Rákóczi-emlékek a Felvidéken

A Magyar Értékekért a Világban Egyesület (MEVE) rendezvényére április 16-án került sor Budapesten. Az előadások a kuruc és Rákóczi-emlékeket mutatják be Európában. A nyitórendezvény a kuruc kor felvidéki emlékeit ismertette.

Az egyesület 2003-ban Kassán rendezett kiállítást. Fáradhatatlanul járják a világot és gyűjtik a magyarokkal kapcsolatos emlékeket, s kiállításokon, kötetekben teszik közzé gyűjtéseiket. Dr. Messik Miklós elnök bevezetője után id. dr. Lomnici Zoltán, az idei Rákóczi-emlékév ötletgazdája mondott köszöntőt, melynek nyitóünnepségére a fejedelem születésnapján, a Hősök terén került sor.

Dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke (2002-09) és az Emberi Méltóság Tanácsa nevű nemzetközi civil szervezet elnöke (2010-) a következő kérdést tette fel: szükség van-e az emlékezésre? Ez a kérdés akkor kezdte foglalkoztatni, amikor 2008-ban Pólában járt az isztriai magyarok körében, ahol 2-300 magyar él. Az ottani magyarok elvitték az osztrák-magyar haditengerészeti temetőbe. Az egykori legénység 27%-a volt magyar. Akkor fogalmazódott meg benne, hogy kell egy központi magyar emlékművet emelni a hősök tiszteletére. Az Országgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el a javaslatot, igaz, tíz évbe került, míg felavatták. Azután Okos Márton kereste fel azzal, hogy Szent László-emlékévet kellene rendezni, ezt is egyhangúlag megszavazták. Jövőre – az Eucharisztikus Kongresszus alkalmával – Szent István-emlékévet terveznek,  úgy mint 1938-ban. Ehhez kitartás és elszántság kell.

Szükség van arra, hogy a határon túli fiatalokba beleplántáljuk a hazaszeretetet. Ha ezt sikerül elérni, nem dolgoztunk hiába! – zárta beszédét Lomnici.

Ezt követően a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium diákjai olvastak fel részleteket a fejedelem műveiből, többek között Vallomásaiból és fohászaiból is. Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség alelnöke elmondta, 15 ország Rákóczi-emlékeit gyűjtötték össze. Jelezte, az emlékévekre azért van szükség, hogy a figyelmet ráirányítsák nagyjainkra. A szövetség harminc éve alakult a határon túli magyarok megsegítésére és utánpótlásának biztosítására. Át kell adni a fiataloknak múltunk értékeit. Rákóczi felvállalta Magyarország sorsát. Petőfi hazánk szentjének nevezte. A Rákóczi-kultusz egyik legjelentősebb ébresztője Thaly Kálmán történész volt, akiről aránytalanul kevés szó esik – nehezményezte az előadó.

Balassa Zoltán azokat a felvidéki helyszíneket mutatta be, melyek Rákóczihoz és a kurucokhoz köthetők, Borsitól, a szülőhelytől Kassáig, a végső nyughelyig. A huszonhárom helyszín között szerepelt többek között az értelmetlenül lebontott nagysárosi kastély, mely vélhetőleg szándékos gyújtogatás áldozata lett. Ismertette továbbá a zólyomi Rákóczi-mellszobor valódi történetét, mely ma Borsiban áll, már csak azért is, mert egy legújabb reprezentatív kötetben téves adatok szerepelnek annak sorsáról. Ezt édesapja, Balassa Géza tanár mentette meg, rejtegette, majd Borsinak ajánlotta fel, ahol azt 1969-ben leleplezték. A kötet Balassa Géza nevét meg sem említi. Bemutatta többek között Késmárk, Körmöcbánya, Lőcse, Rozsnyó, valamint Zboró Rákóczi-emlékeit.

Hírdetés

Gondos Béla egyesületi tag a korszak történeteiből idézett fel néhányat. Ocskay László brigadérost Érsekújvár főterén végezték ki. A Rákóczi villámaként emlegetett legendás hírű brigadéros áruló lett, ezredét is erre kényszerítette. Jávorka Ádám kapitány megesküdött, hogy ezért hadbíróság elé állíttatja. Sikerült elfognia. Karóba húzásra ítélték, ám végül lefejezték. A félszemű Bottyán Jánossal kapcsolatosan egy kedvesebb történetet idézett. Amikor a kuruc generális elhunyt, azt a következő módon adták hírül a fejedelemnek: „Szegény Bottyán, lehunyta másik szemét is.”

A legtöbb történet Mátyás királyon kívül Kossuth Lajossal és Rákóczi Ferenccel kapcsolatos. Közülük több szól arról, hogy a fejedelmet visszavárják. Amikor kibujdosott Lengyelországba, egy szerzeteskolostorban szállt meg, ahol a jó fráterek szabadkoztak azért, hogy nem tudják megvendégelni és még egy korty borral sem kínálhatják meg. Amikor azután visszajött, 10 hordó bort küldött a szerzeteseknek, hogy a vendégeiket legyen mivel kínálni.

Dr. Messik Miklós  végezetül felhívta a figyelmet egy kevésbé köztudott tényre, miszerint

 

A trencséni csatában a fejedelmet, aki lovával együtt elbukott, a testőre, Bercsényi László segítette föl, akiből Franciaország marsallja lett.

A sorozat keretében a kárpátaljai emlékeket Kovács Sándor matematikus, honismereti vezető mutatja be április 30-án. Az erdélyi emlékeket Okos Márton és Horváth Zoltán György ismerteti május 14-én. A lengyelországi emlékeket Mitrovits Miklós történész, polonista mutatja be május 8-án, az ausztriai és csehországi helyszíneket pedig dr. Mészáros Kálmán történész követi nyomon június 11-én. Végül június 25-én az itáliai és németországi kuruc emlékeket dr. Szörényi László irodalomtörténész professzor és Messik Miklós ismerteti.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »