljanak hozzá az ott lakók, megoldhatatlan). És ennek semmi köze a szén-dioxid kibocsátáshoz. Hacsak az nem, hogy egy bizonyos magasság felett a C3 növények nem képesek fotoszintetizálni, és csak a fűfélék (C4) élhetnek meg. Ez a határ, ahol a ritka levegőben a CO2 koncentrációja kisebb,mint 0.2 g/m3. Korábbi koncentrációknál ez önmagában jelenthette az erdőhatárt.

A Wikipédiából

Effect on global climate

A natural rainforest emits and absorbs vast quantities of carbon dioxide. On a global scale, long-term fluxes are approximately in balance, so that an undisturbed rainforest would have a small net impact on atmospheric carbon dioxide levels,[20] though they may have other climatic effects (on cloud formation, for example, by recycling water vapour). No rainforest today can be considered to be undisturbed.[21] Human-induced deforestation plays a significant role in causing rainforests to release carbon dioxide,[22][23] as do other factors, whether human-induced or natural, which result in tree death, such as burning and drought.[24] Some climate models operating with interactive vegetation predict a large loss of Amazonian rainforest around 2050 due to drought, forest dieback and the subsequent release of more carbon dioxide.[25] Five million years from now, the Amazon rainforest may long since have dried and transformed itself into savannah, killing itself in the progress (changes such as this may happen even if all human deforestation activity ceases overnight).

Tehát az esőerdők egyensúly esetén semmivel nem járulnak hozzá az atmoszféra összetételéhez. . A hideg égöv fenyőerdői az igazi nyelők, ahol a talaj váza is fenyőtűkből áll. Ez évszázadok alatt temetődik a permafrosztba, ahol további évszázadok-ezredek alatt elszenesedik. (Néha egy-egy erdőtűz ezt megzavarja). A nagy széntelek nem véletlenül a hideg időszakokban keletkeztek (karbon-jégkoszak!).

A trópusi őserdőkről még egy téves elképzelés él, mégpedig az, hogy a talaja “trópusi televény”. A valóságban a talajban szinte semmi tápanyag nincs, egyetlen feladata a gyökerek rögzítése a kiáztatott lateritben. Az összes tápanyag az élővilágban kör forog. És fordítva. A növényzet feladata az, hogy a gyökerével rögzítse a talajt, fékezze az eróziót és lassítsa a víz lefolyását.

A hagyományos trópusi földművelés az égetéses technikára épül. Az égetés után a hamu néhány évre biztosítja a kultúrnövények ásványigényét, aztán kizsarolva újabb területet kell felégetni. Aztán a hátramaradt lateritsivatag begyógyulása néhány tíz-száz év alatt lezajlik. Már ha hagyják.

Hírdetés

Az esőerdő övezet sem egyöntetű. Az ősföldek (kratonok) területe több százmillió év alatt kilúgozódott. Az itteni folyókat Brazíliában fehér vizeknek nevezik, mivel az átlátszó esővíz minőségű folyókban nem, vagy alig élnek halak (Rio Blanco), ezzel ellentétben a fiatalabb geológiai területen folynak a “fekete vizek” (Rio Negro), ahol a hordalékos vízben nyüzsögnek a halak, következésképpen a partok sűrűbben lakottak.
Indonéziában ugyanez a helyzet. A vulkánok sörábra épülő Jáva sűrűn lakott, a vulkáni talajon a rizs évente kétszer aratható, csak hát néha a vulkánok begorombulnak (Krakatau, Merapi, Bunung Agung) és hatalmas pusztítást végeznek. Aztán néhány év múlva visszatelepül mindenki. Ennek az ellentéte a ritkán lakott Borneó. Az indonéz kormány betelepítési programja kudarcra van ítélve, mert a soványőserdei talaj csak rövid ideig hajlandó teremni.

“Borneó területén található az ázsiai térség egyik legkiterjedtebb, legegybefüggőbb trópusi esőerdő állománya, melynek mérete azonban a maláj ipar, valamint más, multinacionális cégek faigényének köszönhetően napról napra csökken. A világ jelenlegi trópusi fakitermelésének mintegy fele Borneóról származik. A fakitermelésen túl az esőerdők területét tovább csökkentik a folyamatosan szaporodó pálma ültetvények is, melyekből pálmaolaj készül. Jelentős faállomány pusztult el az 1997-ben és 1998-ban a szigeten dühöngő erdőtűz miatt, amelyet vélhetően emberi mulasztás okozott, felelőtlen tűzgyújtás formájában, az El Nino következményeként beköszöntő rendkívül száraz időszakban.

A még meglevő esőerdők jelentik a borneói orangután, valamint több endemikus, ritka faj, mint például a borneói törpeelefánt, a szumátrai orrszarvú vagy a ködfoltos párduc egyetlen természetes élőhelyét. Tény, hogy a sziget Délkelet-Ázsiában egyedülálló természeti értékekkel rendelkezik, és a WWF szerint a legtöbb itt élő fajt a kipusztulás fenyegeti, mivel az indonéz kormány a közelmúltban jelentette be a világ legnagyobb pálmaültetvénye létrehozásának tervét, amely nagyjából Magyarország területének egyötödével lesz egyenlő.
Mindez Jáva túlnépesedésének megoldását és a Borneóra telepedő farmerek támogatását szolgálná, ám az esőerdők talajának megfelelősége erősen kétségessé teszi a vállalkozást.
2007. február 19-én a WWF több évtizedes munkájának eredményeként Brunei, Indonézia és Malajzia aláírta a “Borneó Szíve Nyilatkozatot” (Heart of Borneo Declaration). Az aláíró felek arra tettek ígéretet, hogy megőrzik és fenntarthatóan kezelik a világ egyik legértékesebb élőhelyét, a “Borneó Szívének” nevezett esőerdőt. 1996 óta évente átlagosan 2 millió hektár területen vágták ki az erdőt, ami napjainkra eredeti méretének felére csökkent.”
És egy példa, ahol a brutális erdőirtás megállt, de milyen áron?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ruandai_n%C3%A9pirt%C3%A1s

] “A politikai és társadalmi körülmények szerepét az erdőterület alakulásában jól mutatja két hasonló nagyságú és adottságú kisállam, Ruanda és Burundi esete: míg az előbbiben az erdőterület-növekedés rátája évi 6.7%, Burundiban ugyanez -5.2%.” Mátyás Csaba : Helyzetjelentés a világ erdeinek állapotáról, Természet Világa, 2006.december,p. 545-547.

Hasonló a déli szomszédaink “nemzeti park” növelése. Kölcsönösen aláaknázták a területet, majd kölcsönösen elégették az eleve pongyola térképeket is, aztán a taposóaknákkal betelepített területet “állatparadicsomnak” nyilvánították, a vaddisznókra bízva az aknátlanítást.

Afrikában akció indult volna a cece-legyek kiirtására és az álomkór felszámolására. Néhány zöld szervezet máris tiltakozásba kezdett, mondván hogy ezeket az egyedülálló élettereket akkor ellepik a nagykérődzők és az emberek. Még azt sem lehet mondani, hogy nincs igazuk. De akkor kell-e az álomkóű vagy nem?

A Haiti-Dominica határ az űrből látszik. A haitiak ugyanis faszén gyanánt eladták szinte az összes erdőjüket, és az USÁ-ban büszkék rá, hogy mennyi CO2 semleges bio – faszenet használnak sütés-főzéshez. Az interneten szép képek vannak “Haiti Dominica border” címen.

A lecsupaszított erdők utáni erózióra és az iszapfolyásokra Madagaszkáron lehet szép példákat találni.

Egy érdekes tanmese a kilúgozott talajon élő erdők (bár nem esőerdő) érzékenységére. Labradorba a kanadaiak létesítettek egy vízierőművet, Nem sokkal utána a folyó tápterületén elkezdtek száradni a fenyőerdők.
Folyásiránynak felfele. Aztán végül kiderítették az okot. A talajból ugyanis néhány százmillió év alatt, beleértve a jégkorszakokat, ami kimosható volt, az kimosódott. Márpedig a fenyők fotoszintéziséhez foszfor kell (mondjuk sejtenként néhány foszforatom). A foszforellátás módja pedig a következő volt. Azelőtt az ívási időben a lazacok milliói úsztak fel, (tengerből!) amire a mindenféle sóra kiéhezett medvék rávetették magukat. Aztán ezeket az ásványokat a medvék és a halászsasok szépen szanaszét trágyázták.


Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »