Ragaszkodnak a romák a falhoz

Ragaszkodnak a romák a falhoz

Biztonsági okokból nem támogatják a sepsiszentgyörgyi roma családok az Őrkő negyedi fal lebontását, az önkormányzat viszont nem változtat döntésén, az építményt tavasszal eltávolítják. Hasonló a helyzet Nagybányán is.

IMG_3354_b

Nem akarja a sepsiszentgyörgyi Őrkő negyedben élő romák egy része, hogy lebontsák a jogvédő szervezetek, sőt az ott élők által is többször diszkriminatívnak minősített falat. Az érintettek ottjártunkkor azzal érveltek, hogy a fal biztonságot ad, ha eltávolítják, semmi akadálya nem lesz annak, hogy a gyerekek kiszaladjanak az utcára, és közúti baleset áldozatai legyenek. A sepsiszentgyörgyi Váradi József utca egy részét hosszában kettészelő betonfal ügye azért került nemrég ismét napirendre, mert elkezdték a szakasz felújítását, jelenleg zajlik a vezetékek cseréje. A területrendezési terv alapján az utcát leaszfaltozzák, a projekt keretében pedig tavasszal lebontják a falat.

Noha az elválasztó elemet többször kifogásolták a roma családok is, ottjártunkkor meglepetésünkre nem örültek a hírnek. „Lebontják? Na jól nézünk ki!” – fogalmazott egy idősebb asszony, miközben a köréje gyűlt helyiek egyetértettek abban, hogy az aszfaltozás jó ötlet, de az önkormányzatnak érintetlenül kellene hagynia a falat. Sőt többen azt javasolták, hogy építsék vissza azt a részt, amit maguk a romák bontottak le az évek során. „Kicsi gyerekeink vannak, akik állandóan az utcán futkorásznak, a fal pedig megvédi őket az autóktól. Isten őrizz, hogy lebontsák, egy szempillantás alatt megtörténik a baj” – magyarázta egy másik asszony a környéken sertepertélő apróságokra mutatva.

Nem tartják elég biztonságosnak a romák a zöldövezetet

Az önkormányzat úgy tervezi, hogy az elválasztó elem helyére élősövényt ültetnek, illetve zöldövezetet alakítanak ki, a roma családok szerint azonban ez nem nyújt elég védelmet, ráadásul a lovas szekerekkel hamar ki fogják taposni a területet. „Most kénytelenek megkerülni a falat, de ha itt csak zöldövezet lesz, arra ráhajtanak a szekerekkel, nem véd az semmitől” – mutattak rá. A helyiek egyébként a vezetékek cseréje miatt is panaszkodtak, mint kifejtették: az idő lehűlése nyomán mostanra a felásott utca megfagyott, de korábban minden csupa latyak volt.

orko33321_b

Hírdetés

Az önkormányzat már értesült arról, hogy a romák nem támogatják a fal lebontását – erősítette meg lapunknak Tischler Ferenc helyi tanácsos, a szociális bizottság tagja, korábbi alpolgármester. A hivatal viszont eltökélt, nem változtatnak a döntésen, tavasszal eltüntetik a betonépítményt. Tischler ugyanakkor arra is kitért: a tapasztalatok szerint a roma közösség tagjai nem szeretik sem a szabályokat, sem a változásokat, de ha tárgyalnak velük, és elmagyarázzák a helyzetet, illetve a következményeket, megértők, és elfogadják a fejleményeket. Hozzátette: amikor különböző jogvédő civil szervezetek látogattak el a közösségbe, a romák is diszkriminációt kiáltottak, és követelték a fal lebontását.

A helyi tanácsos egyébként – csakúgy, mint korábban alpolgármesterként – a Máltai Szeretetszolgálat országos főtitkáraként több szociális programot koordinál. Legújabb projektje, hogy focicsapatot verbuvál a tizenkét éves korcsoport körében: már rengetegen jelentkeztek, de csak azokat fogadják, akik rendszeresen járnak iskolába.

A mintegy 200 méter hosszú, a Váradi József utca felső szakaszát kettészelő, a romák házait és a tömbházakat elválasztó falat még a nyolcvanas években építették. Tavaly az Európa Kulturális Fővárosa 2021 projekt kapcsán az Active Watch civil szervezet rótta fel Sepsiszentgyörgynek a választófal létét. Az önkormányzat ugyanakkor több, az őrkői közösség felzárkóztatását célzó projektet is kezdeményezett, tavaly nyitották meg például a Ringató – Biztos kezdet gyerekházat, ahol a három év alatti gyerekeknek és édesanyjuknak szerveznek foglalkozásokat. A városvezetés a továbbiakban többpillérű felzárkóztató projektre szeretne európai uniós forrásokat lehívni.

Néhány hónapja az om­budsman is követelte a sepsiszentgyörgyi fal lebontását, mert az építmény szerinte hátrányosan megkülönbözteti az ott élőket. Az állampolgári jogok biztosa hivatalból, egy újságcikk nyomán indított kivizsgálást, és visszautasította a polgármesteri hivatal érveit, miszerint a fal a szociális tömbházak intézményjellegét erősíti, védi az ott élőket, kiszűrve a hangoskodó, dorbézoló látogatókat. A nép ügyvédje viszont kitartott amellett, hogy az „elszigeteléssel nem biztosítják a hátrányos helyzetben lévőknek az esélyegyenlőséget”.

Minden marad a régiben Nagybányán

A konfliktus kísértetiesen hasonlít a nagybányai helyzethez: a máramarosi megyeszékhely ugyancsak rengeteg bírálatot kapott jogvédő szervezetektől a Horea utca, illetve roma családok lakásai mellett felhúzott, 100 méter hosszú betonfal miatt, de az ott élők hasonló okok miatt nem akarják lebontatni az építményt.

nagybanya fal_b 

Vida Noémi Erika, Nagybánya RMDSZ-es alpolgármestere szerdán a Krónikának úgy nyilatkozott: a házban lakókat nem zavarja a kerítés, mert védi gyerekeiket az esetleges balesetektől. Az önkormányzat így egyelőre nem is tervezi a fal eltávolítását. „Ez nem is fal, hanem egy kerítés. Marad minden a régiben” – fogalmazott az elöljáró. A nagybányai fal ellen az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) indított hivatalból eljárást, illetve elmarasztalták Cătălin Cherecheş polgármestert, mert színes rajzokkal díszíttette a falat.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »