Rákapcsol az MMA kutatóintézete

Rákapcsol az MMA kutatóintézete

Összesen egymilliárd forintot költ a Magyar Művészeti Akadémia új kutatóintézetének leendő székhelyére, a Hild-villára. Biztos, hogy a kutatóintézet üzemeltetése hosszú távon többe fog kerülni egy évben, mint az idei, 174,4 millió forintos költségvetése. Ráadásul százmilliós nagyságrendben pályáznának a későbbiekben a Visegrádi Alaphoz, és kutatóik egyéni ösztöndíjakra is jelentkeznének – derült ki tegnap az intézetről tartott sajtóbeszélgetésen. Az idei éves költségvetés kétharmadát, vagyis mintegy 120 millió forintot költenek ebben az évben szakmai munkára. Végre-valahára elkészült a honlapjuk is. Olyan munkatársakat is felvettek kutatónak, akiknek nincs meg a doktorija – az igazgató, Kocsis Miklós elmondása szerint nekik iparkodniuk kell, hogy meglegyen.

Úgy tűnik, hosszú távon egyre több forrás koncentrálódik majd a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete körül. A Hild-villa felújítása mindösszesen egymilliárdos beruházás, a kutatók száma pár éven belül huszonöt-harmincra nőhet, és van néhány komolyabb pályázati tervük is; a Visegrádi Alaphoz benyújtott projektekkel kapcsolatban már most százmilliós nagyságrendű támogatásokban gondolkodnak.

Nagy az érdeklődés a közalkalmazotti pozíciók iránt

Egyelőre hat fő- és két mellékállású kutatója van az intézetnek; van, akinek a doktori fokozata sincs még meg. Kocsis Miklós úgy fogalmazott: olyan kollégákat válogattak, akik „képesek és hajlandók” az intézetben dolgozni. Nem speciális részterületekre kerestek kutatókat, inkább olyanokat, akik hajlamosak egészében, több művészeti ágra kiterjedően, társadalmi összefüggésekben is gondolkodni a művészetről, és van bennük némi gyakorlatias hajlam is – a kutatások egy részét közvetlen „hasznosításra” szánják, például a színházmarketinggel kapcsolatos, nemrég lezárult kutatásból a színházak profitálhatnak a tervek szerint.

Idén legfeljebb tizenhárom főre nő a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetnél dolgozó kutatók száma, de állítólag nagy az érdeklődés a közalkalmazotti pozíciók iránt: az intézetet vezető Kocsis Miklós állítása szerint több száz pályázó jelentkezett a kutatói helyekre, közülük válogattak. Akinek nincs meg a PhD fokozata, annak rövid idő alatt meg kell szereznie.

Fundamenta profunda, vagyis „mélyalapozás”

Az ide tizenhárom fő nem a teljes szám, normális üzemmódban 25-30 belső kutató munkatársa lesz a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének, de ez a létszám Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára szerint még jövőre sem lesz meg, 2017-ben a költségvetéstől függően valahol tizenhárom és huszonöt között alakul ez a szám. Közben megbízás útján külsősöktől is rendelnek kutatói munkát. A közeljövőben megjelenő kutatásaik is így készültek

A könyvsorozat címe Fundamenta profunda, vagyis „mélyalapozás”, és elég sok kultúrpolitikai és kultúrmenedzsment vonatkozású anyag szerepel az első kötetek között. A művészeti felsőoktatás helyzetével, filmfinanszírozással, színházmarketinggel, művészeti joggal foglalkoznak majd az első kötetek, ősszel pedig a fiatalok kultúrafogyasztási szokásait vizsgáló felmérésbe kezdenek. Lesz egy oral history kutatásuk is, ahol idős művészeket faggatnak majd művészetelméleti kérdésekről.

A Visegrádi Alaphoz is pályáznának

A sajtóbeszélgetésen a Heti Válasz kérdésére szóba került, hogy a kutatóintézet átvenne néhányat a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (Manda) feladatai közül, mivel azt a jelenlegi tervek szerint megszüntetnék a bürokráciacsökkentő csomag jegyében, amelyet a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János készít elő. Korábban megírtunk: a magyar mozgóképes örökség feldolgozásával és közzétételével foglalkozó Manda tervezett, jogutód nélküli megszűnése azért is problematikus lehet, mert európai uniós támogatással digitális óriásprojektet valósítanak meg éppen Ózdon; többek között digitalizálással foglalkoznak, és mint uniós támogatással készült beruházást, meghatározott ideig működtetni kell az ózdi központot is.

Kocsis Miklós azt is elmondta: a központi források mellett a Visegrádi Alaphoz is pályáznának a kutatóintézettel, először két kisebb pályázattal, amelynek jelenleg az eredményét várják, majd ezekre épülő nagyobb programokkal; előbbiek elmondása szerint ötmillió forint alatti támogatásokra számíthatnak, utóbbiakra viszont reményeik szerint már százmilliós nagyságrendű támogatást is nyerhetnek. Ezenkívül azt közölte: egyéni pályázatokon is indítanák saját kutatóikat.

Különösebb felhajtás nélkül elkészítették a kutatóintézet honlapját, amelyet a közvélemény már régóta hiányolt. Itt kiderül az is, hogy milyen könyvsorozatot indítottak, és mivel foglalkoztak az intézet fő- és félállású kutatói az elmúlt évben: a kutatási háttéranyagokat, amelyek egy-egy művészeti ág áttekintésére hivatottak, feltöltötték ide. A kutatók főleg azt vizsgálták az MMA elnöke, Fekete György korábbi szavaival, „hogy mit kutassanak”, vagyis milyen elhanyagolt területeket látnak a saját művészeti águkban.

A tanulmányok tartalmáról egy következő cikkünkben részletesen beszámolunk.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 03. 17.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »